Marosvásárhelyi könyvünnep – kicsit másképp

Lelkes látogatók, vékonyabb pénztárcák

Színes képeskönyvet böngésző kisdiák, karácsonyi könyvajándékot kereső nagyszülő, izgatott gyermekhangok, felnőtt kézfogások, kortalan nevetések, egymáshoz simuló gondolatok – a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár mindenkori pillanatképei, amelyeket semmilyen külső tényező, így az ország általános gazdasági helyzete sem tud eltorzítani. Az írott szó november 12-től, múlt csütörtöktől 15-éig, vasárnapig zajló ünnepe ezúttal is megmozgatta az olvasást mindennapi szükségletnek, egy izgalmas író-olvasó találkozót, színházi előadást vagy koncertet pedig kihagyhatatlan lehetőségnek érző vásárhelyieket.

Ahol a Mikulás „bevásárol”

Péntek délelőtt főként iskolás csoportokkal lehetett összefutni a Nemzeti Színház előterében, de természetesen nem csak. Egy kilencéves kislány édesanyja például éppen ekkor igyekezett „felhajtani” Berg Judit húsz éve született Rumini-sorozatának élfestett jubileumi kiadását, a 11. kötetet. A vásár kínálatában, sajnos, nem szerepelt ez a különleges, ünnepi könyv, a népszerű meseregény-sorozat szerzőjével megvalósult két találkozás azonban minden bizonnyal kárpótolta a kislányt, akinek édesanyjától azt is megtudtuk, hogy az elmúlt két évben a novemberközepi könyvszigetről „vásárolt be” nekik a Mikulás és az angyal, az otthoni könyvespolcukra kínálkozó mintegy húsz kötet az elmúlt évek könyvvásáros szerzeménye. E sorok szerzője képtelen kihagyni azt a beszélgetésfoszlányt, amit szintén pénteken csípett el a színházból hazafele buszozva. Egy derűs arcú, ősz hajú utastárs telefonon számolt be valakinek arról, hogy a szép idő, biza, kicsalta a városközpontba, és hát a színházba is betért, ahol talált is egy tízlejes recepteskönyvet, éppen olyat, amilyen egyik családtagjának hasznos ajándék lesz az elkövetkezőkben.

Amint az a korábbi évek, évtizedek tapasztalata alapján várható volt, szombat délelőtt és kora délután igazi csúcsforgalom alakult ki a színház előcsarnokában. Minden bizonnyal a délelőtti gyerekkoncert is szép számban bevonzotta a könyvek közé a fiatal és idősebb korosztályokat, de sokan kimondottan nézelődni, esetleg vásárolni tértek be a színházba. A tízéves Előd is ezért jött szüleivel Nyárádszeredából. Terepszemlénken éppen a Marvel amerikai film- és televíziós stúdió szuperhőseinek frissen megvett „nagykönyvét” lapozgatta. Kérdésünkre elárulta, hogy a Rumini-sorozat új kötetét is beszerezték az idei vásáron, nagyon szeret olvasni, és kedvencei között szerepel Kertész Erzsi Panthera című kalandregény-sorozata. Felnőtt látogatókkal beszélgetve, többször megfogalmazódott az észrevétel, miszerint a rangos szemle kinőtte a színházat. Egy házaspár például azért időzítette a „könyvportyát” a déli ebédidőre, hogy elkerülje a zsúfoltságot, számításuk azonban enyhén szólva nem jött be.

Tömegeket vonzottak a gyermek- és ifjúsági programok

A marosvásárhelyi könyvünnep egyik fontos célkitűzése az iskolás korosztályok megszólítása, ezt szolgálja az olvasójáték is, amelyet idén 13. alkalommal szerveztek meg. Makkai Kingától, a vásár gyermekprogramjainak felelősétől megtudtuk, hogy ezúttal 256 – 43 negyedik osztályos, 131 ötödikes‒hatodikos, 63 hetedikes‒nyolcadikos és 19 középiskolás – csapat nevezett be a játékba.

