Radonmérési konferencia Nyárádszeredában

Önkormányzatokat, iskolákat vontak be

Múlt pénteken Nyárádszeredában arról értekeztek hazai és magyarországi szakemberek, hogy milyen jogi keretek és gyakorlati lehetőségek vannak a környezetünket és egészségünket károsító radon koncentrációjának mérésére és csökkentésére. Nyárádszeredában meglepő eredményeket észleltek.

A radon természetes gáz, amely a földkéregben található, de lebomlása után a levegőben porszemcsékhez tapadva a tüdőbe kerül, és magas koncentráció vagy hosszabb kitettség esetén komoly egészségi (főleg rákos megbetegedéses) következményei lehetnek. Ezért Európában – és hazánkban is – törvény teszi kötelezővé a radonszint mérését, illetve a szabályozási lépéseket magas radonsugárzás esetén. Hazánkban 1991-től kezdve szentelnek neki figyelmet, törvényi szabályozás viszont csak 2018-ban jelent meg. Ennek ellenére már évek óta nálunk is folynak mérések és elemzések – mindezekről és a helyi megfigyelések eredményeiről számoltak be múlt pénteken a nyárádszeredai inkubátorházban tartott konferencián.

Tizenöt éve mérik

Ennek a tevékenységnek a legegyszerűbb és legismertebb változata a radontérképezés, azaz a mérések eredményeinek feldolgozása, amit nálunk az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Maros megyei szervezete (EMT – Maros) végez, azaz évente mérésekre kerül sor egy adott településen, olyan helyeken, ahol az emberek a legtöbb időt töltenek, azaz lakásokban, munkahelyen, iskolákban, s ebben a munkában mindig van egy partnerük is, mint a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Radonmérő Laboratóriuma, a kolozsvári Constantin Cosma Radonvizsgáló Laboratórium, a bukarest–măgurelei IFIN-HH, a Bukaresti Egyetem Fizika Kara, jelenleg pedig a budapesti HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont. Az eredményeket számos tudományos rendezvényen és szakfolyóiratban ismertették, sőt ezek doktori szakvizsgák tárgyát is képezték.

Így 1999-ben Gyergyóremetén és Kovászna városban, majd a Vrancea megyei Vintilă Vodă településen, később Maros megyében Marosvásárhely iskoláiban, Mezőpanitban, Nagyernyében, Dózsa Györgyön és Ákosfalván végeztek ilyen méréseket, legutóbb pedig Nyárádszeredában és Farkaslakán. A hazai és külföldi lehetőségekről, a jogi keretekről, illetve a kutatások eredményeiről számolt be a nyárádszeredai rendezvény – tudtuk meg a szervező marosvásárhelyi dr. Csegzi Sándortól, az EMT Fizika Szakosztályának elnökétől. 

A múlt pénteki eseményre Incze Rékát, a bukaresti CNCAN munkatársát, valamint  Homoki Zsoltot, a HUN-REN munkatársát kérték fel a romániai és magyarországi országos radonprogramok bemutatására, míg Oláhné Groma Veronika (HUN-REN) az Európai Unióban futó Citizen Science nevű projekteket mutatta be. Az erdélyi radonmérések eddigi eredményeiről, kiemelten Nyárádszereda és Farkaslaka esetéről Csegzi Sándor, valamint Kocsonya András (HUN-REN) számolt be. A Kárpátok aljában fekvő Farkaslakán a mérések eredményei csak alig mutattak határértékek feletti eredményeket, míg Nyárádszeredában az eredmények fele meghaladta a 300 Bq/m határértéket, ami azért meglepő, mert itt nincsenek geológiai tényezők, amelyek ilyen magas szintet eredményezhetnének. Ezért itt további vizsgálatok szükségesek, illetve beavatkozási javaslatokat is meg kell fogalmazni.

