Nehéz helyzetben feszült figyelem

Vállalkozói klíma

Marosvásárhelyen szervezte meg Vállalkozói klíma című eseményét a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) szeptember 25-én, amelynek keretében vállalkozókkal töltötték meg a Studium Hub termét.

– Az RMÜE konferenciáján az előadások tükrözték azt, amit terveztünk – emelte ki Diósi László, az RMÜE elnöke, aki rámutatott, hogy nagyon sokrétű, szakmai mélységeket érintő és a gyakorlatban felhasználható tudást kaptak a résztvevők, akik az előző évekhez képest jobban figyeltek. Az elmúlt másfél évben sokkal nehezebbnek érzik a vállalkozók a piacot, jóval nehezebb megkapni és megtartani az ügyfeleket, ezért is volt hasznos a konferencia, hiszen az előadások alkalmával új információkat szerezhettek a résztvevők, és a szünetekben beszélgetések révén is újabb meglátásokkal gazdagodhattak. A konferencián előkerült az adóügy kérdése, de szó volt a reformcsomagokról, az innovációkról, a bürokráciáról és a mesterséges intelligenciáról is.

A reformcsomagok kapcsán tartott előadást Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, aki a bemutatója után lapunknak elmondta, hogy a költségvetési hiány kapcsán sok mindent lehetne tenni kiadás oldalon, hatékonyságjavítással számos dolgot el lehetne érni, viszont sok időbe telik, amíg javul a behajtás mértéke. Romániának nem állt rendelkezésére idő, a ratingügynökségek, a nemzetközi partnerek és finanszírozók türelme elfogyott, hiszen már hosszú évek óta probléma volt a költségvetési hiány, és ebben a helyzetben nem voltak pozitív forgatókönyvek vagy fájdalommentes egyszerű kiigazítások, mondta Bálint Csaba, kiemelve, hogy ezekre már nincs idő.

A 2010-es években valamennyire hasonló helyzetben volt Románia: nagyon magas volt a költségvetési hiány és nagyon kemény lépésekre volt szükség. Akkor is héaemelésre került sor, és a 2010–2011-es év rendkívül fájdalmas volt, a gazdaság visszaesett, az infláció megemelkedett, viszont a költségvetés elindult jó irányba. Ezt követően, 2011 és 2019 között volt egy jónak mondható átlagos gazdasági növekedés, mérsékelt inflációval, emlékezett vissza Bálint Csaba, azt is hozzátéve, hogy a most előttünk álló 9-12 hónap mindenképpen kritikus lesz, de jövő év közepétől, második felétől már lehet számítani arra, ami 2011-ben is bekövetkezett, azazhogy elkezdődik a gazdasági visszarendeződés, elindulhat a normalizálódás.

A költségvetési hiány kapcsán az első és második Ciolacu-kormány arról beszélt, hogy az ország egy 7-7,5 százalékos hiánnyal zárhatja az évet, ehhez képest Ilie Bolojan kormányfő a napokban 8,4 százalékot említett. Utóbbit tartja valószínűbbnek a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja is, aki azt is hozzátette, hogy 2026 végére a hiány 6%-ra mérséklődhet. A 2026 végére előrejelzett költségvetési hiány ugyan még mindig magas, de már nem annyira kirívó, mint ahol például múlt év végén állt Románia. Továbbá viszont azt is látni kell, hogy az országba vetett bizalom sokat erodálódott, de ezek a mostani fájdalmas lépések a nemzetközi finanszírozók szemében erősítik a bizalmat, mondta Bálint Csaba, nyomatékosítva, hogy Románia újra talál finanszírozást, ezért is kell ezt az utat folytatni, viszont a gazdasági rendeződés egy többéves folyamat lesz.

Közben viszont vigyázni kell a módosításokkal, hiszen a folyamatos változtatás elrettentheti a külföldi beruházókat, mondta a Népújságnak Debreczeni László adószakértő, a ContExp szakmai vezetője. Kiemelte, hogy optimális helyzetben érdemes lenne várni, hogy milyen eredményeket hoznak a változtatások, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben valamilyen szinten érthető a vagdalkozás, mivel látszik, hogy tényleg nincs pénz. A jelenlegi helyzetben a sietség miatt a kormányzat lényegében nem tudja megállapítani, hogy volt-e hatása az intézkedéseknek, mert annyira sürgősen kell a pénz, hogy még egy és még egy területhez nyúlnak hozzá, mutatott rá Debreczeni László, kiemelve, hogy egyértelműen látszik, hogy az adóbehajtás az a terület, amin a román állam kéne javítson. A most alkalmazott módszerrel a kormány azt kockáztatja, hogy bizonyos vállalkozások egyszerűen áttelepülnek más országba.

– Mondok egy példát. Péntek délután felhívott egy olyan vállalkozó az egyik megszorító csomag bejelentése után, hogy ő úgy, ahogy van, az egész tevékenységét átviszi egy másik országba, egy új céget nyit. Végigbeszéltem vele a dolgot, és kiderítettük, hogy annak a vállalkozónak arra a vállalkozására abban a csomagban semmilyen hatása nem volt, de a közhangulat miatt is nagyon aggódnak a vállalkozók, mondta az adószakértő, aki szerint az ilyen esetek elkerülése érdekében is fontos lenne, hogy csínján bánjanak a módosításokkal. Továbbá pedig fontos lenne, hogy a kormány átláthatóbban kommunikáljon, mert ilyen területen is érzékelhető egyfajta zavar.

Az RMÜE Vállalkozói klíma konferenciáján szóba került a vállalkozói bürokrácia is. Az elmúlt egy-másfél évtizedben globális szinten lassult a termelékenység, a cégek hatékonysága nem javul, hiába jelennek meg egyre fejlettebb módszerek. Éppen ezért kellene átgondolni a túlzott menedzsmenti szerkezetet, amely egyre inkább egy bürokratikus képpé alakul, amikor az emberek már nem a hatékonyságra, nem az eredményre törekszenek, hanem arra, hogy hogyan fedjék le magukat, ennek következtében pedig eltűnik a fejlesztési kedv, mondta Nagy Károly, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke. A motiváció visszaszerzésére több módszer is van, egyrészt döntési felelősséget, illetve lehetőséget adni az embereknek arra, hogy legyen véleményük, és javaslataikat ki is próbálhassák, azazhogy valamilyen szinten legyen lehetőségük kísérletezni, ehhez viszont elengedhetetlen a bátorság a cégvezető részéről, mondta Nagy Károly, aki reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a konferencia is hozzájárul ahhoz, hogy elkezdjen leépülni a vállalati bürokrácia.

Továbbá azt is látni kell, hogy napjainkban a mesterséges intelligencia minden vállalkozás esetében egy óriási hozzáadott érték tud lenni, ez pedig a jövőben még inkább fajsúlyossá válik, fogalmazott W. Szabó Péter mesterségesintelligencia-kutató, a Tnegr.AI alapítója és vezetője, aki úgy vélekedett, hogy a vállalatokon belül már most megkerülhetetlen a mesterséges intelligencia. Mára a technológia egyre olcsóbbá, egyre könnyebben elérhetővé válik, és olyan projektek, amelyek egy évvel ezelőtt több százezer euróba kerültek, most már csak pár ezer euróba kerülnek, és ez még tovább tud csökkenni, ahogy kezdenek megjelenni egyrészt a dobozos termékek, másrészt ahogy kezd csökkenni a GPU-nak az ára, mondta a szakember, aki azt is elismerte, hogy Székelyföldön egyáltalán nem nevezhető derűsnek a kép, ami a vállalatok MI-integrációját illeti. A legtöbb környékbeli vállalkozás esetében a mesterséges intelligencia bevezetése megállt azon a ponton, hogy előfizettek valamilyen modellre. W. Szabó Péter elmondta azt is, hogy meglátása szerint az év vége egy olyan periódus lesz, amikor azok, akik hamarabb lépnek, akik nyitottak az ilyesmire, már elkezdenek lépéseket tenni, illetve reményei szerint a jövő év Székelyföldön arról fog szólni, hogy minél több vállalkozó megtalálja az a módot, hogy miként tud a mesterséges intelligencia hozzáadott értéket teremteni az ő esetében.

Közben viszont azzal sem árt számolni, hogy közeledhet egy MI-tél. Mindig az történik (bármilyen innováció esetében), hogy az elején nem tudnak az emberek róla, aztán amikor elkezdenek alaposan érdeklődni a terület iránt, akkor óriási elvárások lesznek vele szemben, még több pénzt fektetnek bele ezeknek az elvárásoknak a nyomán, és utána ez mind fúvódik-fúvódik, mint egy lufi, és egy adott pillanatban a különböző befektetők rájönnek, hogy ezek az elvárások már olyan szinten irreálisak, hogy egész biztos nem teljesíthetők, és akkor kipukkan ez a lufi. Sokan félnek az Amerikában zajló folyamatoktól, attól, hogy olyan irreális elvárások vannak, olyan irreális mennyiségű pénzt „égetnek” a mesterséges intelligenciába, hogy már racionálisan nagyon nehezen belátható, hogy ez hogyan fog megtérülni, és attól tartanak, hogy ezeknek a befektetéseknek nagy része elveszhet, és ez akár az amerikai tőzsde összeomlását is hozhatja, mondta W. Szabó Péter. Viszont arról is beszélt, hogy a világ számos országában épülnek a hatalmas adatközpontok, amelyeknek a negatív forgatókönyv esetén is lesz létjogosultságuk. 

A mesterséges intelligencia már most eljutott egy olyan szintre, hogy rengeteg értéket ad, nagyon sok mindenre lehet használni, azok az adatközpontok kellenek, a nagy modellek kellenek, vélekedett a mesterségesintelligencia-kutató, hozzátéve, hogy ilyen értelemben az, hogy most a fejlődési üteme lelassul vagy nem, az ebből a szempontból mindegy.