Komoly akadályok állnak a gazdák előtt

*A január 20-i gazdatüntetés Strasbourgban (Fotó: Fazakas Miklós Facebook-oldala)

Tisztújító közgyűlést tartott a LAPAR

Február 16-án, hétfőn tartott tisztújító közgyűlést a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR), ahol újraválasztották alelnöknek Fazakas Miklóst, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezetének elnökét. Az országos egyesület szerepéről és a gazdákat érintő legégetőbb problémákról kérdeztük a régi-új alelnököt. A frissen megválasztott igazgatótanács hat rendes és két póttagból állt össze. A szervezet új elnöke Matei Titianu, Brăila megyei fiatal gazdálkodó és agrármérnök lett, a régi vezetőségből pedig egyedüliként választották újra Fazakas Miklóst, mint a LAPAR alelnökét, aki immár hat éve tevékenykedik ebben a tisztségben. 

– Megtisztelő számomra, számunkra az újraválasztás, hiszen ez azt az egyesületet is minősíti, amit képviselek: az RMGE Maros Szervezetet. Úgy gondolom, hogy a szervezet kellőképpen felismerte – az önként leköszönő tagokkal együtt –, hogy szükség van a generációváltásra, így az új elnök egy 29 éves fiatalember lett. Sok az ügyes, tenni akaró gazda a román agráriumban, akik új szemléletmódokat hoznak. Róluk szól a jövő – mondta. 

Megtudtuk, hogy a LAPAR-t 2000-ben alapították, célja, hogy összefogja és képviselje a megyei szakmai egyesületeket. 

– Van egy nagyon szilárd alap, amin keresztül értelmezni lehet, hogy a termelők miért is végzik a munkát, hiszen a többségi társadalom sokszor nem érti, hogy mi a probléma a gazdákkal, az agráriummal, annak ellenére, hogy Romániában továbbra is a társadalom szilárd alapját képezik. Az országos szervezet felelőssége, hogy maximális szakmaiságot képviselve kiálljunk a gazdák mellett – ezért is vagyunk adott esetben vehemensek, harcosak, vokálisak. Úgy gondolom, hogy az elmúlt évtizedek sikertörténete, hogy komoly szakmaisággal rendelkező, nagyon erős szövetséget tudtunk létrehozni mind helyi, mind uniós szinten. Több alelnökünk van a COPA–COGECA-ban (Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága és Mezőgazdasági Szövetkezés Általános Bizottsága, EU-s intézmények – a szerk.), ami példátlan ahhoz képest, hogy milyen későn csatlakoztunk. Ezen belül nagyon komoly témákkal foglalkoztunk, az elmúlt évek legnagyobb gazdatüntetését is mi vezettük le. Több intézménnyel van együttműködési megállapodásunk, köztük különböző parlamenti szakbizottságokkal, illetve több minisztériummal is – emelte ki. 

A gazdákat érintő problémákkal kapcsolatban Fazakas Miklós úgy fogalmazott: óriási gondok vannak. 

– Az Európai Unió a klímavédelem és a zöldideológia mentén gyakorlatilag fel akarja számolni az uniós mezőgazdaságot. Ez egy folyamat, aminek következtében oda jutottunk, hogy különféle előírásokkal és törvényekkel ellehetetlenítik a gazdák megélhetését. Kettős mérce rajzolódik ki, mert ugyanakkor az unión kívülről importált akár alap, akár feldolgozott mezőgazdasági termékek a szóban forgó előírásoknak egyáltalán nem felelnek meg, hiszen nem vonatkozik rájuk szabályozás – és mégis gond nélkül importáljuk őket. Azok a növényvédő szerek, amiket itt betiltottak, mert olcsók voltak, ott engedélyezettek, hiszen semmilyen kimutatható negatív hatásuk nincs az emberre. Ezek olyan intézkedések, amikkel tudatosan áldozzuk fel a kereskedelmi diktatúra oltárán az uniós mezőgazdaságot. Nem a termelőkön van a hangsúly, hanem azon, hogy a kereskedő minél többet keressen. Mi ennek keretében nem tudunk jövedelmezően termelni – sem Európában, sem Romániában. Pontosan ez jelenti a legnagyobb problémát a gazdák számára: a nyereségesség. Ez nem abból fakad, hogy a termelők nem akarnak dolgozni. A föld egy nagyon biztos alap, azonban sajnos számos törvényes keret akadályozhatja a munkát. A bérleti szerződések kérdésével kapcsolatban például hat éve igyekszünk elérni, hogy tíz év legyen a minimum bérleti idő – ez a minimum jelenleg nincs szabályozva –, azonban nem sikerült eredményt elérni a román döntéshozóknál. Ez azért lenne fontos, mert bármilyen mezőgazdasági pályázatról legyen szó, a monitorizálási idő öt év, de az átfutási idő legalább hét év. A megnyert pályázatoknál a szerződés aláírásától, de sok esetben az első ellenőrzéstől számítják az öt évet, ezért előfordul, hogy a hét évbe sem férünk bele. Ha komoly változás áll be a gazdálkodói struktúrában, ami nem egyezik meg a pályázati feltételekkel, akkor az elvesztődik, és vissza kell téríteni a kapott összeget. Rendkívül fontos lenne befektetési biztonság szempontjából is, hiszen a gazdáknak pontos adatokkal kell számolni – legyen szó gépvásárlásról, területrendezésről (például művelés vagy tápanyagokkal való utánpótlás) vagy agrotechnikai rendszerekről. A tulajdonjog és a művelési jog két különálló jogintézmény, így a bérlet nem befolyásolja az eladhatóságot. A biztonság a tulajdonosnak és a bérlőnek egyaránt az volna, hogy hosszú távú bérleti szerződések legyenek. 

A szomszédunkban zajló háború szintén negatívan hat a mezőgazdaságra. Arról volt szó, hogy szolidaritási folyosót biztosítunk egy harmadik ország felé, ennek ellenére mi lettünk a célország, ami nagyon erősen befolyásolja a piacot. A felvevőpiac ugyanakkora maradt, a többlet pedig ennek következtében nem olcsóbb lett, hanem eladhatatlan. Nem véletlenül tüntetnek a gazdák. Mi is voltunk például a MERCOSUR-egyezmény kapcsán Brüsszelben és Strasbourgban is. Ez egy folyamatos háború, ahol kisebb csatákat nyerünk, de a rendszer elleni háborút nem sikerült még megnyerni – hangsúlyozta. 

Bár enyhe vigasz a nehézségek közepette, az elmúlt évek első igazi telét tapasztalhattuk, ami Fazakas Miklós elmondása szerint igencsak jót tett a mezőgazdaságnak. 

– A régi gazdabölcsesség azt mondja: jó tél, jó nyár. Voltak jelentős mínuszok, akár 15-20 fok közöttiek is, emellett pedig jelentős csapadékmennyiség esett mind eső, mind hó formájában, ami azért fontos, mert a hirtelen esővel vagy olvadással ellentétben – amikor a hatalmas mennyiség nem tud kellőképpen beszivárogni a talajba, és elvesztődik –, ilyenkor lassan tud beszívódni a talajba, és feltölti a vízkészletet. Ez nagyon jó alapot biztosít a tavaszi szezonra, hiszen a talaj vízellátottsága a felső 30-40 centiméteren biztos, hogy megfelelő lesz. Természetesen a későbbiekben lehet nagyon nagy meleg, akár aszály is, de azt egyelőre nem tudhatjuk. Az eddigi időjárás alapján mindenképpen jobb évnek nézünk elébe, és reménykedünk, hogy a folytatás is jó lesz – mondta.