Különleges kiállítás a Kultúrpalotában

Megjelent a terrakotta hadsereg Marosvásárhelyen

Néhány napja feltűnhetett, hogy a marosvásárhelyi Kultúrpalotát a közismert kínai agyaghadsereg katonái őrzik. Nem véletlenül kerültek oda a szobrok, ugyanis a második emeleten, több teremben a Maros Megyei Múzeum és partnerei együttműködésével különleges kiállítást rendeztek be. Elhozták a több mint 6000 katonából álló terrakotta hadsereg néhány reprezentatív figurájának hű mását. A tárlatot a Szatmár megyei Csomaközön feltárt kelta harcos sírleletének anyagával egészítették ki, mintegy hidat képezve Európa és a Távol-Kelet korabeli kultúrája és civilizációja között. 

A kiállítást szerdán délután a Kultúrpalota kistermében nyitották meg nagyszámú meghívott jelenlétében. A kiállításmegnyitón fellépett a Tiberius vonósnégyes. A rendezvényt többek között megtisztelte jelenlétével Yu Fei, a Kínai Népköztársaság romániai kulturális attaséja. Vízi Júlia, a múzeum kommunikációs referense három nyelven – románul, magyarul és angolul – köszöntötte a közönséget, majd Ötvös Koppány Bulcsú, a múzeum igazgatója mondta el köszöntőjét. 

Az igazgató többek között kifejtette, hogy a marosvásárhelyi közönség számára igazán különleges pillanat a tárlatmegnyitó, hiszen a kiállítás arra ad lehetőséget, hogy bepillantsunk a 20. század egyik legnagyobb régészeti rejtélyébe, és Kína lenyűgöző történelméhez és kultúrájához tárgyak és történetek közvetítésével kerüljünk közelebb. A kiállítás a Csin Si Huang-ti császár mauzóleumában felfedezett tárgyak másolatainak bámulatos választékát vonultatja fel. Marosvásárhelyen első alkalommal lehet látni a híres terrakotta hadsereg alakjait, fegyvereit, katonai felszereléseit és az ókori Kína kézműves termékeit. A kiállítás a Csin-dinasztia világába nyújt vizuális és történelmi betekintést. Emellett megtekinthetők Románia leglátványosabb kelta leletei is: a Csomaközön feltárt kelta harcos részletes temetkezésrekonstrukcióját, valamint eredeti rituális tárgyakat, amelyek e titokzatos civilizáció szellemi és művészi gazdagságát szemléltetik.

Az igazgató a továbbiakban kiemelte, hogy e kiállítás nem jöhetett volna létre partnerek nélkül. Köszönetet mondott a Szegedi Móra Ferenc Múzeumnak, a Román Nemzeti Történeti Múzeumnak, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumnak, a Máramaros Megyei Történeti és Régészeti Múzeumnak, a Beszterce-naszódi, a Szatmár Megyei Múzeumoknak és a gyulafehérvári Nemzeti Egyesülés Múzeumnak. 

Yu Fei kulturális attasé hangsúlyozta, hogy a Kultúrpalotában méltó helyet kapott e kiállítás, amely elsősorban Kína alapítójának, az első kínai császárnak állít emléket, és hirdeti a korabeli birodalom nagyságát, gazdag kultúráját. Örömmel támogatták e kiállítás létrejöttét, mert ez egyfajta kulturális híd a nemzet között. Kifejtette, továbbra is nyitottak a hasonló jellegű együttműködésre. 

A felszólalók sorát a kiállítás kurátora, dr. Bereczki Sándor régész zárta, aki elmondta, hogy a kiállítás a szemlélőket, a 21. századi európaiakat először egy egzotikus világba kalauzolja, és bőséges információt szolgáltat az érdeklődők számára egy letűnt világ történelméről, egy világszenzációs régészeti felfedezés körülményeiről, jelenéről és jövőjéről. Házigazdaként a Maros Megyei Múzeum megpróbált hozzátenni ehhez a fantasztikus történethez, bemutatva az agyaghadsereggel egyidős európai kelta kultúra néhány Erdélyben talált remekművét. A kiállítás történelmi, művészettörténeti, régészeti, restaurátori, kutatástörténeti vagy hadtörténeti információkban igen gazdag. Ehhez társult egy múzeumpedagógiai terem is, ahova várják az érdeklődő csoportokat. 

