Távol lehet még az inflációs csúcs

• 2025-08-26 14:00:00

• Nagy-Bodó Szilárd

Egyre szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat

Lejártak a választások, de a közéleti témák továbbra is megkerülhetetlenné váltak. A költségvetési hiány leküzdése érdekében ugyanis a kormányzat kénytelen megszorító intézkedéseket bevezetni, ezek miatt növekszik az infláció. A pénzromlás egy átlagos ember számára mindenképpen rossz hír. A jelenlegi helyzet értékeléséhez pedig az is hozzátartozik, hogy már közel fél éve az Európai Unió tagállamai közül Romániában a legmagasabb az infláció.

Amikor inflációról beszélünk, akkor az azt jelenti, hogy a fogyasztói kosár – ami alapélelmiszerekből, üzemanyagárakból, energiaárakból tevődik össze, tehát azokból a tényezőkből, amelyek a mindennapi élethez szükségesek – értéke növekszik, mondta Fábián István közgazdász, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Magyar Intézetének társult oktatója, aki rámutatott arra, hogy amikor növekszik a fogyasztói kosár értéke, akkor növekvő inflációról beszélünk.

Európa szintjén jelenleg 2 és 3 százalék között van az átlagos infláció, de vannak olyan országok, ahol 0 és 1 százalék között mozog, Romániában viszont jelen állás szerint 6-7 százalék körül alakul az inflációs ráta – sorolta az adatokat a közgazdász, hozzátéve, hogy mindez azt jelenti, hogy Romániában az elmúlt félév során nagyobb ütemben drágult az élet, mint Európa más országaiban. Ez pedig azzal magyarázható, hogy az évet egy politikai szempontból kimondottan instabil helyzettel kezdtük. Decemberben az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az államelnök-választást, ismét kampányban volt az ország, ami többletkiadásokat is jelentett. De nem lehet elmenni amellett sem, hogy Romániában az elmúlt időszakban rengeteg szó esett a költségvetési deficitről és azokról az intézkedésekről, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország csökkentse a hiányt. Ezek nem engedik, hogy a kormány inflációmegelőző intézkedéseket vagy inflációcsökkentő intézkedéseket vezessen be, hanem pont ellenkezőleg: a mostani megszorítások arra kötelezik a vállalkozókat, hogy több adót fizessenek be, több adóilletéket fog az állam begyűjteni, és erre minden egyes gazdálkodó úgy reagál, hogy árat emel, mondta Fábián István. Az áremeléssel pedig körbe is értünk, hiszen ez vezet el oda, hogy növekszik a fogyasztói kosár értéke, ami azt jelenti, hogy magasabb szinteket ér el az infláció.

A megszorító intézkedések mellett pedig nem lehet kihagyni azt sem a felsorolásból, hogy július elsejétől kivezették a villamosenergia esetében az árplafont, továbbá jövő év március 31-én a földgáz esetében is eltűnik a hatóságok által szabályozott ár. Mivel az Európai Uniós követelmények is arról szólnak, hogy ki kell vezetni ezeket a támogatásokat, mindenképpen arra kell számítani, hogy a földgáz esetében sem lesz további hosszabbítás, ami az árplafont illeti. De ami jelenleg érezteti a hatását a piacon, az a villamosenergia-piac liberalizációja, ami július elsején történt meg, illetve emellett augusztus elsejétől emelkedett a héa. Utóbbi is egyértelműen hozzájárult az infláció növekedéséhez.

Számos gazdasági szakértő mondja azt, hogy szeptemberre várható az inflációs csúcs, viszont Fábián István nem biztos abban, hogy a hamarosan kezdődő hónapban elérjük a csúcsot. Elmondása szerint a kilátások nem feltétlenül jók, és az sem kizárt, hogy év végére elérjük a 9-10%-os inflációt. Ugyanakkor felmerül az a kérdés is, hogy miért nem augusztusra volt várható az infláció tetőzése, hiszen ez az a hónap, amikor megérkeznek az első – árplafon nélküli – villanyszámlák, illetve ez az első hónap, amikor egy magasabb héával szembesülünk vásárláskor. Amikor a kormány gazdasági intézkedéseket vezet be, akkor mindig kell számolni egy bizonyos késéssel, ezért beszélnek sokan szeptemberi tetőzésről, mondta a közgazdász, aki azt is kiemelte, hogy nagyon sok olyan vállalat van, amely fokozatosan próbálja beépíteni az áraiba a héa emelkedését, sőt egyes vállalkozók jelenleg azzal kampányolnak, hogy ők augusztus elsejétől nem emeltek árat, és bevállalják ők a héaemelkedés anyagi terhét. 

A héa ugyan 2%-kal emelkedett, de nem egy esetben ennél jóval többel fogják a kereskedők emelni az árakat leginkább azért, mert más adók is emelkedtek, amit majd ők kell befizessenek az államkasszába. Elég csak a már említett villamosenergia-árplafon eltörlésére gondolni, vagy arra, hogy növekedett az üzemanyagok esetében a jövedéki adó, és jövő évtől 10%-ról 16%-ra emelkedik az osztalékadó. Összességében tehát mindenhol azt figyelhetjük meg, hogy növekedtek vagy növekedni fognak az árak, ez pedig az inflációs rátát is felfelé tolja.