Könyvbemutató és koncert a Kultúrpalotában
Brahms magyar táncai és forrásvidékük
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány október 27-én könyvbemutatóval egybekötött koncertet szervez a Kultúrpalota hangversenytermében. A 17 órakor kezdődő rendezvény Sziklavári Károly Johannes Brahms magyar táncai – Források, hagyomány, párhuzamok, utóhatás című kötetének bemutatójával kezdődik, melynek helyszíne a Kultúrpalota Kisterme, ahol a szerzővel Kelemen László beszélget. Ezután, 19 órakor a Brahms magyar táncai és forrásvidékük című koncerttel folytatódik az esemény a Hangversenyteremben. Közreműködik Elek Szilvia és Kassai István zongorán, Bíró Júlia énekszóval, illetve a Heveder zenekar. A műsort Kelemen László, Sziklavári Károly és Pál István Szalonna szerkesztette. Az esemény kapcsán a rendezvény egyik társszervezőjével, György Leventével, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatójával beszélgettünk.
– Hogyan került napirendre ez az esemény, honnan származott az ötlet?
– Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza igazgatója felkérte a filharmóniát, hogy legyen partner ennek az eseménynek a megszervezésében. Kelemen László Budapesten megalapította a Hagyományok Házát, ami a Budai Vigadó épületében mai napig működik, majd nyugdíjazása után hazatérve, Csíky Boldizsárral megalapította az Erdélyi Hagyományok Házát. Most felkérte Sziklavári Károly zenetudóst, hogy kutasson a Széchényi Könyvtárban rendelkezésre álló anyagokból, és írjon egy könyvet Brahms magyar táncairól és forrásvidékükről.
– Mit érdemes tudni erről a zenei anyagról, mire számíthatnak az érdeklődők?
– Amit mi tanultunk Brahmsról zenetörténetórán, az a következő: Hamburgban élt, és szeretett kocsmázni, ahol felléptek magyar roma zenészek, akik népies dallamokat, illetve népdalokat játszottak. Brahms innen inspirálódott, zongorán négy kézre leírta őket. Volt egy hátsó szándéka is, hiszen Clara Wiecknek udvarolt, aki később Robert Schumann felesége lett. A hölgy maga is tehetséges zeneszerző volt, ha pedig egy ilyen hölgynek udvarol az ember, kézenfekvő, hogy négykezeseket ír, lehetőleg úgy, hogy a kezek minél gyakrabban összeérjenek. Így született a 21 magyar tánc, amelyből 13-at fog az érdeklődő közönség 27-én hallani, Elek Szilvia és Kassai István művészek tolmácsolásában, akik Magyarországról érkeznek, és hogy az eredeti népies változatot is bemutassák, felkérték a Heveder népi zenekart, illetve Bíró Júlia énekesnőt, hogy állítsák vissza az eredeti hangzást, amit esetleg Brahms hallhatott a kocsmákban Hamburgban.
Lukácsi Lóránt
