2021. október 27., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A 2004-ben alakult és időközben letűnt City’us teremlabdarúgó-klub legsikeresebb játékosa volt Carlos Alberto Alves Ferreira, akit Carlaóként ismertek sportberkekben. A brazil kapus 2008-ban került Marosvásárhelyre, ahol hét bajnoki címet és ugyanennyi Románia-kupát nyert a hajdani élvonalbeli csapat színeiben. Nemrégiben a világhálón beszélgettünk az életéről, és felidéztük a megyeszékhelyhez kapcsolódó emlékeit. 


Sao Paulo külvárosában, Barretosban laknak



– Hogy vagy, Carlao? Mivel foglalkozol mostanában?

– Jól vagyunk, köszönöm a kérdést. Miután Marosvásárhelyen lejárt a szerződésem, és hazakerültem Brazíliába, pontot tettem teremlabdarúgó-karrieremre. Egyetemet végeztem, vegyész lettem, és sikerült egy kis családi vállalkozást nyitnom, így most tisztítószerek forgalmazásával foglalkozom, amiben a feleségem és apósom is segít.

– Mennyire változott meg az életed?

– Most minden energiámmal a családom- ra és a vállalkozásomra koncentrálok, a terem- labdarúgás megmaradt hobbinak. 

– Volt-e még ajánlatod az utóbbi években, amióta abbahagytad az aktív sportolást?

– Igen. Idén januárban is kerestek, egy brazil és egy romániai élvonalbeli futsalegyüttes is hívott. Nem egyeztünk meg, így bár szeretnék visszatérni a pályára, ezt csak akkor teszem, ha anyagilag megéri a magam és a családom számára. 

– Apropó, család. Kérlek, mesélj róla egy kicsit!

– Két gyerekünk van, mindkettő fiú: Enzo Gabriel négyéves, Vicenzo másfél. Sao Paulo külvárosában, feleségem szülővárosában, Barretosban lakunk.


Egy bajnokicím-hódítás emléke



– Mennyire viselt meg benneteket a Covid–19-világjárvány?

– A pandémia kezdetén kissé bepánikoltunk, de idővel sikerült elfogadnunk, hogy ezután együtt kell élnünk a vírussal: betartjuk az óvintézkedéseket, mindent megteszünk, hogy elkerüljük a megfertőződést.

– Marosvásárhelyre gondolsz-e még, ahol szép és sikeres éveket töltöttél sportolóként?

– Hogyne! Elsősorban a télre meg a hóra, ugyanis ahol most élünk, az év 365 napjában meleg van... Komolyra fordítva a szót, lehetetlen, hogy ne tegyem, hiszen évekig a második otthonom volt a város: ott teljesedtem ki sportolóként, a City’us színeiben hét bajnoki címet és hét Románia-kupát nyertem, emellett sok barátra és ismerősre tettem szert az évek során. Hiányoznak is nekem, ezúton is üdvözlöm őket!

– Tartod a kapcsolatot velük?

– Nemcsak velük, de a klub egykori vezetőivel is. Rengeteg élmény, emlék fűz a városhoz, amit nem tudok elfeledni. Brazília után Marosvásárhely a szívem csücske, hiszen évekig a második otthonom volt, tiszta szívvel játszottam. Egyébként Vásárhelyen egy tetoválást is készíttettem, amely mindig emlékeztet az ott elért sikereimre. 

– Követed a romániai teremlabdarúgó-mérkőzéseket?

– Természetesen, és nem csak a bajnokságot, de a válogatott mérkőzéseit is. Remélem, hogy eljön még az idő, amikor a marosvásárhelyi teremlabdarúgás olyan eredményeket ér majd el, mint az én időmben.