– Idén kicsit döcögősebben indult a jelentkezés. Mindig két hét áll a résztvevők rendelkezésére, hogy kitöltsék a megadott online kérdőívet, és az első hét lejárta után kicsit aggódtunk, bár a körülöttünk levő világ tendenciái alapján számítottunk arra, hogy gyengébb lesz az érdeklődés. A végső adatok szerint mégis elértük a korábbi évek létszámát. Az az eddigi tapasztalatunk is beigazolódott, hogy az ötödikesek‒hatodikosok korosztálya a leglelkesebb, a legnehezebben pedig a licisták szólíthatók meg. Én ettől függetlenül elégedett vagyok, hogy összességében ilyen szép számban voltak jelentkezők, és az is biztató, hogy bár korosztályonként csak nyolc csapat juthatott be a döntőbe, az elolvasott könyvek szerzőivel szervezett író-olvasó találkozókra a nem döntős versenyzők is eljöttek, talán részben az erre buzdító körlevelünknek is köszönhetően. Nemcsak Maros megyéből, hanem például Brassóból és a Hargita megyei Csíkdánfalváról is érkeztek csapatok – mesélte Makkai Kinga, akitől azt is megtudtuk, hogy a fiatal könyvbarátoknak szervezett, olvasójátékon kívüli programokra idén rengetegen jelentkeztek, közel hatvan pedagógust sikerült bevonni, meggyőzni, hogy hozzák el osztályaikat ezekre az együttlétekre, Csíkdánfalváról egy egész iskolabusznyi gyerek érkezett. Berg Judit neve akkora tömeget vonzott be a 120 férőhelyes Kisterembe, hogy pótszékeket kellett bevinni, és hasonló volt a helyzet az Underground térben is, amikor Kollár Betti várta ott olvasóit.

– A középiskolásoknak a nyáron lebonyolított közvélemény-kutatás eredményei alapján alkotóműhelyeket és rendhagyó irodalomórákat, ezen belül kreatívírás-, képzőművészeti és drámaműhelyt is szerveztünk. A tiniközönség aktívan bekapcsolódott a tevékenységekbe, beszélgetésekbe, nagyon sokat kérdeztek a középiskolások, a Darvas Petrával zajlott találkozón egyebek mellett az érdekelte őket, hogy hogyan lehet a másságot kezelni – tudtuk meg a gyermekeknek és fiataloknak szóló programok szervezőjétől. Makkai Kinga kérdésünkre azt is elárulta, hogy jövőre valamivel szellősebbé tenné az ifjú korosztályokat megcélzó rendezvénykínálatot, hogy ne tevődjenek egymásra az egyes programpontok.

„Érezhető, hogy kevesebb a pénz”

Könyvvásáros körképünkből természetesen kihagyhatatlanok a kiadók. Néhányat közülük arra kértünk, értékeljék az idei keresletet.

– Eddig a gyermekkönyveken szokott lenni a hangsúly, ezúttal inkább a felnőtteknek szóló kötetek fogytak, elsősorban az újdonságok. Persze, mint minden területen, itt is érezhető a keresletben egy 15–20%-os visszaesés – foglalta össze idei vásáros tapasztalatait Trombitás János, a marosszentgyörgyi Bookyard Kiadó, valamint a Kobak könyvesboltlánc tulajdonosa.

Boda Tamás, a csíkszeredai Bookart Kiadó munkatársa szerint nem lehet összehasonlítani az egymást követő évek vásárjainak piaci forgalmát, hiszen ez több tényezőtől – a mindig újnak számító vásárlórétegtől, a gazdasági helyzettől és az időjárástól is – függ.

– A vásárhelyi ittlétünk eredményessége jelen pillanatban (sz. m.: szombaton kora délután) közepesnek nevezhető. Mi mindig a saját könyveinkkel rukkolunk elő, minden évben próbálunk nyolc-tíz új kötettel jelentkezni, emellett programjaink is vannak. A látogatók minderre nyitottak, panaszra tehát nincs okunk – vonta le a következtetést a Bookart illetékese.

Tőzsér Kinga, a szintén csíkszeredai Gutenberg Kiadó társtulajdonosa úgy tapasztalta, idén egyértelműen „vékonyabb” az emberek pénztárcája; aki korábban három-négy-öt könyvet vásárolt, most beérte eggyel, a száz lejes átlagárat pedig nem szívesen lépik át a vásárlók a jelenlegi gazdasági helyzetben. 

