2021. május 14., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nemcsak csütörtökön, hanem egész héten folytak és folynak a megemlékezések a nemzeti ünnep alkalmából, a sáros településektől a csillogó nagyvárosokig mindenütt tisztelegnek a magyarok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. 

Gyermekeink jövőjét biztosítani – ez a ma forradalma. Fotó: Gligor Róbert László


Nemcsak csütörtökön, hanem egész héten folytak és folynak a megemlékezések a nemzeti ünnep alkalmából, a sáros településektől a csillogó nagyvárosokig mindenütt tisztelegnek a magyarok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. Így van ez Maros megyében is.
Márcus 15-én Szovátán a Domokos Kázmér szakközépiskolától fúvószenekar és huszárok vezetésével vonult a diákság és a helyiek az önkományzat kertjébe, ahol koszorúzásra került sor, majd az S. Illyés Lajos iskola tanulóival egyesülve a fürdőtelepre mentek, ahol Petőfi szobránál tartották az ünnepséget. A himnuszok eléneklése után Fülöp László Zsolt polgármester és Császár Károly szenátor, aztán Köllő Tibor plébános szólt az ünneplőkhöz, az emlékezést a középiskola diákjai szavalatokkal és gitárjátékkal, a Sirülők és a Sóvirágok csoport néptánccal színesítette. Este a városközpontban, a „placcon” folytatódott az ünnepi műsor a Bokréta táncegyüttes és a szovátai 15. Mátyás-huszárok előadásával, a napot tűzijátékkal zárták a fürdővárosban.
Erdőszentgyörgyön a központi parkban álló kopjafáknál kezdődött az ünnepség Csibi Attila Zoltán polgármester beszédével, amelyben a szabadság, testvériség, egyenlőség mai jelentését fejtette ki. Szabadság az is, hogy ma itt ünnepelhetünk, a testvériség a mások elfogadását, megértését jelentené, az egyenlőség azt, hogy egyenlő esélyeket biztosítunk mindenkinek. Hangsúlyozta, hogy „az itt élő emberek számára éppoly fontos volt az évszázadok során a szabadság és a függetlenség kiharcolása, mint valamennyi Kárpát-medencei honfitársunknak. Erdélyben élünk ezer éve, Romániában száz éve. Ez idő alatt maradandót alkottunk mindkét hazánkban, magyarként” – mondta az elöljáró.
A köszöntőbeszédek után az óvodás és napközis gyerekek ünnepi műsora következett, majd Gáspár György református és Tőkés Lóránt unitárius lelkész tartott áhítatot, ezt követően a városvezetők, egyesületek, tanintézmények és egyházak képviselői helyeztek el koszorút. A tömeg huszárok vezetésével a művelődési házba vonult, ahol a diákok irodalmi-zenés összeállítással léptek fel, Madaras Zsolt és Beáta gitárkísérettel énekelte meg a márciusi ifjai történetét, a műsort a Százfonat tánccsoport színesítette, nemkülönben a helyi Naplemente idősek klubja, amelynek tagjai közel száz kokárdát készítettek, hogy a megemlékezésen résztvevők kitűzhessék őket.
„Nem félünk”
Nyárádszereda is együtt érez a magyar szimbólumok használatáért megbüntetett székelyföldi városokkal, ezért csütörtökön kitűzték a városházára a nemzeti lobogót és kiírták a bejáratnál, hogy március 15. a magyar nemzet ünnepe, és munkaszüneti nap – a büntetés lehetőségével is számolva így tiltakozott az elöljáró az ellen, hogy ezt a napot nem nyilvánították a romániai magyarok hivatalos ünnepévé. Délelőtt a diákok Szász Károly forradalmár sírkövét koszorúzták meg a temetőben, este pedig szűknek bizonyult a főtéri református templom, ahol önkumenikus isztentisztelettel folytatódott a megemlékezés. Sándor Szilárd unitárius és Székely Endre református lelkész áhítatot tartott és ároni áldást hirdetett, a mai társadalmi kérdésekre rávilágító Drócsa László plébános pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy könnyekből nem lehet jövőt építeni, de a jövő dönti el, milyen magyarok voltunk. A Deák Farkas Általános Iskola ünnepi műsorral tisztelgett: a kisebbek kristálytisztán fújták a Kossuth-nótákat, míg a nagyobbak hazafias dalok és zenekar kíséretével tettek hitvallást és esküt, hogy „rabok tovább nem leszünk”.