„Úgy gondolom, hogy a hatalom valódi értéke nem csupán a területek és népek feletti uralkodásban, hanem a teremtés képességében rejlik. A kreatív hatalom felismeri, hogy a rendeletek és törvények mulandók, de a művészet, a tudomány, az építészet vagy egy szellemi irányzat túléli az évszázadokat. Amikor a vezető nemcsak fenntartani, hanem gyarapítani is akarja a világot, akkor válik az uralma példaértékűvé. A kreatív hatalom műemlékekben, eszmékben, kultúrában testesül meg – olyan értékekben és alkotásokban, amelyek generációkon át hirdetik: a hatalom akkor nemes, ha képes alkotni is” – fejtette ki a régész, majd hivatalosan is megnyitotta a kiállítást. 

Annak ellenére, hogy csupán néhány terem állt a berendezők rendelkezésére, a kiállítás tartalmas, látványos. Érdemes elidőzni a gazdag információkat tartalmazó, szemléletes pannók előtt, és megtekinteni azt a dokumentumfilmet, amely részletesen is ismerteti a régészeti feltárást. Az utolsó teremben – a lelőhelyen látható – terrakotta hadsereg másolatának egy töredékét állították fel úgy, hogy visszahozzák az eredeti tér hangulatát, a látványát. 

A színes rekonstrukció mellett érdemes megtekinteni azt a kis tárlót is, ahol azoknak a festékeknek az alapanyagai láthatók, amelyekkel az agyagkatonákat díszítették. Érdemes tehát időt szakítani a kiállítás megtekintésére, amely a Kultúrpalota nyitvatartási idejében (kedd-péntek 9–16, szombat-vasárnap 9–14.30 óra között) látogatható. 

Az agyaghadsereg terrakottaszobrok gyűjteménye, amely Csin Si Huang-ti, Kína első császárának seregeit ábrázolja. A császárral együtt temették el i.e. 210–209-ben azzal a céllal, hogy megvédjék a császárt a túlvilágon. Az i.e. 3. század végéről származó alakokat 1974-ben fedezték fel helyi gazdák Senhszi tartományban, Lintung kerületben, Kínában. Az alakok magassága a szerepük szerint változik, a legmagasabbak a tábornokok. A figurák között harcosok, szekerek és lovak is szerepelnek. 

A 2007-es becslések szerint három gödörben több mint 8000 katona, 130 szekér 520 lóval és 150 lovassági ló volt, amelyek többsége a Csin Si Huang-ti mauzóleumához közeli gödrökben maradt. Más gödrökben más terrakotta (nem katonai) alakokat is találtak, köztük tisztviselőket, akrobatákat, erős embereket és zenészeket. A harcos figurák életnagyságúak, jellemzően 175 cm és körülbelül 200 cm közöttiek (a tisztek jellemzően magasabbak). Magasságuk, egyformaságuk és frizurájuk a rangtól függően változik. Az arcuk minden egyes alaknál más és más. 

A legtöbb figura eredetileg valódi fegyvert tartott, ami növelte volna a valósághűséget. E fegyverek többségét röviddel a hadsereg létrehozása után ellopták, vagy elrohadtak. Ennek ellenére több mint 40 000 bronz fegyvertárgy került elő, köztük kard, tőr, lándzsa, csatabárd, szablya, pajzs, számszeríj és számszeríjkioldó.

A kardok réz, ón és egyéb elemek, köztük nikkel, magnézium és kobalt ötvözetét tartalmazzák. Némelyiken olyan feliratok láthatók, amelyek gyártását i. e. 245 és 228 közé teszik, jelezve, hogy a temetés előtt használták őket.

A terrakotta hadsereget 1974. március 29-én fedezte fel egy csoport gazdálkodó, Yang Zhifa, öt testvére és szomszédja, Wang Puzhi, akik egy kutat ástak körülbelül 1,5 kilométerre keletre Csin császár sírdombjától a Li-hegyen, ami földalatti forrásokkal és vízfolyásokkal teli régió. Évszázadokon át az alkalmi jelentések terrakotta figurák darabjait és a Csin nekropolisz töredékeit említik, tetőcserepeket, téglákat és falazatdarabokat. Ez a felfedezés arra késztette a kínai régészeket, köztük Zhao Kangmint is, hogy nyomozást végezzenek, felfedve a valaha talált legnagyobb terrakotta figuracsoportot. A területre azóta múzeumkomplexumot építettek, a legnagyobb gödröt egy fedett szerkezet zárja le. A terrakotta hadsereg egy sokkal nagyobb nekropolisz része. A talajradar a területet körülbelül 98 négyzetkilométerre mérte.

A terrakotta hadsereg figuráinak feltárását a 20. század egyik legnagyobb felfedezésének tartják. A sír a kínai nép és az egész világ kincstára. 1987 decemberében az UNESCO a világörökség részévé választotta az első császár sírját az agyaghadsereggel együtt. 

(Forrás: https://agytoro.hu/felfedezes/az-agyaghadsereg/)