– Ebben az évben két versantológiánk jelent meg, a Kert a világ közepén és a Végső utáni menedék, most novemberben pedig a Három karácsony, ami 19 szerző visszaemlékezéseit, történeteit tartalmazza. Ezeket a köteteket azért keresik a könyvbarátok, és a magyarországi kiadók újdonságait is nagyon várják, de megfontoltan vásárolnak – összegzett a Gutenberg Kiadó társtulajdonosa. 

A minőségi gyermek- és ifjúsági könyveket kínáló magyarországi Cerkabella Kiadó – a Bookyardhoz, a Bookarthoz és a Gutenberghez hasonlóan – régi résztvevője a könyvünnepnek.

– Pénteken még eléggé visszafogott volt a kereslet, inkább csak nézelődtek a látogatók, illetve kinézték a nekik tetsző könyveket, ma azonban nagy volt a pörgés. Sok törzsvásárlónk van, akik célzottan az újdonságainkat, főleg a népszerű sorozatok – például a Tatu és Patu – új részeit keresik. Abból azonban, ahogy a vásárlók a könyvek árát nézik, érezhető, hogy kevesebb a pénz, ezzel is magyarázható, hogy az akciós könyveink nagyon hamar elfogytak – tájékoztatott Moravcsik László Zsolt, a Cerkabella ügyvezető igazgatója.

Tánczos Vilmosé az idei Év erdélyi magyar szerzője díj 

Néhány éve a könyvvásár egyik ünnepi pillanata az Év erdélyi magyar szerzője díj átadása, amelyre idén is a szombat esti színházi előadás előtt került sor a Nagyteremben. A rangos kitüntetést Utolsó szavak című naplóregényéért Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus, egyetemi oktató vehette át a díj ötletgazdájától, Szepessy Elődtől, valamint Káli Király Istvántól, a könyvünnep főszervezőjétől. A díjazottat a zsűri elnökeként Zsidó Ferenc író, irodalomkritikus, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője laudálta, kiemelve, hogy Tánczos Vilmos „néprajzi műveiben is folyamatosan szépíróként is működik, metaforizál, Utolsó szavak című műve pedig tiszta poétika”. Az élete utolsó éveiben, betegségében megörökített édesapáról szóló, annak gondolatait tükröző könyv Zsidó Ferenc olvasatában „apasirató, apaszerető, nyelvszerető”, „egyszerre tragikus, szívszorító, ugyanakkor csillogó, megborzongató és felszabadító olvasmány”. 

Az élete során számos tudományos díjjal, illetve állami kitüntetéssel is jutalmazott Tánczos Vilmos elárulta, hogy a legelső elismerésben ötven évvel ezelőtt ugyanezen a színpadon részesült egy irodalmi tantárgyversenyen elért teljesítményéért. A kitüntetett hozzátette: nagy díjnak tekinti a mostanit, amely azt jelzi számára, hogy könyve célba talált.

Végszó helyett

A 32. marosvásárhelyi könyvbirodalom kapui vasárnap délután bezárultak. Azok, akik a négy nap alatt a Nemzeti Színházban megfordultak, bizonyára hazavittek magukkal valamit: ha könyvre esetleg nem telt, akkor egy mondatot, hangulatot. Jelen sorok írója – és ebben biztosan nincs egyedül – idén valami egész mást is: a hiányt. Hiszen a vásárhelyi Gutenberg-galaxis néhány hete lett szegényebb egy szív-lélek „könyves emberrel”, akinek laza, természetes jelenléte, jellegzetes nevetése eddig szervesen hozzátartozott az írott szó vásáraihoz. A könyvek az igazi túlélők – vonhatnám le a következtetést a Garabontzia Kiadónál megjelent Marosvásárhelyi Rádió – A Székelyföld hangja című kötet bemutatója után (egy későbbi lapszámban visszatérek az eseményre). Kleindl László kevéssel földi világunkból való elköltözése előtt tette nyomdakésszé Szakács Géza értékes, hiánypótló kötetét, aminek így sikerült a könyvünnepre megszületnie. Köszönjük, Laci, látod, sikerült. Fennkölt végszó helyett maradjunk ennyiben.