2019. szeptember 24., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A címben feltüntetett „elfelejtett” jelző – mondhatják – nem felel meg a valóságnak, hiszen Antalffy halála után tíz évvel Marosi Ildikó és Marosi Barna is szép szavakkal emlékezett meg róla.

Az Al-Azar-mecset Egyiptomban (A virágok egyeteme)


A címben feltüntetett „elfelejtett” jelző – mondhatják – nem felel meg a valóságnak, hiszen Antalffy halála után tíz évvel Marosi Ildikó és Marosi Barna is szép szavakkal emlékezett meg róla. Néhány szócikket találunk a Wikipédián és a lexikonokban is róla. Sőt, románul is megjelent néhány munkásságával foglalkozó írás. Ezek azonban nem érnek fel nagyságához, mert Antalffy Endre, Kőrösi Csoma Sándor után, talán Erdély második legnagyobb nyelvtehetsége volt, de hatása, hírneve messze elmarad a Kőrösiétől. Tény, hogy politikai szerepvállalása is beárnyékolja hírnevét és megítélését, de azért marxistának és kommunistának nevezni megengedhetetlen. Márpedig 2005-ben a Ziarul de Mureş-ben ilyen cikk jelent meg Antalffy Endréről:
 „Antalffy Endre – de la Mahomed la Marx.” A cikket Nicolae Balint jegyzi1. Antalffy tényleg mélyen humanista ember volt, és síkra szállt a szociális igazságosságért. Tény, hogy eredetiben olvasta Marxot akkor, amikor mások, magukat baloldali íróknak és értelmiségieknek valló emberek, 2-3 mondatot is alig tudtak idézni Marxtól. Ide kapcsolódik a következő kedves anekdota az ‘50-es évekből, amikor tombolt a sztálinizmus, és nagyon cenzúrázták a megjelenő írásokat. Egy (baloldali) írói csoportosulásban Antalffy megvédte egy régi kedves kolléganőjét, Kapdebó Ernát, akinek nem adtak közlési lehetőséget, mert jobboldalinak tartották. Antalffy Endre így fakadt ki kolléganője védelmében: „Szeressétek Ernát, mert azt a 2-3 mondatot, amit ti tudtok a marxizmusból, azt Erna is meg tudná tanulni, de borzasztóan unja!” Ez jól jellemzi Antalffy humorát és a helyzet lélektani hangulatát is. Persze hogy a kisujjában voltak a vallásfilozófia alapvető tételei, papnak készült, tehát jól ismerte a keresztény vallás rendszerét. Valóban Egyiptom legrégibb egyetemén tanulmányozta az iszlám vallási rendszerét, lefordította magyarra a Koránt, valamint a jeruzsálemi egyetemen tanulmányozta a héber vallást, és jól tudott héberül is. Ma is értékesek és egyetemi tananyag lehetnének írásai az iszlámról, a héber vallásról, de nagyszerű előadást tartott Jézus a zsidó irodalomban címmel is. 
Idézek Man Irén államvizsga-dolgozatából:
 »Vágya 1903-ban teljesült: a budapesti egyetemtől kapott ösztöndíj lehetővé tette keletre való utazását. 1903-ban kap ösztöndíjat egy 1 éves keleti tanulmányútra. Ezzel az ösztöndíjjal utazik Egyiptomba, ahol Herz Miksa basa (magyar származású) arab múzeumigazgató pártfogásával a kairói mohamedán vallási főiskolába, az „Azhár”-ba, teljes nevén „Medrestu’ l giamiatuÍl Azhar2 (A virágok egyeteme) bejut s ott „megtűrt” növendékként 2 éven át mohamedán teológiai stúdiumot folytat, amiről bizonyítványa is van. Erről az egyetemről tudnunk kell, hogy 792 előtt alapította al Gianhar al Katiba as Sikil tábornok, miután Egyiptomot a Fatimadák meghódították. 1903-ban a l’Azhar a mohamedán civilizáció legvirágzóbb központja volt. A fiatal európai hallgató, Antalffy Endre ismerte az előadások nyelvét, tiszteletben tartotta a belső szabályokat, amelyek rendkívül szigorúak voltak. Hosszú ruhában, fején turbánnal, nagy buzgalommal sajátított el minden megtanulhatót az élő szóval előadott tudományok tanfolyamain, azaz a dogmatikát, a Korán, Exegesisat, a szájhagyományokat, az erkölcstant, a kánonjogot és az egzakt tudományokat: matematika, csillagászat, földrajz, történelem, arab nyelv története, szónoklástan, verstan, logika stb. Érdekes leírását találjuk meg az Al-Azhar Egyetem tanfolyamai szervezetének Antalffy Endre egyik későbbi tanulmányában, amelynek címe: „Az iszlám vallási rendszere”.
Minthogy a kairói tartózkodása második évére ösztöndíjat nem kapott, a kairói vegyes törvényszéknél mint angol és francia írnok kereste meg megélhetését és tanulmányi költségeit.
1904. november 8-án Mohamed Abdu, Egyiptom muftija dicsérő diplomát adott Antalffy Endre tanulmányai során kifejtett szorgalmáért, buzgalmáért. 
A diploma tartalma: „Mi Egyiptom muftija bizonyítjuk, hogy dr. Antalffy Endre úr, kitartó szorgalommal látogatja az Azhar-mecset előadásait. E mecsetben, mint a vallási és egyéb arab tudományok egyetemén hallgatói minőségben kifejtett szorgalma hiteléül adtuk neki ezt a bizonyítványt”.«
A kairói tartózkodás rendkívül gyümölcsöző volt Antalffy Endre számára. Azonkívül, hogy elmélyítette arab tudományos ismereteit, alkalma volt betekinteni a mindennapi életbe, a szokásokba és a kultúra jellegzetes megnyilvánulásaiba. Mindig lelkesedéssel beszélt a kairói kávéházakban eltöltött feledhetetlen estékről, ahol elragadtatással hallgatta Abu-Zeide legendáját és a keresztes háborúban véghezvitt tetteit, amit a helyi mesemondók emlékezetből kívülről meséltek. Itt, ezeken az estéken, ahol a hallgatóság a szabadban, földön ülve vett részt, ismerte meg a fiatal Antalffy Endre a népet, élő, színes nyelvét, amelyet tökéletesen el is sajátított – olvashatjuk Man Irén dolgozatában.
Kétévi egyiptomi tartózkodás után, a török nyelv elsajátítása céljából Konstantinápolyban töltött egy esztendőt.
Hazatérte után, 1905/1906-ban egyik budapesti líceumban tanított, majd Jeruzsálembe, később Törökországba utazott. Szenvedéllyel kutatott Konstantinápoly levéltáraiban. A török krónikákat tanulmányozta.
Valóban nagy kár, hogy nem adtak ki róla egy könyvet sem, de a Marosvásárhely szellemi múltját feltárók kötelessége, hogy monográfiát írjanak Antalffy Endréről. Mikor 1958-ban eltemették, akik ismerték és hallgatták lenyűgöző előadásait, melyeket többnyire fejből tartott, szóval 1958-ban még tudták, hogy egy második Bolyai Farkast temettek el. Mára emléke elhalványult, és ahogy telik az idő, emléke, munkássága fokozatosan elfelejtődik.
Irodalom:
Man Irén: Dr. Antalffy Endre élete és munkássága, államvizsga-dolgozat, 1965. UBB. Irányító tanár: Csehi Gyula. Lelőhely: Fondul personal Antalffy (nr. inv. 963), nr. 69., dos. LVII. (1965), Román Nemzeti Levéltár, Maros megyei kirendeltség.
 
