Küküllőszéplak

„Elsődleges a lakosság minőségi ivóvízellátása”

Korszerű vízüzemet adnak át Küküllőszéplakon

Küküllőszéplakon a legnagyobb és legfontosabb beruházás az új, nagy teljesítményű, teljesen automatizált vízüzem, amelynek beüzemelése és a múlt héten leszállított sótalanító berendezés rákapcsolása a napokban várható. Amint Szakács Béla, Küküllőszéplak polgármestere hangsúlyozta, a számtalan beruházás mellett számára prioritás a minőségi ivóvíz előállítása a község lakosságának. Ugyanakkor egy alternatív megoldást terveznek annak érdekében, hogy a nyáron történt veszélyhelyzethez hasonló esetekben is jó minőségű vezetékes vizet szolgáltassanak a község lakosságának. 

A megáradt Korond-patak május 27-én öntötte el a parajdi sóbányát, és az akkor bekövetkezett bányakatasztrófát követően a Kis-Küküllő tömény sós vízzel szennyeződött, ennek következtében a Küküllő menti települések minőségi ivóvízellátása azóta sincs megoldva. A nyáron a küküllőszéplaki kis kapacitású vízüzemet is le kellett állítani a magas sókoncentráció miatt, ugyanakkor egyértelművé vált, hogy létfontosságú egy nagyobb teljesítményű vízüzem a Küküllő vizének megtisztítása és a község falvainak akadálymentes ellátása érdekében. 

A krízishelyzetben is vezetékes vizet szolgáltattak

A vízhiánytól szenvedő többi érintett településtől eltérően Küküllőszéplakon mindvégig a csapból biztosították a háztartásban felhasználható vizet, a lakosság nem kellett kihelyezett tartályokból hordja. A községvezető elmondta: a tűzoltóautók által szállított vizet a vízüzem tartályaiba szivattyúzták, így a lakosság háztartási célokra a vezetékes vizet használhatta a kritikus napokban is. Az ivóvízhálózat kiépítését eredetileg a 70, 100, 110 méteres mélységű fúrt kutakból nyert vízre alapozták, azonban a vízminőség nem bizonyult megfelelőnek, a termőföldeken használt műtrágya miatt túl magas a kutak vizének nitrát- és nitrittartalma, ezért a szakemberek tanácsára a Kis-Küküllő vizének a felhasználásához folyamodtak. A folyóvíz befogása, a gátépítés, a vízüzem kibővítése pedig újabb projekt kivitelezését tette szükségszerűvé. Az új vízüzemre a pályázatot 2020-ban nyújtották be, a beruházást idén januárban kezdték el, a katasztrófa idején azonban ideiglenesen leálltak a munkálatokkal. A jóval nagyobb kapacitású vízüzem 2,5 millió lejbe került, ebből az önkormányzat önrésze 150.000 lej. Az országos katasztrófavédelmi hivatal javaslatára sótalanító berendezést szereztek be az Aquaserv vízszolgáltató révén, ezt azonban csak akkor működtetik majd, ha a folyó sótartalma a határértéket meghaladja, mivel az áramfogyasztás miatt költséges a művelet, amellyel óránként 30 köbméter víz sótartalmát csökkenti a berendezés. Az idén nyáron tapasztaltak alternatív megoldások kidolgozására ösztönözte a polgármestert, mivel a krízishelyzetben egy távolabb eső területen található régi fúrt kutakat beüzemeltek, amelyek vizének minősége a vizsgálatok szerint fogyasztásra is alkalmas. Így a régi kutak mellé fúrtak újat is az anyaországi testvértelepüléstől kapott pénzadományból. 

Az új vezetékrendszer 200 ezer euróba kerül, és ha az országos tartalékalapból sikerülne pénzügyi forrást szerezni, az biztonságot jelentene a lakosság ivóvíz-ellátása szempontjából. Községszinten a napi vízfogyasztás nyáron 500, ősztől tavaszig hozzávetőleg 350 köbméter. Egyébként a vízhálózat és szennyvízhálózat is működik, a szennyvíztelep modernizálása közbeszerzés alatt van – hangsúlyozta a község elöljárója.

A hulladékudvar sem kihasználatlan

A minisztérium által előirányzott gyűjtőkonténerek, hídmérleg leszállítása és felszerelése még nem történt meg a Küküllőszéplak és Vámosudvarhely közötti külterületen, lakóházaktól távol elkészült hulladékudvarban. A civilizált hulladékgazdálkodás révén megszűnik a környezetszennyezés, mivel a község lakossága díjmentesen leadhatja mindazt a hulladékot, nagyobb méretű tárgyat, ami nem háztartási szemét. Remélhetőleg nem kell majd évente több ízben is a közterületekről összegyűjteni az építkezési hulladéktól a bútorokig mindent, és a tervek szerint elektromos áramot sikerül majd termelni és ekként újrahasznosítani a beszállított hulladékot. Ottjártunkkor a telepen a téli csúszós utak szórásához szükséges homokot vegyítették sóval. A polgármester így próbál takarékosan gazdálkodni ahelyett, hogy elegyített csúszásgátló anyagot vásárolnának, ugyanis annak az ára kétszer annyiba kerülne.

A ravatalozó is elkészült

Küküllőszéplakon az önkormányzat saját költségvetésből megépítette a már nagyon várt községi ravatalozót, amelyet minden felekezet használhat. Az egymillió lejes beruházás utolsó simításait, a térkövezést végezték múlt héten, és rövidesen használatba vehető a tágas, légkondicionált épület, ahonnan a református és ortodox temető egyaránt megközelíthető.

A mellékutcák aszfaltozására nincs finanszírozás

Az Anghel Saligny program keretében nem sikerült támogatást szerezni a mellékutcák aszfaltozására, ami az önkormányzat legfontosabb tervei között szerepel. 

A községvezető sem érti, hogy miért sikertelen a pályázat, mivel annak ellenére sem kaptak erre finanszírozást, hogy a kiírásokban szereplő elsődleges feltételnek eleget tettek, ugyanis az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését mind a négy faluban – Küküllőszéplakon, Héderfáján, Nagyszentlászlón és Kisszentlászlón – befejezték, a lakosság is rácsatlakozott. 

Mivel a mellékutcák aszfaltozására nem kaptak támogatást, azokat a helyi költségvetésből próbálják majd megoldani. Egyébként az elkezdett pályázatok kivitelezése nincs veszélyeztetve, eddig finanszírozás hiányában még nem kellett munkálatokat leállítani. A község köztéri világításának korszerűsítése takarékos lámpatestek szerelésével a környezetvédelmi minisztérium pályázata révén közel egymillió lejes beruházás, amelyet jövő év novemberéig kell kivitelezni. Héderfája és Küküllőszéplak között két kilométeres kerékpárutat terveznek építeni.