A mesterséges intelligencia mint vásárlási segéd? Érdemes fenntartásokkal kezelni
Nem is olyan régen volt a közbeszédben egy mondás: „Megkérdem a barátomat, a Google-t”. Azonban nagyon úgy fest, hogy mostanra már új digitális barátja van az embereknek, ami nem más, mint a mesterséges intelligencia (AI). Míg a Google csak javaslatokat kínál a felhasználók számára, addig a mesterséges intelligencia konkrét választ ad, nincs szükség arra, hogy a felhasználó több mindent megnézzen, és használja az ítélőképességét. Az AI tehát kényelmesebb, így egyre több ember választja ezt a technológiát a Google-lel szemben. Az már egy másik kérdés, hogy mennyire megbízhatóak azok a válaszok, amiket a mesterséges intelligencia ad. Az viszont tény, hogy egyre több felhasználó kér a mesterséges intelligenciától vásárlási tanácsokat is, ezeket is érdemes fenntartásokkal kezelni, mondják amerikai kutatók.
Múlt év végén jelent meg egy felmérés, amely szerint az amerikaiak nagy része valójában nem bízik a mesterséges intelligenciában, ezzel szemben, amikor vásárolni szeretne, akkor mégis hitelt ad a technológiának. A Kalifornia Egyetem kutatói jutottak arra a következtetésre, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak meg valamit, miután elolvassák az online vélemények mesterséges intelligenciával írt összefoglalóját, mint abban az esetben, amikor egy ember írta meg a termékkel kapcsolatos észrevételeit. Kicsit egyszerűsítve a kutatók következtetését, arról van szó, hogy egy vásárlás előtt az érdeklődők megkérdik a mesterséges intelligenciát, hogy mi azoknak a véleménye, akik már vásároltak az adott termékből, nem pedig elolvassák akár a vásárlási oldalon, akár fórumokon valódi hús-vér emberek véleményeit. Csakhogy van egy nem is olyan kicsi csavar a történetben: a mesterséges intelligencia az esetek 60%-ában hallucinál, amikor a termékekről kérdezik, azaz korántsem számít megbízható forrásnak, érdemes megfontoltan kezelni a válaszait.
A vizsgálat során mesterséges intelligenciával és emberekkel is írattak termékajánlókat, összefoglalókat. A kísérleti alanyoknak ezek alapján kellett eldönteniük, hogy mennyire szívesen vennének meg egy-egy terméket. Kiderült, hogy az AI-verziók esetében egyértelműen nagyobb volt a vásárlási hajlandóság. Ez pedig már annak fényében sem meglepő, hogy a leginkább híres mesterségesintelligencia-modell, a ChatGPT éppen most készül bevezetni a hirdetéseket azok körében, akik előfizetés nélkül használják a chatbotot. Ilyen megközelítésből nem meglepő, hogy az algoritmus inkább a vásárlás irányába akarja ösztönözi az embereket.
A Kaliforniai Egyetem kutatói két okot is felhoztak, amivel magyarázzák, hogy miért hisznek ez esetben jobban az emberek a mesterséges intelligenciának, mint a hús-vér véleményíróknak. Magyarázatuk szerint az AI inkább a szövegek elejére koncentrál, a szöveg közepén a fontos részleteket elveszíti, ami végül torz, egyszerűsített képet ad a termékről. A másik magyarázat, hogy a mesterséges intelligencia magabiztosabban írja meg az összefoglalókat, amelyek az esetek többségében gördülékenyebbek és meggyőzőbbek, továbbá nem egy esetben pozitívabb hangvételűek. Mindez pedig jobban hat az emberre, még akkor is, ha valójában nem is igazán pontos a leírás. Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni: az AI hatékonyabb a meggyőzésben, pszichológiailag jobban eladja a tartalmat, és könnyebben olvasható. Napjainkban pedig, amikor számos ember csak valaminek a címét, esetleg az első bekezdését olvassa el, akkor a mesterséges intelligencia válasza kézenfekvőbb számára, még akkor is, ha az számos esetben egy torz képet ad, és nem a valóságot tükrözi.
Azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy amennyiben csak a mesterséges intelligencia véleményére, vélemény-összefoglalójára bízzuk magunkat egy döntés meghozatalakor, könnyen csapdába eshetünk, és ez nem feltétlenül csak a pénztárcánkra jelenthet veszélyt. Érdemes belegondolni abba is, hogy a vélemény-összefoglaló hasonló mechanizmusok alapján működik a hírek és az egészségügyi információk értékelésekor. Az pedig talán senki számára nem újdonság, hogy mennyi álhírrel és összeesküvés-elmélettel lehet találkozni az interneten. Egy AI által készített vélemény-összefoglaló esetén ezek is könnyen bekerülhetnek, aminek a végeredménye nemcsak egy torz összhatás, hanem egy hatalmas és veszélyes félrevezetés.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ebben az esetben akkor mi a megoldás, hiszen a mesterséges intelligenciát és ennek használatát mostanra már egészen biztosan nem lehet visszazárni a palackba. Bár kizárni nem lehet az AI-t a mindennapjainkból, és nem is lenne érdemes, hiszen számos területen tud segítséget nyújtani, számos tekintetben meg tudja könnyíteni az emberek munkáját. Viszont megoldás lehet, hogy egy mesterséges intelligencia által generált összefoglaló kapcsán kérünk az algoritmustól forrásokat is, hogy mi alapján írta meg az összefoglalót. És bár igen, pluszerőfeszítést igényel: érdemes megnézni a forrást, és ha túl szép az, amit a mesterséges intelligencia állít, akkor nem árt gyanakodni, és megkeresni a negatívumokat is. Hiszen, ha rosszul járunk egy vásárlással, vagy félretájékoztatás áldozatai leszünk, akkor nem lesz kinél reklamálni. Valamint azt a tényt se tévesszük szem elől, hogy a mesterségesintelligencia-chatbotok minden válaszukkal – nemcsak a vélemény-összefoglalók esetében – a felhasználók kedvében akarnak járni, azt mutatják, amiről úgy gondolják, hogy a felhasználónak tetszeni fog, egyezni fog a nézeteivel, vagyis egy buborékba zárják az embereket, akárcsak a közösségi médiás oldalak.
Érkezik az AirDrop a Samsungokra is
Az Apple-felhasználók körében, akiknek több almás eszközük is van, vagy az ismerősi, családi, baráti körükben van más Apple-eszköz is, ismerős lehet az AirDrop funkció, amely segítségével pillanatok alatt, kábel nélkül át lehet juttatni információkat, fájlokat egyik eszközről a másikra. Olyan ez, mint egy Bluetooth, csak gyorsabb, viszont csak almás eszközök között működik. Pontosabban működött, ugyanis a Samsung is elkezdte bevezetni az AirDrop támogatást, így a cég egyes telefonjai hamarosan akár iPhone-okkal, iPadekkel is cserélhetnek majd fájlokat.
A Samsung okostelefonjai is megkapják az elmúlt időszak egyik legizgalmasabb androidos újítását, így már a Galaxy S26-széria készülékei is képesek lesznek az AirDropon keresztül fájlokat cserélni az iPhone-okkal – számolt be róla a The Verge, utalva arra is, hogy 2026 elején kvázi lebontották az Android és IOS között húzódó „kerítést”, legalábbis ami az egymás közötti fájlmegosztást illeti. Az első lépést amúgy nem a Samsung, hanem a Google tette meg, amely nemrégiben elkezdte elérhetővé tenni az úgynevezett átjárót az Apple-féle AirDrophoz, ezt a Google első körben a saját Pixel telefonjai esetében tette meg. Ehhez csatlakozik most a Samsung.
A dél-koreai cég először a hazai piacán, a legújabb, S26-os mobilokon teszi elérhetővé az AirDropon keresztüli fájlmegosztást a Quick Share részeként. Később az Egyesült Államokban, valamint más régiókban, így Európában is élesíti a lehetőséget a gyártó, de pontos dátumot még nem árult el, de gyanítható, hogy olyan nagyon sokat már nem kell erre várni. A The Verge ugyanakkor kiemeli, hogy a lehetőség nem lesz alapértelmezetten aktív, manuálisan engedélyezni kell azt a Beállítások – Csatlakoztatott eszközök – Quick Share – Megosztás az Apple-eszközökkel menüpont alatt. A pontos magyar elnevezés még nem ismert, de gyaníthatóan valahogy így fog kinézni a fordítás. Ugyanakkor szintén fontos részlet, hogy mindkét eszközön engedélyezni kell a láthatósági módot „mindenki” számára, tehát a „mindenki” opciót kell kiválasztani a fájlmegosztási beállítások között. A Samsung közleménye amúgy arra is enged következtetni, hogy nemcsak a Galaxy S26 modellcsalád tagjai fogják megkapni ezt a funkciót, hanem a gyártó más készülékei is, azonban egyelőre nem tudni, hogy mely eszközök tudástára fog bővülni az AirDroppal.
