Juh- és kecskehimlőt észleltek

*Fotók: Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság

Maros megyében először 

Első körben közel 650 juhot érintett a megbetegedés Toldalagon és Felsőrépa község Marosliget (Dumbrava) falujában, majd az elmúlt hét végén újabb góc jelent meg, ezúttal Mezőzáh községben, ahol több mint 800 egyedet számláló nyájban jelent meg a juh- és kecskehimlő. Mindhárom esetben a teljes nyájat meg kellett semmisíteni. A járvány okozta vészhelyzetről Nagy Péter Tamás, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság igazgatója számolt be lapunknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a juhos gazdák vegyék szigorúan az állategészségügyi előírásokat a kór megfékezése érdekében, ellenkező esetben óriási gazdasági károkkal kell számolni. 

– A juh- és kecskehimlő egy vírusos betegség, ami nagyon gyorsan terjed. A bárányokat és a juhokat érinti, az egyedeknél bágyadtság, étvágytalanság, magas láz jelentkezik, a testen kiütések keletkeznek, amikből aztán hólyagok alakulnak ki. Jellemző még a savas, nyálkás orrfolyás, a kötőhártya-gyulladás. A juh- és kecskehimlő az A kategóriás betegségek közé tartozik, akárcsak a sertéspestis. Ha a betegség felüti a fejét, ugyanaz az eljárás, az állatokat el kell különíteni mindaddig, amíg elkészülnek a laborvizsgálatok eredményei. Tudni kell, hogy erre a betegségre Románia területén nincs engedélyezett oltóanyag. Ha az állomány megbetegedett, az elhullása 70-80 százalék körüli, attól függően, hogy mennyire agresszív a vírus – magyarázta az igazgató. 

Ha bebizonyosodik a fertőzés, a teljes nyájat meg kell semmisíteni 

Vajdaszentivány községben Toldalagon 398, Felsőrépa községben 248 állatot érintett a betegség, majd az elmúlt héten Mezőzáh községben két gazda 815 egyedet számláló nyájában egy újabb góc jelent meg. 

– Abban az esetben, ha a teszt eredménye pozitív lesz, a teljes állományt meg kell semmisíteni, azaz le kell ölni az állatokat.

Ez történt az említett településeken is. Az állatorvosi hatóság, a csendőrség és a rendőrség őrizete alatt az állatokat megsemmisítették. Az állategészségügyi igazgatóság szakemberei három hete küzdenek ezzel a betegséggel, s még nincs vége. Jeleztek még egy gyanús gócot Marosfelfaluban is. Sajnos védekezésre egy lehetőség van: el kell kerülni az állatok mozgását. Az a gond, hogy illegális „mozgások” voltak, papírok nélkül berbécseket hoztak be a megyébe, a bárányokat ide-oda szállították. Elég volt egy betegséget hordozó állat vagy egy más megyéből fertőtlenítés nélkül ide érkező autó, máris behurcolták a vírust – tájékoztatott Nagy Péter Tamás. 

Ha az állatok nincsenek nyilvántartásban, nem jár a kártérítés

A kérődzők esetében is ugyanaz a törvényes előírás, mint a sertéseknél: minden egyedet fülszámozni kell, és nyilvántartásba kell venni. Ha az állatokat meg kell semmisíteni, de az állatok nincsenek fülszámozva, és a gazdák az állategészségügyi előírásokat nem tartják be, nem részesülnek kártérítésben. Minden gazda saját érdeke, hogy meglegyen a pontos nyilvántartás, s ne legyenek a nyilvántartásban olyan állatok, amelyek valójában nincsenek, vagy olyan állatok se legyenek a nyájban, amelyek nem szerepelnek a nyilvántartásban. 

Maros megye területén 30 napig tilos a juhok mozgása

A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság egy újabb közleményt adott ki, amelyben felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy komoly problémáról van szó, a juh- és kecskehimlő nagyon ragályos, nagyon vigyázzanak, kerüljék az eladásokat és a juhok cseréjét, az állatok mozgását és szállítását, mert az előírások megszegéséért a hatóságok nagyon magas bírságokat rónak ki, az illegálisan szállított állományt pedig elkobozzák. 

Az állategészségügyi igazgatóság közleménye leszögezi: az állategészségügyi hatóság, a rendőrség és csendőrség fokozott ellenőrzéseket végez. Az állattartókat arra figyelmeztetik, hogy az állatbetegségek megelőzésére vonatkozó május 15-i határozat kibocsátását követő 30 napig Maros megye területén tilos a juhok és kecskék mozgása. Kivételt képez az állatoknak az engedélyezett vágóhidakra való szállítása.

Mivel Maros megye zárt, exportálni sem lehet az állatokat. Az emberre nem ragályos ez a betegség.