A Közel-Kelet kiesik a turisztikai kínálatból

Utazást, kirándulást lehet tervezni

A Perzsa-öböl térségében február végén kirobbant fegyveres konfliktus következményeként turisták ezrei rekedtek a közel-keleti országokban a drasztikus légtér- és hajózási zárlat miatt. A rakéta- és dróntámadások közel 20 ezer járat törléséhez vezettek.   A Külügyminisztériumnak körülbelül 14-15 ezer ott tartózkodó román állampolgárról van tudomása, közölük több mint háromezren kértek konzuli segítséget a hazautazáshoz. Az emberek kétségbeesetten próbáltak és próbálnak továbbra is megoldást találni, miközben a félelem és a bizonytalanság továbbra is fennáll. Kelemen Barnával, a marosvásárhelyi World Travel Shop utazási iroda vezetőjével arra kerestük a választ, hogy hogyan befolyásolja az iráni háború az idei turizmus alakulását.

– A közel-keleti régióban, a Perzsa-öböl térségében nem ajánljuk a kirándulásokat, nyaralásokat, akármennyire csábító volt ez a régió az elmúlt években, egészen a közelmúltig. Most teljesen kiesnek az ajánlatokból. Az ebben a zónában történtek beárnyékolják az utazásokat. A világ többi régiójába viszont zökkenőmentesen lehet utazni, még akkor is, ha egyesek megijednek a hírektől. Az emberek nagyon felnagyítják, eltúlozzák a problémát. Ha logikusan gondolkodunk, a világ más térségeibe tervezett többi utazás miatt nincs miért aggódni. 

Akárcsak a pandémia idejében, a helyzet el van ferdítve. Nem azt mondom, hogy nem kell a valóságot, a tényeket normális módon közölni, ez a dolga a médiának. Nagyon virálissá vált egy dubaji videó, mellyel azt adják hírül, hogy rakétatámadás érte a Fairmont luxusszállodát, kigyulladt, lángokban ég, miközben egy kilőtt rakétának a darabjai hulltak a szállodára. Meggyúlt az épület és a növényzet, de nagyon gyorsan el is oltották. De tíz napja, amikor a közel-keleti háborúról esik szó, a lángoló szállodát teszik közzé, reggeltől estig. Nem tudom, kinek milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy ennyire ferdítsenek, miközben nem volt akkora baj! Akik a közelben voltak, messzemenően nem pánikoltak annyira, mint az itthoniak! Barátaink, kollégáink, turistáink, akik ott tartózkodnak, videókat, fényképeket küldtek a Fairmont szállodáról, s március 1-jén látszott, hogy már nyoma sincs a tűznek! Rég helyrerakták a dolgokat, miközben mi a tévében egy hétig láttuk, hogy lángol a szálloda. Messzemenően nem arról szólnak a dolgok, hogy életveszélyes helyzetek alakultak ki. Évek óta hangsúlyozom, hogy a legtörékenyebb, legérzékenyebb ágazat a világon a turizmus, a vendéglátás. Láttuk ezt az izlandi vulkánkitörés, a törökországi, izmiri földrengés, a Katrina hurrikán, a cunami alkalmával, bármivel kapcsolatban, ami természeti katasztrófa. Ugyanúgy a terrorcselekmények, a pandémia, a háborús övezetek is lebénítják a turizmust. 

– Köztudott, hogy mai napig nagy gond a Közel-Keletről a hazautazás. A marosvásárhelyiek közül rekedt-e valaki a térségben? 

– A légi forgalom korlátozása gondot okozott a hazautazásban Közel-Keletről. Nekünk is voltak turistáink, akiknek segítettünk hazajönni. De gond volt a hazautazás olyan távol-keleti országokból is, mint Fülöp-szigetek, Thaiföld, Kambodzsa vagy Vietnám, ugyanis a Távol-Keletre tartó átszállásos repülőutaknak a nagy része az Egyesült Arab Emírségeken, Dubajon, Abu-Dzabin vagy Kataron, Dohán keresztülmegy, ott kell átszállni. Mivel lezárták a légteret, a repülőjáratoknál lényeges változások léptek fel. Az utasok próbálták áttervezni a repüléseket, de Katarban nagyon késve nyitották meg a légifolyósókat. Az újraprogramált járatokat is lefújták, s ott maradtak az emberek. Kerestek új útvonalakat, de ezek nagyon drágák voltak. Tehát akadtak problémák, de az utasok biztonsági szempontból nem kerültek veszélybe. Inkább a bizonytalanság jelentett gondot, mert nem tudták, meddig kell még ott maradni. Ez volt az emírségekben is. A Dubajban nyaraló turisták is hasonló helyzetben voltak. Nem volt kellemes, mert szokatlan jelenségeket lehetett hallani, látni, de konkrét veszélyben alig voltak az emberek. A félsz és a bizonytalanság sodorta kellemetlenségbe őket. Olyan hír nem érkezett, hogy – isten őrizz! – megsérültek volna turisták.

