2018. december 16., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Veszélyben van a római katolikus ferences barátok templomából kegyeleti okokból megmaradt kripta.


Veszélyben van a római katolikus ferences barátok templomából kegyeleti okokból megmaradt kripta, amely 28 méter hosszúságban húzódik a Színház téri buszmegálló mögött, a föld alatt, Marosvásárhely főterén.

Lejárata a templomból megőrzött torony mögött található, s az egykori templom padlózata alatt téglafalakkal kiépített T alakú sírboltban néhol két, a végén három szinten elhelyezett temetkezési fülkék vannak. A ma is olvasható feliratok szerint az 1700-as évek végétől több mint hatvan szerzetest temettek a sírkamrákba. Ezeket már korábban meggyalázták, feltörték és kifosztották. A Színház tér rendezése miatt maga a kripta került veszélybe, amelynek boltozata a munkatelepre ki-be járó nehézgépjárművek súlyától, illetve a téren zajló munkálatok miatt két helyen beszakadt. A kriptába befolyik a víz is, mivel nincs már fölötte a templom, ami megvédené. A sírgyalázás után kegyeletsértés az, ami jelenleg a kriptával történik, s aminek minél hamarabb véget kellene vetni. Ezúttal szeretnénk a műemlékvédelem és a városi tanács, a polgármesteri hivatal figyelmét felhívni, hogy nagyobb óvatossággal, több odafigyeléssel kellene egy műemléket kezelni, még akkor is, ha az magyar jellegű.

Tegnap délben Pál atyával, korábban Marosvásárhelyen, jelenleg Kolozsváron működő ferences szerzetessel mentünk le a kriptába. Bár a felirat szerint a boltozatos temetkezési hely az építkezést támogató Petky család és a ferences barátok örök nyugvóhelye lett volna, nyugalomról szó sem lehet, a sírgyalázók ugyanis már korábban kibontották a sírkamrákat, némelyiket felgyújtották (még ott van a gyufásdoboz is), hogy könnyebben kutathassanak. Csak azt nem tudni, hogy mit kerestek, hisz a ferences rend tagjai, az egykori mezítlábas, barna csuhás szerzetesek a rend alapítója, Assissi Szent Ferenc példájára apostoli szegénységet fogadnak. A meggyalázott sírokban a csontokon, koponyán, a barna csuhafoszlányokon, koporsódarabokon kívül semmi egyebet nem találhattak. A kibontott sírokat rendezni kellene, s a kripta védelmét figyelembe véve át kellene szervezni a munkatelepet is, mert ha a megbomlott mennyezet tovább omlik, akkor elpusztul ez a templomból és kolostorból megmaradt kegyeleti hely is Marosvásárhely főterén. Bár az építők szerint a tervező tudta, hogy mi fölé készíti a Színház tér új tervét, a munkálatok során, amikor a kripta közelében az egykori kolostorfal mentén fáknak öntöttek beton négyszöget, s a kripta fölött folyik a kitermelt föld és a kolostorfalakból megmaradt beton, tégla elhordása, a kripta épségének megőrzését nem vették figyelembe.

A ferenceseknek a történelem során nem volt szerencséjük Marosvásárhelyen. Első templomuk, az 1490-ben befejezett Vártemplom, ahol kódexmásoló műhelyt működtettek, a reformátusoké lett. A XVIII. században tértek vissza városunkba, s a Nagypiac nyugati oldalán vásárolt közel egyhektáros telekre a Petky család adományából szép barokk templomot és kolostort építettek, amelyek 1777-re készültek el. A ma is álló torony 1802-ben épült a templom mellé. Az árkádíves folyosókkal ellátott kolostorhoz zöldséges- és virágoskert, a kolostort kiszolgáló épületek tartoztak, s az obszerváns ferencesek elemi fiúiskolát működtetve tanítással segítettek a város lakóin.

1948-ban a szerzeteseket deportálták, majd 1959-ben a kolostort államosították. A templom 1971-ig megmaradt, de a Színház tér építésekor azt is lebontották, s a város szélén kaptak fele nagyságú telket, ahol az új templom elkészült. A területkülönbségért, toronyért és kriptáért indított és ma is folyó per során derült ki, hogy 2001-ben önkényesen kisajátították, a város nevére írták a tornyot és a kriptát is (egyébként furcsa, hogy egy kriptát 2001-ben államosítani lehet), amivel a ferencesek az idén szembesültek, korábban ugyanis nem értesítették erről a rendházat – állítja Pál atya. A területért egyelőre kárpótlást ítéltek meg, ami csak papíron létezik. A volt Iskola utca sarkán megmaradt házat a per befejezése előtt, néhány éve Dorin Florea egyik napról a másikra lebontatta és a területet parkosította.

Amikor a Színház tér rendezéséhez hozzákezdtek, a ferences rendet már meg sem kérdezték a torony és a kripta sorsáról. Bár az ígéretek szerint az egykori barokk templom és kolostor kerületét feltüntetik az újonnan lekövezett téren, a megmaradt falrészeket is „lebuldózerolták”, holott beleilleszthették volna, ahogy más országokban láthatjuk, az új tér képébe, ami sokkal patinásabbá tette volna, mint a seszínű, Kínából importált kövek.

 




Kapcsolódó cikkek: