2019. február 18., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Vár sétány fáinak állapotfelmérését, a szakszerű koronaalakítás és fakezelés gyakorlati bemutatóját tartotta nemrég a Magyar Faápolók Egyesületének csapata. 

Fotó: Szer Pálosy Piroska


A Vár sétány fáinak állapotfelmérését, a szakszerű koronaalakítás és fakezelés gyakorlati bemutatóját tartotta nemrég a Magyar Faápolók Egyesületének csapata. A kötéltechnikával ághegyeken pókmajom gyanánt egyensúlyozó faápolók összehangolt csapatmunkáját lehetett követni, akik az eleredt esőben is éppoly lelkesen folytatták a megkezdett tevékenységet. 
A jelenlévőkben megfogalmazódott annak gondolata, hogy Marosvásárhelyen is szükség volna a faorvoslás iránt elkötelezett és hozzáértő szakemberekre, ezáltal talán megszűnne a vaktában való koronacsonkítások gyakorlata és azok eredménye, a korhadás és a gyökér-elhalás. A Vár sétány az utolsó összefüggő, életképes, ökológiailag értékes fasor a városban. Idős, értékes fák, még ha nem is hazaiak, és még ha nem is tartoznak a védett fajok közé. Értékesek, mert a már ismert zöldövezeti rombolás mellett élőlények sokaságának biztosítanak otthont, életteret. Egy csepp természet a város szívében. Az egykori városépítő, dr. Bernády György polgármester Észak-Amerikából szerezte be a városi környezet klímájához jól alkalmazkodó, ellenben a szárazságot nehezen viselő ostorfákat, melynek összefüggő párhuzamos fasora egyedi az országban, egyes források szerint Európában is. A Radó Sándor által tervezett sétány fáit 1912-ben ültették, lombkoronájuk összefüggő, zöld alagutat képezett. 
Szakács László ökológus, a Rhododendron Természet- és Környezetvédelmi Egyesület alelnöke értesített arról, hogy hosszas egyeztetések nyomán, múlt péntek délutánra érkezett meg az erdélyi körúton lévő anyaországi faápoló egyesület csapata, amely felvállalta, hogy szakmai bemutatót tart a Vár sétányon. Mint hangsúlyozta, a terv továbbra is az, hogy a sétány életképes nyugati ostorfáit megmentsék, természetesen a veszélyt hordozókat eltávolítanák, és ugyanolyan fákkal helyettesítenék. Fontos, hogy az állapotfelmérés és beavatkozás szakszerű legyen, és ne futószalagon vágják a fasor elhajló ágait. Jelezte: az a gond, hogy a metszéseket nem szakszerűen végzik.
 
Háromévente ellenőrizni a beavatkozásokat
A budapesti Fővárosi Kertészeti Vállalat favédelmi munkacsoportjának vezetője, Szaller Vilmos szerint minden fát meg lehet menteni, azonban mérlegelni kell, hogy mekkora befektetést igényel és mekkora az ökológiai haszna. A faápolás célja, hogy minél kevesebb sérülést okozva helyretegyék a fa genetikailag kódolt védekezési rendszerét. 
– Ha visszacsonkolják egy fa lombfelületét, azonnal csökkenni kezd a gyökérzet felülete is, mert már nincs szüksége akkora tárolóhelyre, ugyanis a lombozatból sem érkezik annyi táplálék, mint a csonkolás előtt. A fa az alvó rügyekből elkezd vízhajtásokat ereszteni, ezek az ostorfa esetében egy év alatt akár a három métert is elérhetik. Ennek eredményeként egy erős szélnél a forgatónyomaték révén könnyen kidőlhet a fa, mivel a megcsonkolt fák gyökérzete is kezd elhalni, a növény ugyanis természetes fiziológiai egyensúlyra törekszik – mondta többek között a szakember. Olyan két ostorfát választottak a szakmai bemutatóra, amelyeknek szerintük még van esélye arra, hogy érdemben dolgozzanak velük. Hangsúlyozta, hogy minden beavatkozást követően háromévente újra hozzá kell nyúlni, mert a vágási felületeken megtelepednek a baktériumok, gombák, jelentkezik bekorhadás, ezért a fa sebhelyét kezelni kell, hajtásválogatást végezni, valamint a másodlagos koronát kialakítani. A Vár sétány alsó szakaszán végzett koronaalakítások kapcsán a favédelmi csoport vezetője kiemelte, hogy ott a legkisebb kárt tették, annak ellenére, hogy nem végeztek szakszerű gallyazást. Véleménye szerint alpintechnikával kellene átvizsgálni a fákat, ugyanis a talajról embermagasságnyira végzett vizsgálat csupán 70%-a végezhető el, a törésveszélyt jelentő ágakat csak a magasban lehet ellenőrizni.
 