Ünnepi beszédében Tóth Sándor polgármester figyelmeztetett: ma Romániában az önbecsülésünket is el akarják venni, el akarnak bátortalanítani, de Szeredában „ha levetetik a városházáról a székely zászlót, akkor megkeressük a helyet és a hivatalos megoldást, és négyszer-ötször nagyobb méretűt teszünk ki, hadd lássák, hogy nem félünk, hogy mi ragaszkodunk hozzá!” A mai ember szabadságharca nem a kardvillogtatásban nyilvánul meg, a mai bátor embert az önmagában és eszméiben való hit, az önbecsülés, az identitástudat és a munkavállalás kell jellemezze – hangsúlyozta a városvezető, aki hisz abban, hogy a szeredai napközi vagy bölcsőde sorsát nem Bukarestben vagy Marosvásárhelyen fogják megoldani, hanem a városnak kell olyan intézményeket építenie, amelyek nem függnek Bukaresttől. „Inkább abban hiszek, hogy az energiánkat, ötleteinket, erőforrásainkat, kapcsolatainkat egyesítve olyan települést, otthont tudunk teremteni itt magunknak, amelyre a román állam képviselői is büszkék lehetnek, ezzel bizonyítjuk, hogy az elmúlt száz évben sem hátráltató, romboló tényezőkként voltunk jelen szülőföldünkön, hanem mi is építeni szeretnénk hazánkat” – nyomatékosította a polgármester.
Szűcs Péter, az Erdélyi Magyar Ifjak országos alelnöke arra emlékezett, hogy 170 évvel ezelőtt a márciusi ifjaik egy lángot gyújtottak meg nemzetünk szívében, amely leszakította minden akkori láncunkat, összekovácsolta vezetőinket, kisöpörte a minket elnyomó idegeneket. A magyarság több száz éves elnyomás után ismét felállt, és félelmet nem ismerve kiáltotta a nagyvilágba, hogy még nem adta fel, még itt van a Kárpát-medencében.
Istentisztelet után a tömeg fáklyasorok között vonult Deák Farkas forradalmár szobrához, ahol az önkormányzat, egyházak, tanintézmények, a móri Perczel Mór Szakképző Iskola, Novák Zoltán szenátor, az erdélyi magyar politikai alakulatok helyi szervezetei koszorúztak.
„Itthon akarunk megmaradni”
Csép Éva Andrea parlamenti képviselő a diákok ünnepi műsorát látva Csíkfalván azt hangsúlyozta: óriási feladat olyan környezetet teremteni gyerekeinknek, hogy tudjanak az iskolában magyarul beszélni, magyar népdalokat tanulni, népmeséket hallgatni. Ez a jelen forradalma, amelyet nem karddal vívunk meg, hanem tollal és pecséttel, esetenként folyamatos jelenléttel és megnyilvánulásokkal, hogy tudjuk biztosítani itthoni magyar jövőnket. Nehéz megteremteni a biztonságos jövőképet fiataljainknak, hogy ne menjenek el, az idősek ne maradjanak fiatalok, gyerekek, unokák nélkül. Ezt kell vállalnia minden vezetőnek, pedagógusnak, politikusnak, mindenkinek, aki ünnepel vagy sem ezen a napon. Van egy nemzetünk és van egy feladatunk, és mindenki hozzá tud járulni ahhoz, hogy itthon biztonságban éljünk. Ezt a március 15-i üzenetet kell hazavinnünk: itthon akarunk maradni, itthon akarunk magyarul beszélni, fejet hajtani a hősök előtt, és mi vagyunk a jelen hősei, hőseinkre pedig vigyázni kell – figyelmeztetett a politikus.
Novák Csaba Zoltán szenátor erdőszentgyörgyi beszédében Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényéből ismert három férfikaraktert emelte ki: a Baradlay-fiúk története jó példa arra, hogy milyen hatalmas tettek mentek végbe, milyen nagyszerű összefogás zajlott le a magyar nemzet életében, történetében, és hány meg hány sors fonódott össze azért, hogy kialakuljon egy közös magyar ügy. „Ez volt a magyar nemzet ügye. Azt gondolom, hogy ezt az ügyet kell továbbvinnünk, attól függetlenül, hogy az anyaországban élünk vagy a határon túli közösségek részei vagyunk” – fogalmazott a szenátor. Nyárádszeredai felszólalásában is a Baradlay-fiúk áldozatára hívta fel a figyelmet, de arra is, hogy ma a csatákat munkával és tanulással vívják – intette a diákokat: mindenkinek a saját területén kell megvívnia a harcát önmagával és a rendszer akadályaival. A honatya számára az is bizonyítja, hogy március 15. igazi közösségi ünnep, hogy ezen a napon olyanokat látott egymás mellett ülni a templomi padsorokban, akik néhány évvel ezelőtt a helyhatósági választásokon még egymásnak feszültek – vallotta be.
Ünnepségek megyeszerte
Míg a legtöbb településen csütörtökön emlékeztek a 170 évvel ezelőtti eseményekre, az ünneplések már múlt vasárnap elkezdődtek, amikor Nyárádtő, Radnót, Koronka, Csittszentiván, Székelytompa, Héderfája, Mezőkölpény, Szabéd és Holtmaros hajtott fejet a hősök előtt. Marosszentkirály és Mezőmadaras pénteken ünnepelt, Havad és Dicsőszentmárton szombaton, míg Nagysármás, Kerelőszentpál, Magyardellő, Búzásbesenyő, Magyarsáros, Vámosgálfalva, Abosfalva, Udvarfalva, Mezőbergenye, Mezősámsond, Mezőkövesd, Nyárádandrásfalva vasárnap emlékezik.