– Abban az esetben, ha Közel-Keleten, Thaiföldön vagy Fülöp-szigeteken ragadt az utas, saját maga vagy a turisztikai iroda intézkedett?

– Ha az utas saját magának közvetlenül interneten vásárolta a repülőjegyet, a szállást, és a saját szakállára indult el, akkor teljesen magára maradt. Ilyenkor ő kell felvegye a kapcsolatot a légitársasággal, ő kell megoldja az újrafoglalást, vagy esetleg magának kell új repjegyet vásároljon egy másik útvonalra. Vagy ő kell felvegye a kapcsolatot a konzuli hivatallal, hogy próbálják hazaszállítani valami úton-módon, ha van erre lehetőség. Ha utazási irodán keresztül foglalt, akkor természetesen az iroda intézkedett. Ilyenkor az utasok felveszik a kapcsolatot az irodával, elmondják, mi történik, mi utánanézünk a lehetőségeknek, felvesszük a kapcsolatot a légitársasággal, próbálunk intézkedni, hogy a meglévő repjegyeket átütemezzék. Persze esetenként az utasnak más útvonalakat ajánlunk, más repülőjegyekkel.

– Ilyen esetekben tehát az utazási iroda szerepe felértékelődik.

– Az egyéni foglalás és az utazási irodán keresztül történő foglalás közötti különbség akkor válik lényegessé, amikor az utas problémába ütközik. Mert tehetetlen, nem tudja, kihez kell fordulni. Nem elég a pánik és az ijedtség, hanem még a tanácstalanság és bizonytalanság is közbejön. Ezt küszöbölik ki az utazási irodák. Nem tudom eléggé kihangsúlyozni, hogy mennyire fontos az, ha szakemberre bízzák az utazás tervezését, a foglalást, mert van olyan eset, hogy az utasnak fogalma sincs, hogy egyénileg mit vásárol meg, nem kap tanácsokat. A mi utazási irodánk két évtizednél is hosszabb tapasztalattal rendelkezik, tudjuk, hogy kinek mit ajánljunk, mit kell meglátogatni, kihez kell fordulni, s a problémákra kellő időben megfelelő megoldást nyújtunk. Érdemes tehát irodán keresztül utazást vásárolni, mert alig valamivel kerül többe, mint az egyéni foglalás. Ha sokkal többe kerülne az utazási irodán keresztüli foglalás, akkor soha nem fordulnának hozzánk. Most bebizonyosodott: azok az utasok, akik saját maguk vásárolták meg a szolgáltatásokat, hozzánk kellett forduljanak segítségért. És segítettünk, mert ilyen helyzetben kutya kötelességünk segíteni az embereknek. Reméljük, hogy eszükbe jut majd, hogy kihúztuk őket a csávából, még akkor is, ha nem a mi útjainkat vásárolták meg, s nem volt elég bizalom irántunk. Ne higgyük, hogy „ezermesterek” vagyunk, mert aztán kiderül, hogy nem így van. 

– Érzékelhető-e, hogy az üzemanyagárak növekedése befolyásolja a repülőjegyek árát?

– Egyelőre még nincsenek változások, jóllehet a kőolaj hordónkénti ára magasra szökött, felment 100 dollár fölé is. Megijedtek az emberek, hogy drágítások lesznek. Igen, minden drágul. De akinek eddig volt 410 leje egy tank benzinre, holnap is lesz 430-450 leje rá. 

– Összegzésképpen, lehet-e nyaralást, utazást tervezni idén? 

– A közel-keleti régiót, azt a néhány perzsa-öbölbeli országot, amelyet érint a háború, most nem ajánlom. Reméljük, hogy helyreállnak a dolgok. Viszont egy egyiptomi, afrikai vagy amerikai, karib-tengeri, mediterrán térségi utazást be lehet vállalni, habár egyesek pánikot keltettek a ciprusi incidens miatt, ahová az irániak a nagy-britanniai bázis ellen indítottak rakétát, amit jóval azelőtt, hogy elérte volna a szigetet, megsemmisítettek, úgyhogy nem érte támadás a szigetet. Persze, egyesek másként értelmezik, eltúlozzák a dolgokat. De valójában az egész Földközi-tenger környékére lehet foglalni, lehet oda tervezni nyaralásokat, mert pillanatnyilag nincs konkrét ok, amiért az ember eltántorodjon a nyaralástól. 

Lehet tervezni, utazni, lehet menni, mert nem állhat le az élet. A szomszédban négy és fél éve dúl a háború – megállt az életünk? Nem. Akik szeretnek utazni, életük része az utazás, ezután is fognak utazni. Még akkor is, ha drágább az élet. Esetleg olcsóbb utazást választanak, mint eddig, de akkor is utaznak – fogalmazott Kelemen Barna, a World Travel Shop utazási iroda vezetője.