1 http://www.ziaruldemures.ro/?p=227
2 Az Azhar Egyetem (arabul Dzsamaa al-Azhar, sokszor al-Azhar As-saríf, „A nemes Azhar”) az iszlám világ egyik legfontosabb felsőoktatási intézménye Kairóban.
 
Egy mecsethez kapcsolódik, és Fátima az-Zahra, Mohamed próféta lányának tiszteletére nevezték el építtetői, az Egyiptomot 969-ben elfoglaló Fátimidák, akik ősükként Fátimát tekintették. Nyomban hozzá is fogtak az építkezéshez, és 971-re elkészült a híres egyetem. Az Azhar Egyetem első magyar diákja, s egyben első nem muszlim hallgatója Goldziher Ignác volt. Ennek az egyetemnek volt hallgatója Germanus Gyula (Abdul Karim), 1935-ös mekkai zarándoklata előtt. Al-Azhari élményeit és a zarándoklatot Allah Akbar című könyvében írja le.
Az 1980-as években itt tanult Mihálffy Balázs, a Kegyes Korán egyik magyar fordítója, aki egyben a Magyar Iszlám Közösség alapítója is volt. (Wikipédia) Sajnos a magyar kultúrtörténet és a Wikipédia sem tud arról, hogy Germanus Gyula előtt 30 évvel Antalffy Endre már az Al-Azhar Egyetem hallgatója volt, és neki is van egy kiadatlan Korán-fordítása!