A szakmai utánpótlásról isgondoskodnak
Lukács Zoltánt, a Magyar Faápolók Egyesületének elnökét arról kérdeztük, hogy elsajátítható-e a mesterség egy hasonló bemutató nyomán. Mint kifejtette, egyetlen alkalommal nem lehetséges átadni a tudást, azonban képzéseket tartanak, amelyeken elméleti és gyakorlati tudással gazdagodnak a résztvevők. Jelenleg is két sapientiás diák sajátítja el az egyesületnél a faápolási és favizsgálati szaktevékenységet, amelyet dendrológiai vagy kiemelt történelmi értékű, valamint belterületen elhelyezkedő fák esetében végezhetnek majd. Pozitívumnak tartják, hogy a Sapientia EMTE rendelkezik favizsgáló műszerrel és azt használják is. A faápolók egyesületének elnöke szerint Magyarország a szakmai színvonal szempontjából valahol Bécs és Marosvásárhely között helyezkedik el, az önkormányzatok zöldgazdálkodása terén többre volna lehetőség az anyaországban is. Nem mellékes azonban az sem, hogy az osztrák faápolók egynegyede magyar nemzetiségű, sőt az évente megszervezett bajnokságon legutóbb az osztrák csapat színeiben versenyző magyar nemzetiségűek nyerték el az első és második helyezést. A Sapientia EMTE növényorvosi szakának végzős hallgatója, Szabó Hajnal szakdolgozata témájaként választotta a Vár sétány fáinak állapotfelmérését. Az egyetem tulajdonában lévő akusztikus tomográf segítségével mérte fel a százhúsz fa törzsrészét. Megállapítása szerint elég stabilak, 10%-uk azonban károsodott, azokat kivágásra és hiánypótlásra javasolják. Mint elmondta, a dolgozata még nem végleges, és egyik hiányossága, hogy nem volt lehetősége a magasban is felmérni a fák állapotát.
Amint a szakemberektől megtudtuk, az anyaországban egy kivágott egészséges fáért a jóvátétel 100-200%-os. Ha egy kivágásra ítélt fatörzs átmérője 70 cm, helyette 140 cm-es törzsnek megfelelő facsemetéket, vagyis 7 cm-es átmérőjűből 20 darabot kell ültetni. (Ennek ellenpéldájaként megyeszékhelyünkön egy kivágott fa helyett – függetlenül annak törzsátmérőjétől – csupán két csemetét kell ültetni sz.m.). 
 
Koronaalakítás vegetációs időszakban
A szakmai bemutatón az önkormányzat részéről jelen lévő Dániel Lajos kertészmérnök, a marosvásárhelyi Melegházak és Zöldövezetek Igazgatóságának osztályvezetője elismerően nyilatkozott. 
– Látszik, hogy összeforrott és rendkívül hozzáértő csapat végezte a kiválasztott két fa koronaalakítását, és egyértelmű, hogy biztosítva van az utánpótlás is – mondta. Azzal, hogy vegetációs időszakban végezték a koronaalakítást és faápolást, az anyaországiak megerősítették az általa is több ízben felvetett szokásrend megváltoztatásának igényét. Mint hangsúlyozta, vegetációs időszakban a fák ellenálló képessége jóval nagyobb, könnyebben regenerálódnak, mint télen vagy kora tavasszal. Fontos azonban, hogy megfelelő anyaggal lekezeljék a frissen vágott felületet. 
Arra a kérdésre, hogy miért nem lehet alkalmazni a szakszerű faápolás és karbantartás elveit Marosvásárhelyen is, illetve melyik cég végzi a koronák csonkolását, a jelen lévő Pápai László Zsolt önkormányzati képviselőtől megtudtuk, hogy az Atlantis cégről van szó. A lombkoronákat átalakító munkásoknak sem kell növényvédelmi szakvégzettségük legyen, az egyetlen feltétel, hogy a láncfűrészt tudják használni. Kora tavasszal a Színház tér mögötti fasort csonkolták meg teljesen értelmetlenül, ugyanis fiatal fákról van szó, amelyek lombkoronája senkit és semmit nem zavart. 
– A nem szakszerűen végzett csonkolások miatt felelősségre vonható-e az említett cég? Kinek a hatásköre ellenőrizni és intézkedni? – kérdeztük az önkormányzati tanácsost.
– A helyi tanács határozata értelmében egy rosszul elvégzett metszés miatt megbírságolható a cég, és elméletig büntetnek is a helyi rendőrségre tett bejelentés kivizsgálása nyomán. Az idén hozzávetőleg húsz esetben bírságoltak. Például, amennyiben vegetációs időszakban metszenek, azért 140 lej a büntetés (az anyaországi szakemberek ennek az ellenkezőjét vallják, szerintük épp a kizöldült lombozatot lehet szépen alakítani, és a fa immunrendszere ilyenkor a legellenállóbb sz.m.). Az áprilisi tanácsülésen meghatározták azokat a büntetéseket és díjakat, amelyeket fizetni kell egy fa kivágásának a kérvényezéséért is. Ugyanakkor bírságolhatnak amiatt is, ha valaki engedély nélkül létrehoz egy zöldövezetet. Ezt abból a meggondolásból, hogy ha végre-valahára meglesz a zöldkataszter – aminek már 2011-ig el kellett volna készülnie, ezért az önkormányzat késedelmi büntetéseket fizet – nem lehet követni a zöldövezetek létesítését. De az olyan jellegű nyesésekért is bírság jár, mint a környezetvédelmi hivatal udvarán lévő virágzó akácfák megcsonkolása, ami azért is elítélendő, mert a Maros-híd tőszomszédságában lévő hivatal szerepe épp a környezetvédelem lenne.




Kapcsolódó cikkek: