2019. március 24., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az új büntetőügyi eljárásban üdvözlendő az ügyvédek számára,

hogy a védelemnek új jogai és kötelezettségei vannak. Ezek értelmében az ügyvédnek joga van részt venni bármelyik személy nyomozáskor történő kihallgatásakor, illetve a nyomozati dossziét bármikor tanulmányozhatja; ennek a jognak a korlátozása pedig csak kivételesen és különleges helyzetekben történhet meg. Ez az oka annak, hogy a régi eljárás szerinti nyomozati anyag bemutatása a nyomozás végén már nem kötelező. Amennyiben egy ügyben alkalmazott ügyvéd van, és nem jelenik meg, hivatalból kirendelt védő képviseli a vádlottat (avocat din oficiu), akinek egy minimális időt kell adni a védelem előkészítéséhez, ez minimum 3 napos kell legyen a tárgyalási szakaszban. Új előírás az is, hogy amennyiben a kihallgatott személy fáradt vagy beteg, és ez befolyásolja fizikai vagy pszichikai teljesítőképességét, a kihallgatását félbe kell szakítani. Újdonság, hogy vádemelés esetén (trimitere în judecată) a vádiratot (rechizitoriu) a vádlottnak ki kell közölni, illetve minden félnek aláírás ellenében közlik a per folyamán gyakorolható jogait és kötelezettségeit. A bírósági eljárás folyamán a per hanganyagát rögzítik, de erről videófelvétel készülhet.

Változás történt a magánvádnál (plângere prealabilă) bűncselekmények esetén: a panaszt a bűncselekmény elkövetésétől számított 3 hónapon belül lehet leadni, és nem a régi törvény által előírt 2 hónapon belül, amelyet a tettes személye kilétének kiderítésétől számítottak.

Az ügyek közmondásos elhúzódásának meggátolása érdekében több eljárásjogi intézményt és új rendelkezést építettek be, így például, miután a bírósági szakaszban az ügy átment az előzetes bírósági szakaszon (camera preliminară), amelyben csak formai-jogi szempontból vizsgálták a vádirat törvényességét, az ügyet már nem lehet visszautalni a nyomozati szakaszba az ügyészhez. A megidézett felek kötelesek lakhelyváltoztatásukat 3 napon belül a bíróságnak bejelenteni, másképp az előző lakhelyre kiküldött idézés érvényes marad. Egy másik, az eljárást gyorsító rendelkezés szerint, amennyiben a vádlott előzetes letartóztatásban van, a tárgyalásokat legtöbb 7 nappal lehet elnapolni, illetve az előzetesben levő személy kérheti a tárgyalás hiányában történő lefolytatást. A börtönben lévő személyt videokonferencia keretén belül is ki lehet hallgatni különleges esetekben. Ügyvéd alkalmazása céljából az ügyet csak egyszer lehet elnapolni. A bírósági szakaszban csak azokat a bizonyítékokat elemzik újra, amelyeket a felek nem ismernek el. Amennyiben az eljárás több mint egy éve húzódik alapfokon, vagy fellebbezésben több mint 6 hónapja tart, az elhúzódás miatt panaszt lehet tenni a szabadságjogokért felelős bírónál vagy a felettes bírói testületnél.

Kiskorúak esetében a védelem kötelező, függetlenül attól, hogy 14 év alatti vagy 14–18 év közötti kiskorúról van szó. A kiskorú sértett esetében az anyagi kár megtérítése érdekében az ügyész is indíthat eljárást, amennyiben ezt a kiskorú képviselője elhanyagolja. Amennyiben a gyanúsított/terhelt/vádlott kiskorú, az ügyben kötelező módon megidézik a nyomozati szakaszban a gyámhivatalt, a bírósági szakaszban pedig a feltételes próbaidőszakra bocsátásért felelős intézményt, ezek az intézmények pedig kötelező módon egy felmérő és kiértékelő hatástanulmányt kell készítsenek az illető kiskorúról. Kiskorúakkal szemben az előállítás és az előzetes letartóztatás csak kivételes esetekben foganatosítható. A kiskorúakat nem lehet börtönbüntetésre ítélni, csak javítóintézkedésekre, amelyek lehetnek szabadságkorlátozóak vagy nem. 

A nyomozati szakasz végén az ügyész hozza meg a döntést a nyomozás eredményéről, amely lehet a vád ejtése (amennyiben a törvény szerint nem kell nyomozni), vagy az ügyész le is mondhat a nyomozásról, amint azt az előző részben írtuk, amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem sérült a nyomozás 

lefolytatását szükségessé tévő közérdek. Ezeket az ügyészi rendelkezéseket panasszal lehet megfellebbezni az előzetes bírói eljárásban (camera preliminară). A terheltet a vádirattal állítják bíróság elé, a nyomozás elindítása után, amely mindig kötelező módon meg kell történjen, amennyiben a terhelt vétkességét megalapozó bizonyítékok fényében valószínűsíthető a bűncselekmény elkövetése. A bírósági szakaszban a vádlottat természetesen megilleti az ártatlanság vélelméhez való jog (prezumţia de nevinovaţie), és a vádat a vádhatóság kell bebizonyítsa. A törvénytelenül megszerzett bizonyítékokat az ügyből el kell távolítani, és azokra nem lehet ítéletet alapozni. A bíróság a következő ítéleteket hozhatja: felmentő ítélet (amennyiben megállapítják, hogy a vádlott nem bűnös), az eljárás megszüntetése (formai okok esetén például nincs előzetes panasz, amnesztiában részesült a vádlott, elévülés áll fenn stb.), a vádlott elítélése, amennyiben minden méltányos kétségen túl bebizonyosodik annak vétkessége. Ugyanakkor a bíró elhalaszthatja a büntetés alkalmazását, vagy lemondhat a büntetés alkalmazásáról.

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro