*Illusztráció
Fotó: Nagy Tibor (archív)
Beszéljünk róla, mielőtt túl késő lenne!
A múlt heti, diákok által elkövetett támadások után a Magyar Ifjúsági Értekezlet csütörtökön bejelentette, hogy prevenciós kampányt indít, amely egyaránt szól a tanároknak, szülőknek, fiataloknak. Az online tartalmakkal és a nagyobb városokban esedékes személyes találkozókkal azt akarják bemutatni, hogy pontosan mit jelent a radikalizáció a fiatalok körében, és hogyan lehet ezt megelőzni.
Mint ismeretes, miközben a múlt héten a legtöbben a kormányalakításra figyeltek, az agresszió és a diszkrimináció új, igen fajsúlyos szinten jelent meg. Hétfőn, október 19-én brutális késelés történt Beszterce városában, a Ștefan cel Mare Általános Iskolában, ahol egy 13 éves fiú rátámadt egy matematikatanárnőre és több hatodik osztályos diáktársára. A támadás célpontja egy másik vallású, hatodik osztályos diák volt.
Vasile Şteopoaie Beszterce-Naszód megyei főtanfelügyelő elmondása szerint a hetedikes tanuló radikalizálódásra utaló jeleket mutathatott, sőt a támadás előtt a közösségi médiában is üzent. TikTok-oldalán arról számolt be, hogy nyolc hónapja tervezi a támadást, illetve úgy fogalmazott: „Megteszem! Fogalmuk sincs, hogy mennyire veszélyes vagyok”. Mindössze három nappal az eset után újabb támadás történt egy pitești-i középiskolában, ahol egy diák bozótvágó machetével támadt a diáktársaira. Az incidensben ketten megsebesültek.
Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke lapunk megkeresésére elmondta: fontosnak tartják, hogy mind online, mind pedig offline formában jelen legyenek a kampánnyal. A fizikai találkozások során szülőkkel, pedagógusokkal és diákokkal fognak beszélgetni, illetve elmélyülni a különböző témákban. Ami az online teret illeti, oda figyelemfelkeltő és tájékoztató anyagokat készítenek a következő időszakban.
A közösségi média platformjain azonban nem egy esetben látni szélsőséges politikai ideológiát – és nem csak azt – képviselő tartalmakat, valamint olyan különböző kihívásokat, amelyeket úgy mutatnak be, mintha a teljesítésük után a többiek hősként tekintenének az elkövetőre. Ezek a problémák nem valahol távol tőlünk, hanem a közvetlen közelünkben gyökereznek – emelte ki Szilágyi Dóra Emese. Hozzátette: a kampány során nemcsak a közösségi média használatát járják körül, hanem az iskolai zaklatás (bullying) kérdését is, hiszen a múlt heti esetek is a rossz lelkiállapotot és az erőszakot tükrözik.
A MIÉRT elnöke nyomatékosította, hogy a kampányban azokat a témákat is meg fogják vizsgálni, amelyek gyakran előkerülnek a közösségi médiában, mint például a szélsőséges ideológiák, a gyűlöletkeltő tartalmak, a nők elleni erőszak vagy a hamis „hősiesség” kérdése.
Az érintetteket viszont nehéz megtalálni. A besztercei esetet megelőzően ugyan zajlott egy prevenciós kampány az iskolában, ahol a rendőrség képviselői tartottak előadást, és értesülések szerint az osztályfőnöknek is jelezték, hogy a gyermek problémás lehet. Hosszú távon a szülők, a pedagógusok és a megfelelő szakemberek bevonásával – ha mindenki odafigyel – észre lehet venni a jeleket. Erre a feladatra azonban a pedagógusokat és a szülőket is fel kell készíteni – mondta Szilágyi Dóra, rámutatva arra is: tisztában vannak azzal, hogy a pedagógusok már most le vannak terhelve, és azt is tudják, hogy nagyon kevés az iskolapszichológus, valamint a mentálhigiénés szakember.
Ugyanakkor felmerül a kérdés: mi történik akkor, ha a szülő nem akarja elfogadni, hogy a gyermekének szakember segítségére van szüksége? Gyakran tapasztalni ugyanis, hogy a közvetlen környezet tagadja a probléma létezését. Továbbá ilyen helyzetben előfordul az is, hogy az érintett fiatal már teljesen elszigetelődött, így nincs olyan baráti köre, amely kiránthatná a mélypontról. Az elszigetelődés még közelebb tolja a fiatalt a szélsőséges csoportokhoz vagy ideológiákhoz, mert ott hamis elfogadásra, megerősítésre és a sérelmei visszaigazolására talál. Mindezek következtében pedig még jobban belemélyed ezekbe – magyarázta a MIÉRT elnöke. Kiemelte: ezekre a kérdésekre és problémákra nagyon nehéz választ adni, éppen ezért arra törekednek, hogy a kampány során a lehető legszélesebb körben szólítsanak meg szakembereket, akik támaszt nyújthatnak.
A közösségi média kapcsán számos szakember beszélt a nyilvánosságban arról, hogy diszkriminatív, agresszióra buzdító vagy szélsőséges tartalmak is megjelennek a felületeken. Dan Tanasă parlamenti képviselő ellen erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra való uszítás miatt emelt vádat a legfőbb ügyészség. De George Simion gyűlöletkeltő, agresszív, az alkotmánybírák megnyúzását követelő üzenetéről is beszélni kell – az ő videóját az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) le is vetette a közösségi oldalakról. Hasonló tartalomra akadt példa magyar nyelven is: egy székelyföldi tartalomgyártó Magyar Péter erdélyi látogatása előtt egy videójában azt mondta, hogy „ha Székelyföldre beteszed a lábad, hozzál tekenőt is”. A CNA ezt a tartalmat is eltávolíttatta.
Az ilyen tartalmak kiszűrésére, illetve a gyermekek védelmében olyan jogszabályi keretet kellene létrehozni, amely egyrészt szabályozza a kiskorúak hozzáférését a felületekhez, másrészt korlátozza a közösségi értékeket sértő tartalmakat – magyarázta Szilágyi Dóra, kiemelve, hogy az Európai Unió már dolgozik ezen, például a Kids Act elnevezésű tervezettel. Az EU ezen a téren előbbre jár, mint az Egyesült Államok és más országok, de még itt is nagyon nehéz felvenni a harcot a techóriásokkal, nem is beszélve a kínai hátterű TikTokkal – fogalmazott a MIÉRT elnöke. Rámutatott: a szélsőséges, társadalomellenes tartalmakat sokszor álcázzák, csakúgy, mint az azokat feltöltő személyeket. Szilágyi Dóra Emese úgy fogalmazott, hogy rengeteg olyan eszköz létezik, amellyel egy profil első ránézésre teljesen normálisnak tűnik, majd a bekövetés után meghívja a felhasználót egy játékra vagy kihívásra. Ha ezt teljesíti, továbbléphet – ezzel a módszerrel szűrik meg a potenciális jelölteket, akiket később beépíthetnek a csoportosulásba. Ezeket a profilokat azonban elsőre nagyon nehéz felismerni, így a felkutatásukra és azonosításukra is meg kell találni a megfelelő módszereket, segédleteket.
A MIÉRT prevenciós kampányában egy-két héten belül szeretnék megtartani az első szemtől szembeni beszélgetést, ezzel párhuzamosan pedig az online tartalmak is folyamatosan készülnek, és kikerülnek az ifjúsági szervezet oldalára. A közelmúlt sajnálatos eseményei is mutatják, hogy igenis beszélni kell ezekről a témákról, mielőtt túl késő lenne!
