Hasznos információk az államelnök-választásról
2025-05-01 15:00:00
- Agerpres
Több mint 18 millió román állampolgárt várnak vasárnap az urnákhoz, hogy a tizenegy jelölt közül megválasszák Románia új elnökét. Az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint az ország területén 18.979 szavazókörzetet alakítanak ki az elnökválasztásra, ebből 1289 Bukarestben lesz. A külképviseleteken 965 szavazóhelyiséget rendeznek be. Az alábbiakban a választással kapcsolatos fontos információkat közlünk.
Az elnökválasztáson a 18. életévüket betöltött román állampolgárok szavazhatnak. Nincs szavazati joguk az eltiltás hatálya alatt álló szellemi fogyatékkal élő személyeknek, valamint azoknak, akiket a választások napjáig jogerős bírósági ítélettel megfosztottak a szavazati joguktól. A szavazás napján a lakóhelyük vagy bejelentett lakcímük szerinti településen tartózkodó választópolgárok csak abban a szavazóhelyiségben szavazhatnak, amelynek állandó választói névjegyzékében szerepelnek. A szavazás napján a más településen (nem a lakóhelyükön vagy ahová a bejelentett lakcímük szól) tartózkodó választópolgárok a település bármelyik szavazóhelyiségében élhetnek alkotmányos jogukkal. A szavazókörzeti választási irodák és a választási folyamatot lebonyolító személyzet tagjai abban a szavazóhelyiségben szavazhatnak, ahol dolgoznak.
Az elnökválasztás vasárnapi első fordulójában az urnákhoz járulóknak a 11 jelölt egyikének nevét tartalmazó négyzetre kell ütniük a VOTAT feliratú bélyegzőt. A szavazat érvényesnek minősül, ha a VOTAT feliratú bélyegzőt: egyetlen négyzet belsejébe ütötték, ha úgy ütötték, hogy „kilóg” a négyzetből, de nem érint másik négyzetet, így a szavazói szándék nyilvánvaló, ha egyik négyzet belsejébe nyomták, majd több más helyre a szavazólapon, de utóbbiak nem érintenek más négyzeteket, ha egyetlen négyzetre nyomták, és megjegyzéseket írtak a szavazólapra (a megjegyzésektől függetlenül a szavazat érvényesnek számít), ha ugyanazon a négyzeten belül több pecsét is van.
Érvénytelennek minősül a szavazat, ha: hiányzik a szavazólapról a szavazókörzet ellenőrzőpecsétje, ha a szavazólap modellje eltér a törvényesen elfogadottól, ha a szavazólapra nem nyomták rá a VOTAT feliratú bélyegzőt, ha a szavazólap két vagy több négyzetére nyomták rá a VOTAT feliratú bélyegzőt (akkor is, ha egyes pecsétnyomokat a szavazó megpróbált érvénytelenítni), ha a VOTAT feliratú bélyegző két négyzetet is érint, ha a bélyegzőn levő VOTAT felirat eltér a jóváhagyott modelltől.
Az elnökválasztás jelöltjeinek szavazólapi sorrendje a következő: 1. George Nicolae Simion (Románok Egyesüléséért Szövetség), 2. George Crin Laurențiu Antonescu (Románia, előre! választási szövetség), 3. Elena Valerica Lasconi (Mentsétek Meg Romániát Szövetség), 4. Cristian Vasile Terheș (Román Nemzeti Konzervatív Párt), 5. Marcela Lavinia Șandru (Szociálliberális Humanista Párt), 6. Victor Viorel Ponta (független), 7. Sebastian Constantin Popescu (Új Románia Párt), 8. Silviu Predoiu (Nemzeti Akció Ligája Párt), 9. John-Ion Banu-Muscel (független), 10. Petru Daniel Funeriu (független), 11. Nicușor-Daniel Dan (független).
A diaszpórában élő román állampolgárok három napon át, május 2-án, 3-án és 4-én szavazhatnak az elnökválasztás első fordulójában, amelyre 965 szavazókörzetet alakítottak ki a hatóságok. A külképviseleti szavazóhelyiségekben a választások napján külföldön tartózkodó román állampolgárok voksolhatnak, függetlenül attól, hogy külföldre szól a lakhelyük vagy sem. A legtöbb szavazóhelyiséget Olaszországban és Máltán (161), Spanyolországban (147), Nagy-Britanniában (108), Franciaországban és Monacóban (69), a Moldovai Köztársaságban (64), az Egyesült Államokban (50), Belgiumban (29) és Hollandiában (23) alakították ki. Magyarországon a román nagykövetségen (Budapest, Thököly út 72.) és a Román Kulturális Intézetben (Budapest, Izsó u. 5.) két-két, Románia gyulai (Munkácsy u. 12.) és szegedi (Kelemen László u.5.) főkonzulátusán pedig egy-egy szavazókört alakítottak ki.
A 2024-es elnök- és parlamenti választáshoz képest 29 szavazóhelyiséget áthelyeztek közeli településekre. A döntést az ottani román közösségek képviselőivel folytatott konzultáció után hozták meg. Ugyanakkor öt franciaországi, nagy-britanniai és spanyolországi szavazókörzet eltérő helyen lesz a két elnökválasztási fordulóban. A külügyminisztérium közölte szerdán, hogy már 3.600.000 szavazólapot eljuttattak a külföldi szavazóhelyiségekhez, és „statisztikailag lehetetlen”, hogy ez ne legyen elég. A külügyminisztérium ezzel a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) sajtóközleményére reagált, miszerint a külföldön szavazó román állampolgárok várható nagy számához képest túl kevés szavazólapot kaptak a külföldi szavazókörzetek. A külügyi tárca válaszként leszögezte: minden ehhez hasonló állítás hamis, és a választók manipulálását célozza. Ugyanakkor hozzátette: ha előállna egy olyan egy rendkívüli és precedens nélküli eset, amelyben valamelyik külföldi szavazóhelyiségben kifogynának a szavazólapok, a Külföldi Választási Iroda engedélyével egy másik, kevésbé forgalmas szavazóhelyiség átküldheti fölösnek bizonyuló szavazólapjait oda, ahol szükség van rájuk.
A vasárnapi elnökválasztáson három közvélemény-kutató cég végezhet exit poll felméréseket. A Központi Választási Iroda (BEC) az Avangard, a CURS és az ARA Public Opinion közvélemény-kutató céget akkreditálta a felmérések elvégzésére. A BEC határozata szerint a kérdezőbiztosok nem léphetnek be a szavazóhelyiségekbe, munkájukat azok 500 méteres körzetében végezhetik. A kérdezőbiztosok semmilyen módon nem avatkozhatnak a választások megszervezésébe és lebonyolításába.