Statisztikai értékű eredmények

Nyárádszeredában a méréseket a budapesti HUN-REN EK-CER, valamint a helyi önkormányzat partnerségében végezte a méréseket az EMT Maros megyei szervezete a helyi tanintézményekkel együtt. A cél az, hogy a diákok is megismerjék a radioaktivitással kapcsolatos fogalmakat (erre nagyon jó alany a könnyen kimutatható radon), a negatív egészségi hatásokat, így ezekről tájékoztatják a diákokat, s rajtuk keresztül a szülőket, a lakosságot is. Az önkormányzat megismerheti a radonnal kapcsolatos törvényi kötelezettségeket (építkezési engedélyek kibocsátása, az alárendeltségébe tartozó intézmények sugárzásszintje). A programba a helyi közintézményeket és az iskolákat is bevonták, a diákokat tudományos környezetbe helyezve ezáltal a szülőket is tájékoztatták valamilyen szinten, és valós tudományos eredményeket tudtak elérni. A radondetektorokat (mérőeszközöket) a magyarországi fél biztosította, az önkormányzat minimális finanszírozást, a diákok, tanárok pedig az önkéntes munkát (detektorok kihelyezése és begyűjtése) vállalták.

Nyárádszeredában tavaly szeptemberben indult a radonmérés, az előzetes felvilágosító kampány után akkor kihelyezték az integrált nyomdetektorokat, amelyek fél évig mértek 134 helyszínen, illetve három aktív nyommérőt is használtak. Ezeket március közepén gyűjtötték be, azóta kiértékelték az eredményeket, illetve az ezek bemutatására szolgáló konferenciára is sor került – számolt be Csegzi Sándor,  aki hasznosnak ítélte meg a nyárádszeredai projektet, számára pedig személyes eredmény és öröm is volt, hogy ezt szülővárosában is megvalósíthatta, és abban a középiskolában is, amelyben egykor tanult. Ez többletélmény számára. Azt látja, hogy sikerült igazi érdeklődést felkelteni a mérésben részt vevőkben, és reméli, hogy lesz folytatása ennek a tevékenységnek Nyárádszeredában, mert az eredmények ezt indokolttá teszik.

Az iskola mint partner

A projektbe a helyi Deák Farkas általános és a Bocskai István középiskolát is bevonták. A líceum igazgatója úgy látja, hogy a diákok már egy bizonyos szinten megértik, kezelni tudják ezeket a tudományos fogalmakat és eszközöket, ezért kapott nagy hangsúlyt a projektben ez az intézmény. A diákok és tanárok nyitottan fogadták a projektötletet és az abban való részvételre szóló felkérést, és az eredményekre is kíváncsiak. Fülöp László igazgatóként is örül annak, hogy az iskola közreműködött egy ilyen tudományos programban, és ha lesz ennek folytatása, abban is részt vesznek a maguk lehetőségei szerint – mondta el a Népújságnak.

A konferencián az az ötlet is felvetődött, hogy a Maros megyei tanintézményekre támaszkodva egy részletesebb radontérképet is ki lehetne dolgozni. A rendezvényen jelen levő Antal Levente Mihály helyettes főtanfelügyelőt arról kérdeztük, lát-e lehetőséget arra, hogy  bevonják az iskolákat hasonló kezdeményezésbe. A megyei iskolahálózat második irányító embere személyesen nem zárkózik el az ötlettől, de ez kellő előkészítést igényel, és kizárólag önkéntességen alapulhat. Ha a mérések eredményei tudományos, közegészségügyi, népjóléti célokat szolgálnak, akkor el lehet ezen gondolkodni, a tanügyi alkalmazottak és a diákok meg tudják oldani a detektorok kiszállítását a terepre, és megértik azt, hogy ezek az eszközök valakiknek a javát (vagy éppen az ő javukat is) szolgálják, és bizonyos adatokat, információkat is szerezhetnek az adott területen – véli a főtanfelügyelő-helyettes.