Megőrizni és továbbadni az örökséget

Újabb kötet a 75 éves magyar nyelvű gyógyszerészképzésről

Emléküléssel és emlékkötettel tisztelegtek november 11-én a 75 éves erdélyi magyar nyelvű gyógyszerészképzés előtt a marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem Gyógyszerészeti Karának oktatói és meghívottjaik. 

Tették ezt, akárcsak a korábbi kerek évfordulók idején is, amikor a kar tanárai, dr. Péter H. Mária tanárnő és munkatársai, majd dr. Gyéresi Árpád professzor szerkesztésében jelentek meg újabb kötetek a marosvásárhelyi gyógyszerészképzés történetéről, az utóbbiak az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában. Az elmúlt 15 évre visszatekintő legújabb könyvnek az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának ernyője alatt a Stúdió Színházban volt a bemutatója. 

A Gyógyszerészeti Kar jelenlegi oktatói nevében a szervezőbizottság elnöke, dr. Sipos Emese professzor köszöntötte a vendégeket, három magyarországi egyetem gyógyszerészeti karának képviselőit, dr. Bitay Emőke akadémikust, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökét, valamint az egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának vezetőségi és választmányi tagjait, a marosvásárhelyi egyetem oktatóit, a Hargita és Kovászna megyei gyógyszerészkamarák képviselőit, volt tanáraikat, akik a marosvásárhelyi karon magyarul tanítottak, továbbá az Erdély különböző településeiről érkezett gyógyszerészeket.

A magyar nyelvű gyógyszerészképzés utolsó 15 évének bemutatása a Gyógyszerészeti Karon oktató kollégái segítségével valósult meg – hangsúlyozta Sipos Emese professzor, akinek bevallása szerint az volt a célja, hogy az elődök tiszteletére, a kapott örökség megőrzésére, a kar hírnevének öregbítésére vonatkozó hivatástudatot átadja azoknak a fiatal kollégáknak, akik az utóbbi években lettek a kar oktatói. Köszönetet mondott a Gyógyszerészeti Kar maroknyi (20 fős) magyar oktatóinak, akik kiegészítették tanszékük történetét az elmúlt több mint tíz év adataival, valamint az EME Kiadónak, nevezetesen Bíró Annamária felelős kiadónak és Papp Kinga szerkesztőségi titkárnak, akik igényes, pontos munkájukkal hozzájárultak a kötet megjelenéséhez.

Bár a magyar nyelvű gyógyszerészképzés számos nehézséggel küzd, ezúttal pozitív fejleményként említette, hogy több kollégájának sikerült professzori, illetve habilitáció révén doktorátusvezetői státuszt elérnie. Így a magyar nyelvű gyógyszerészképzés biztosított az oktatók számának mintegy felét kitevő fiatal kollégák révén, akik ezekben az években szereztek gyógyszerészdoktori címet, és most már az oktatói rangsorban egyetemi adjunktusok, sőt docensek. Magas szakmai tudással vesznek részt mind az oktatásban, mind a kutatásban, kiemelkedő eredményeket érnek el, nemcsak az egyetemen, hanem nemzetközi viszonylatban is megállják helyüket. Az új gyógyszerésznemzedékeknek pedig az elődöktől kapott örökséget szeretnék átadni, és hivatástudatra nevelni őket, hogy a kar hírnevét tovább öregbítsék. 

Az elmúlt évek fontos megvalósítása, hogy 2013-ban sikerült akkreditáltatni az egyetlen magyar nyelvű mesterképzést, a Gyógyszerészeti Kar keretében működő orvosi biotechnológiát, amiben fontos szerepük van a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Biotechnológia Intézete vezetőinek, akik előadásaikkal hozzájárultak a mesterképzés színvonalának emeléséhez. 

A szervezőbizottság elnöke végül köszönetet mondott dr. Noszál Béla professzornak és dr. Kelemen László igazgatónak, hogy tíz éven át lehetőséget biztosítottak a kar oktatóinak a kutatómunkára.

