Szívügyként, hivatásként

*Fotó: Közel négyéves együttműködés és munka: kitűnő eredményei vannak a Pillancsok népdaléneklő csoportnak 

Népdaloktatás kézművességgel

Január végén a magyar kultúra napját és a magyar költészet hetét ünnepelték a nyárádszeredai Király presszóban, ahol Petőfi költészetét vitték vissza a kávéházba, február első felében pedig nótaestre várják az érdeklődőket. Nemcsak a felnőttek találnak itt érdekes foglalkozásokat, hanem a gyerekek is szívesen töltenek el egy-egy estét a dalok, a játék, a kézműves-foglalkozások társaságában.

Ha anyuka (s néha apuka is) néha beül a kisváros főterén álló kis kávézóba, hogy az elfogyasztott kávé vagy egy korty bor mellett egy-egy szépirodalmi vagy képzőművészeti élményben is legyen része, gyakran vele vannak az apróságok is, hisz ezen a helyen a gyerekek is jól szórakoznak, mialatt bekapcsolódnak egy játékba, mesébe, éneklésbe vagy csak spontánul tesznek-vesznek, építgetnek a felnőttek lábainál.

A helyiség évek óta különböző kulturális megnyilvánulások színtere is, és tavaly november óta énekszótól is hangos, többek között Bocskay Eszter Gizella helyi tanítónő alkalmanként népdalokat tanít a gyermekeknek. Látva a kávézóban történő sokféle aktivitást, ő ajánlotta fel Gergely Hajnal tulajdonosnak, hogy szívesen eljönne néha ilyen tevékenységgel, ő meg örömmel fogadta az ötletet. A két gondolat találkozásából született a havi egy népdaloktató és kézműves est: amikor a száj és kéz együtt jár, azaz amíg a gyerekek nyárádmenti népdalokat tanulnak, addig egy-egy kézműves folyamatba is bekapcsolódnak. Novemberben az egykori őszi kukoricahántást hozták vissza a falak közé, decemberben pedig a karácsonyi népi énekek mellett angyalkákat készítettek csuhéból, januárban a farsangi időszakra jellemző népdalokat hozta a tanítónő, miközben a farsangi fonók egyik tevékenysége, a kézi kukoricafejtés folyt, és természetesen a fonókra jellemző téli étkekkel, kukoricalevessel is megkínálta a résztvevőket. A következő foglalkozáson – a farsang végéhez közeledve – jobbágytelki farsangi „céhbe” vezetik vissza a szalmakötő asszonyok az érdeklődő és daloló gyerekeket.

Örvendetesen nagy az érdeklődés, sok szülő hallja egyre gyakrabban, hogy a kisvárosban milyen szívesen énekelnek újabban népdalokat, ezért egyre többen betérnek dalolni is a presszóba – mondta el a tanítónő.

Több szálon is oktat

Bocskay Eszter Gizella nemcsak itt oktat népdalokat, hanem sok nyárádmenti gyermek dalos útkezdését egyengeti. Négy éve kezdett el helyi gyerekeket népdalra oktatni – három éve intézményesített formában –, így Nyárádszereda amolyan fiókintézménye lett a csíkszeredai Györfi Erzsébet népdalénekes által alapított és vezetett Székelyföldi Énekiskolának: sokat dolgoznak együtt, ő is sok szakmai segítséget kap onnan, hogy a Nyárádmentén is szívesen tanuljanak és tanítsanak népdalokat. Az eredmények sem maradnak el, számos népdalos kalákán, sokadalmon, seregszemlén vesznek részt, szép eredményeket értek el, már több Aranypáva fokozatos diákja is van a tanítónőnek. A Csak tiszta forrásból népdalvetélkedőt is együtt szervezik, tavaly óta Bocskay Eszter Gizella szervezi a Maros megyei szakaszt, amit Nyárádszeredában rendeznek meg. A pedagógus a Marosvásárhelyi Művészeti Népiskola keretében folyó népdaloktatást is segíti, miután három éve énekoktatásával abban támogatja a szülőket, hogy ne kelljen gyerekeiket délutánonként beutaztassák a megyeközpontba, így a Nyárádmenti Pillancsok csoport a marosvásárhelyi népiskola „fiókintézményeként” működik Nyárádszeredában, jelenleg 20 énekes gyerekkel. Mindezek még ismertebbé és vonzóbbá teszik a kisvárosban folyó népdaloktatást, egyre több szülő hozza el a gyermekét a tevékenységekre. 

Munkahelyén, a helyi Deák Farkas Általános Iskolában a tanítónő lassan tizennégy éve kórust vezet, munkájában számíthat a szülők segítségére. Nemcsak helyi gyerekek járnak a Kicsinyek kórusába, hanem a szomszédos településekről is felkeresik őket, „bekopognak” hozzájuk, és már óvodások is járnak éneket tanulni.

Szívügye a tanulás és a tanítás

Bocskay Eszter Gizella nemcsak tanítónő, hanem egyetemi és magiszteri végzettséggel rendelkező énektanár is. Klasszikus éneket tanult, de mivel a Nyárádmentén most a népdalokra van igény, jelenleg teljesen ennek áldozza idejét és tudását, hangképzéssel és népdaloktatással foglalkozik.

A szovátai születésű pedagógusnak, amikor a Nyárádmentére került, még nem sok lehetősége volt népdaloktatással foglalkozni. Tíz éve vitte el első alkalommal egy tanítványát megyei népdaléneklő versenyre, hat éve kezdett zenét is tanítani a csíkfalvi iskolában, ahol több diákkal is tudott népdaléneklő versenyekre készülni. Az ott szerzett tapasztalatok segítették megtalálni a helyes irányt, majd megismerkedett Györfi Erzsébet népdalénekessel, aki azóta is bátorítja, szakmailag irányítja munkáját. Amikor az eredmények tükrében a szülők is jónak látták a heti rendszerességű népdaltanulást, akkor kérte Matei Erzsébet Mária tanárnő segítségét, így iratkoztak be tanítványai a Marosvásárhelyi Művészeti Népiskolába, a munkához Nyárádszeredában a Bekecs Táncszínház biztosítja a helyszínt. Reményei szerint a három éve folyó munka fejlődni, a húszas gyereklétszám bővülni fog. 

„Ez a szívügyem. A siker, a sok pozitív visszajelzés visz előre. A gyerekekkel együtt én is rengeteget tanulok” – mondta el a pedagógus, hozzátéve, hogy képzésekre, mesterkurzusokra járnak, ahol híres szaktekintélyektől tanulnak, mint Györfi Erzsébet, Navratil Andrea, Bauer Krisztina, Kászoniné Fejős Gabriella, Kásler Magda. A gyerekekkel Moldovába is jár, hogy megérthessék a csángók életét, Válaszútra úgyszintén. Rendszeres résztvevői a Csak tiszta forrásból, a Dunán innen, Tiszán túl, a Hajnal akar lenni népdalvetélkedőknek és versenyeknek.