Nyelvi jogsértések és politikai támadások
A nyár magyarellenes incidensei
Az elmúlt hónapokban több aggasztó eset is rámutatott arra, hogy Romániában továbbra is jelen vannak a magyarellenes megnyilvánulások mind a közéletben, mind a hétköznapokban.
Egy Kolozs megyei boltban történt incidens során egy magyar férfit verbálisan és fizikailag is bántalmaztak, amiért anyanyelvén szólt feleségéhez. Az ilyen típusú támadások rávilágítanak arra, hogy a kisebbségi nyelvhasználat gyakorlása még mindig nem minden esetben biztonságos Romániában, ellenkezőleg, fizikai bántalmazást is eredményezhet. Egy másik eset is Kolozsváron történt: egy járókelő arra szólított fel egy magyarul beszélő nőt, hogy „magyarul otthon beszéljen, ne az utcán”. Ez az ellenséges, soviniszta megnyilvánulás jól tükrözi azt a társadalmi közeget, amelyben a magyar nyelv nyilvános használata egyesek számára provokációnak minősül, nem pedig természetes, alkotmányos joggyakorlásnak.
Az etnikai feszültségek a politikai diskurzusban is megjelentek. A volt román energiaügyi miniszter, Andrei Gerea egy nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki a Napolact tejfeldolgozó cég eladásával kapcsolatban, miután az anyavállalatának, a FrieslandCampinának egyik magyarországi érdekeltsége is szerepet kapott egy romániai fejlesztési folyamatban. Gerea szerint a magyar államhoz köthető gazdasági szereplők romániai jelenléte „stratégiai kockázatot” jelenthet. Ez a retorika nyilvánvalóan túllép a gazdasági realitásokon, és politikai alapon uszít a magyarok ellen, hozzájárulva a magyar közösség elleni hangulatkeltéshez, miközben az uniós jog alapelveivel is ellentétes.
Dan Tanasă, az AUR parlamenti képviselője a közelmúltban olyan kijelentést tett, amely tovább fokozhatja az etnikai feszültségeket. Egy nyilvános rendezvényen arról beszélt, hogy Románia „elveszítheti” Hargita, Kovászna és Maros megyét, mivel szerinte ezekben a térségekben „már nem a román állam érdekei érvényesülnek”.
Tanasă szavai szerint a magyar közösség „túlzott jelenléte” és a „revizionista törekvések” veszélyt jelentenek az ország területi egységére. Az ilyen retorika, különösen egy parlamenti képviselő részéről, nemcsak felelőtlen, hanem romboló hatással is van a román–magyar együttélésre, arról nem is szólva, hogy az általa említettek a fantazmagória kategóriájába tartoznak, és csakis a gyűlöletkeltés célját szolgálják.
Továbbá, egy nemrég közzétett videóban egy Bogdan Lupea nevű youtuber olyan szélsőséges kijelentéseket tett, amelyek a kisebbségi közösségek elleni nyílt gyűlöletkeltés kategóriájába esnek. A videóban elhangzik: ha egy politikus valóban a nemzeti érdekeket képviseli, akkor „az első dolga az kell legyen, hogy eltávolítson mindenféle kisebbségi képviselőt a román parlamentből”.
A megszólaló továbbá „nemzetellenesnek” nevezte a kisebbségi képviselőket, és azt is kijelentette, hogy „a kisebbségeknek nincs helyük a parlamentben”, illetve a románoknak „elsőbbséget kell élvezniük minden munkahelyen az idegenekkel szemben”. A videóban elhangzottak között volt a „patriotizmus kultuszának” szükségessége, valamint a nacionalista múltra épülő emlékezetpolitika dicsőítése is.
Lupea szó szerint úgy fogalmazott: „Nem vezethetnek minket a parlamentből magyarok, zsidók, cigányok vagy romák, minket románok kell vezessenek”. Hozzátette azt is: „Én elsősorban azt a politikust támogatom, aki azt mondja: kifelé a kisebbségekkel a parlamentből”.
A fenti esetek jól mutatják, hogy az erdélyi magyar közösség tagjai a mai napig rendszeresen szembesülnek nyelvi és etnikai megkülönböztetéssel. Ezek a történetek nemcsak egyéni sérelmeket tükröznek, hanem egy mélyebb társadalmi problémára világítanak rá: arra, hogy a nyelvi sokszínűség elfogadása és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása továbbra sem egyértelmű a romániai közéletben és a mindennapokban.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat minden egyes esetben megtette a szükséges lépéseket, valamint felhívta a figyelmet a romániai magyar közösséget érő nyelvi jogsértésekre és a közösségen belüli növekvő félelemérzetre.
Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója elmondta az esetek kapcsán: „Fontosnak tartottam, hogy egy részletes hírlevélben összegezzük, és felhívjuk a figyelmet azokra az erdélyi magyarok elleni támadásokra és túlkapásokra, melyek a nyár folyamán érték közösségünk tagjait. Láttuk, hogy a román civil társadalom példaértékűen reagált a Romániában dolgozó vendégmunkások zaklatása és bántalmazása esetén. Azt szeretnénk, ha a magyarság jogainak az áthágásakor is ugyanilyen vehemenciával lépnének fel, hasonlóképpen elítélnének minden xenofób megnyilvánulást, mert ez a normális magatartás. Szolgálatunk ezért folyamatosan elvégzi azt a tudatosító munkát, mely során emlékeztetjük mind a román, mind a nemzetközi közvéleményt arra, hogy az erdélyi magyarság tagjai sajnos továbbra is gyakorta támadások célpontjai a nyelvük és a hovatartozásuk miatt. Mivel azt gondoljuk, hogy a törvény általi szankció mellett a társadalmi szolidaritás a hosszú távú megoldás, fontosnak tartjuk ezen ügyek napirenden tartását.” (közlemény)