Végül beszámolt arról is, hogy 2019-ben a Gyógyszerészeti Kar új épületbe költözött, amelyet november 11-én délelőtt mutattak be az érdeklődőknek. 

Az elmúlt másfél évtized mozgalmas időszakának kellemetlenségeiről, nehézségeiről dr. Szilágyi Tibor professzor számolt be. Az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának elnöke válaszolt arra a logikus kérdésre, hogy miért az EME és nem az egyetem szervezi a 75 éves magyar nyelvű gyógyszerészképzés megünneplését; miért egy színházteremben és nem a Gyógyszerészeti Kar modern épületében? A válasz szerint „a jelenlegi többségi vezetés számára a magyar tagozat inkább egy zavaró, kényszerűségből elviselt része az egyetemnek. A magyar gyökereket hol csendesen szégyenkezve, hol hangos agresszivitással igyekeznek eltakarni. Számukra (…) a magyar oktatás egy kicsinyke elhanyagolható levél a megaegyetem nagy fáján, amit meg lehet villantani, amikor jó pontnak számít toleránsnak és multikulturálisnak lenni, és el lehet felejteni, amikor az oktatás szervezéséről, vagyis a lényegről van szó. Amikor kiderült, hogy a magyar oktatók ragaszkodnak ahhoz, hogy a tanszékek alapítóiról is szó essen, akkor a kincstári rendezvényt inkább nélkülünk tartották meg” – hangzott el Szilágyi professzor beszédében. Hozzátette, hogy nehéz időkben háttérintézményként az EME Múzeum-Egyesülete próbálja pótolni a hiányt, ahogy a 65. és 70. évforduló alkalmával és az elmúlt 15 évet áttekintő értékes kötet kiadásával is tette.

Visszatekintőjében beszámolt arról, hogy az elmúlt tíz év eseményeit megszenvedte a Gyógyszerészeti Kar, ahol a 2011-es oktatási törvény előírásai ellenére sem sikerült az önálló magyar nyelvű felsőoktatást megvalósítani. Bár a törvény azt is előírta, hogy minden oktatási programot nyelvek szerint külön kell akkreditálni, az egyetem vezetősége közös akkreditációt ért el, és etikai megrovásban részesítette a magyar gyógyszerészeti program törvény szerinti külön akkreditációs dokumentációját összeállító Sipos Emese akkori dékánhelyettest, aki mellett kiállva kollégái az egyetem vezetőségének durva fenyegetésével is szembeszálltak. 

Amint a könyv előszavában is olvasható, az elmúlt öt év „kurrikuláris” reformja mind a román, mind a magyar nyelvű oktatás minőségének romlásához vezetett. Az egyetem vezetősége kötelezővé tette „az elméleti vizsgák teszt formájában való lebonyolítását, valamint a kötelezően egyforma román és magyar tesztkérdésekkel történő vizsgáztatást”, „ami súlyosan csorbította az akadémiai szabadságot, és tovább nehezítette a magyar nyelvű oktatás fenntartását”. Az intézkedés bevezetése ellen a kar oktatói álltak ki a legegységesebben, és a fegyelmi bizottság előtt is vállalták álláspontjukat – hangzottak el Szilágyi professzornak a problémákra összpontosító beszédében. 

Dr. Bitay Enikő akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke kiemelte, hogy van jövője a magyar nyelvű képzésnek. Ezt igazolja, hogy A magyar tudomány napja Erdélyben című rendezvénysorozatot a 22. alkalommal szervezik meg, és az idei 23 rendezvény között nemzetközi konferenciák, emlékülések, tudománynépszerűsítő előadások, könyvbemutatók szerepelnek a különböző helyszíneken. Ezen a téren az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya az élen jár, és az idei három rendezvénye közül az egyik a Gyógyszerészeti Kar könyvbemutatója. Az EME, mint háttérintézmény, a magyar nyelvű oktatáshoz szükséges tananyagok kiadásával, az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Értesítő folyamatos megjelentetésével támogatja a magyar nyelvű oktatást, a tudományos tevékenységet – mondta a többi között. Köszönetet mondott Sipos Emese szakosztályi titkárnak áldozatos munkájáért, és a magyar tudományosság folytatására ösztönözte a hallgatóságot.

Nagyon szép momentumai voltak az ünnepségnek a magyarországi gyógyszerésztudományi karok képviselőinek köszöntői, akik nagy elismeréssel szóltak a marosvásárhelyi gyógyszerészeti karon végzett kollégáik szakmai, tudományos felkészültségéről, emberi tartásáról, „elronthatatlanságáról”, az anyaelvi oktatás fontosságáról. A vendéglátó karnak, amelyik 36 kormányt élt túl, az együttműködés folytatását, az erre vonatkozó szerződések megújítását ígérték.

A vendégeknek – dr. Ludányi Krisztina egyetemi docensnek, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara dékánhelyettesének és dr. Noszál Béla emeritus professzornak, dr. Kwell Krisztián egyetemi docensnek, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Kara dékánhelyettesének, valamint dr. Bodor Miklósnak, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara tanszékvezető egyetemi docensének – az általuk képviselt egyetemnek szóló emléklapot adtak át. 

Dr. Gáll Zsolt egyetemi docens, a vendéglátó Gyógyszerészeti Kar dékánhelyettese, mint a kolozsvári Akadémiai Bizottság Gyógyszerésztudományi Szakbizottságának elnöke, emléklappal mondott köszönetet a sok évtizedes munkáért a marosvásárhelyi kar nyugalmazott vezetőinek, tanárainak, munkatársainak, akik a legnehezebb időkben is hozzájárultak a kar fennmaradásához, gyógyszerésznemzedékek képzéséhez. Dr. Csedő Károly professzor, aki egészségi állapota miatt nem lehetett jelen, levélben mondott köszönetet, amit a dékánhelyettes olvasott fel. 

Az alkalomra megjelent kötetet (Az erdélyi magyar gyógyszerészképzés története: visszatekintés az elmúlt 15 évre) Papp Kinga, az EME Kiadó szerkesztőségi titkára, Sipos Emese professzor szerkesztőtársa mutatta be. 

A háromnyelvű kötet bevezetőjét Sipos Emese professzor jegyzi, aki Gyéresi Árpád professzortól vette át a stafétát. Tanulságos elolvasni a volt és jelenlegi vezetők sorát, a 14 tanszék történetét, az elődök nevét, akik elindították a tanszékeken folyó oktatói munkát, a mindenkori oktatók és kisegítő személyzet névsorát. A felkért munkatársak írásaiból betekintést nyerünk a tanszékeken folyó tudományos és szakmai életbe (elnyert pályázatok, ösztöndíjak, fontos tudományos rendezvények, díjak, kitüntetések). A tanszékek szerves részeként a Gyógyszerészeti Karral egyidős botanikus kert és gyógynövénykert bemutatása sem hiányzik, amelyek fontos szerepet töltenek be az oktatásban és kutatásban. Végül a magyar nyelvű orvosi és biotechnológia mesterképzés ismertetését is Sipos Emese professzor jegyzi. 

A kötetet három névsor zárja, az 1950–2023 között végzett marosvásárhelyi gyógyszerészek, a 2004–2016 között végzett gyógyszerészasszisztensek, valamint 2018–2023 között az orvosi kozmetika és kozmetikai termékek technológiája szakon végzettek sora – hangzott el többek között Papp Kinga könyvbemutatójában, aki elismeréssel ír a jelenlegi oktatókról, akik két-három nyelven is tartanak előadásokat, közölnek, pályáznak, konferenciákon vesznek részt, és továbbra is fontosnak tartják a magyar szaknyelv művelését, a hagyomány továbbadását. 

A rendezvény érdekes része volt az a dr. Sipos Emese által moderált kerekasztal-beszélgetés, amely során a kar öt sikeres végzettje számolt be sokszínű pályafutásáról.

A kulturális program keretében Sebestyén Aba színművész Lélekfitnesz című előadásából adott elő részletet, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség tánccsoportja pedig magyarpalatkai táncokkal színesítette a rendezvényt.