2019. augusztus 21., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Látványos kiállítás nyílt pénteken délután a Kultúrpalotában a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet és a Megyei Múzeum szervezésében.

Fotó: Bodolai Gyöngyi


Látványos kiállítás nyílt pénteken délután a Kultúrpalotában a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet és a Megyei Múzeum szervezésében. Bár azt gondolhatnánk, hogy Róth Miksát, a Kultúrpalota, a Városháza és több marosvásárhelyi középület gyönyörű üvegablakainak készítőjét nem kell bemutatni Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota második emeletén látható tárlat mégis ámulatba ejt a világkiállításokon sorozatosan aranyéremmel kitüntetett iparművész munkásságának sokszínűségével, változatosságával.
 A megszínesített napfény címet viselő kiállítás korabeli és újabb fényképek, vázlatok segítségével nyújt átfogó képet arról, hogy miképpen vált egy pezsgő, élettel teli korszakban az üvegfestészet, az ólombetétes üvegablak és mozaikművészet mesterévé az üveggel való munkát a legmagasabb szintre továbbfejlesztő iparművész. 
A nyitóünnepségen mint házigazda Soós Zoltán, a Megyei Múzeum igazgatója köszöntötte a vendégeket és szólt elismeréssel Kósa András, a Bukaresti Magyar Intézet igazgatója, Bodnár Zita, a kiállítás kurátora, Gellért Katalin művészettörténész, tudományos főmunkatárs és Oniga Erika művészettörténész, a múzeum munkatársa, valamint többi kollégájának munkájáról, ez utóbbiak ugyanis rekordidő alatt, szerdától péntek délutánig rendezték be a termeket. 
A Kultúrpalota üvegablakai attól különlegesek, hogy olyan kiváló művészek munkája fonódott össze, mint a rajzokat készítő Nagy Sándor, Thoroczkai Wigand Ede, valamint a kivitelező iparművész, Róth Miksa, akiknek része van abban, hogy nemcsak a magyar, az európai szecesszió egyik legszebb épülete, amelynek ott a helye az UNESCO-világörökség listáján – hangsúlyozta Soós Zoltán. 
Hasonlóan értékes, időtálló tereket kellene ma is létrehozni, Bernády példáját követve, akinek az volt az óhaja, hogy olyan palota álljon Marosvásárhely központjában, amely évszázadokig hirdeti a magyar kultúrát – hangsúlyozta nyitóbeszédében Kósa András, a Bukaresti Magyar Intézet igazgatója. 
A tárlatot Gellért Katalin művészettörténész, a Magyar Szecessziós Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa mutatta be. A bevezetőben ismertette Róth Miksa életét, aki üvegesmester felmenőinek szakmáját továbbfejlesztve a csúcspontot a 19-20. század fordulóján érte el a legismertebb és legtermékenyebb ólombetétes üvegablak és mozaikművészeti műhely alapítójaként (1885) és vezetőjeként. A kiegyezés utáni Magyarországon épülő gazdasági, közigazgatási és művelődési célokat szolgáló épületek, bérházak, magánvillák ólombetétes üvegablakait, mozaikjait készítette el, amelyek egy része megmaradt, ma is megcsodálható, más része nehezen hozzáférhető, és sok műve az épülettel együtt megsemmisült. Műhelyében készültek a magyar Országház ólombetétes üvegablakai, a Zeneakadémia mozaikja, a budai királyi palota Szent Jobb kápolnájának, a Gresham-palotának, a budapesti Országos Elme- és Ideggyógyintézet kápolnájának üvegablakai, és folytathatnánk a felsorolást, az egyházművészetre jellemző ikonográfiát és a szecesszió művészetének jellegzetességeit ötvöző templomi alkotásokkal kiegészítve a sort. Külföldi munkái közül Gellért Katalin a mexikói Nemzeti Színház üvegmennyezetét (Maróti Géza tervei alapján készült), a hágai királyi palota és máriafalvi (Mariasdorf) templom üvegfestményeit említette, amihez hozzátehetjük a szabadkai városházát és zsinagógát is többek között. 
Bár a 19-20. század fordulóján 15 jó minőségű műhely működött Magyarországon, Róth Miksa sikerének, népszerűségének titka alkotásainak kiváló minősége, a rendkívül magas művészi és technikai színvonal. Műveivel az épület stílusához igazodott, jó kapcsolatot tartott fenn az építészekkel és a korszak elismert festőivel, akik a rajzokat készítették műhelye számára. 
Róth Miksa legsikeresebb ólomüveg ablakait, üvegmozaikjait a kor stílusa, a szecesszió hatására tervezte, erről szól a kiállítás első terme, ahol a pompás íriszek, vízitündérek, paradicsommadarak, narancsfák, aranyalmafák, életfák közvetítik a korszak életérzését.
Ezekben a műveiben, amelyeknek tervei, rajzai, fotói láthatók, felhasználta a muránói üveget, a nagyon korszerű Tiffany-féle opálos fényű üveget, az aranyfóliát, a Zsolnai-kerámiát, az üvegmozaikot.
A tárlat bemutatja saját tervezésű és a már említett neves művészek által megrajzolt munkáit, közöttük a marosvásárhelyi Kultúrpalota üvegablakait is. 
Az utolsó teremben egy kétszer 50 perces filmen életét és művészetét követheti végig a látogató. 
Róth Miksának a budapesti Nefelejcs utcában levő lakóházát és műhelyét lánya, Amália őrizte meg az utókornak, aki küldetésként vállalta, hogy emlékházat hozzon létre édesapja emlékére.