2019. október 19., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Megszűnik a félreeső falvak elszigeteltsége

Megyénk egyik legaktívabb nagyközségében rekordmennyiségű pályázattal sikerült az utóbbi években a községközpont és a hozzá tartozó falvak, Kelementelke, Havadtő, Rava, Bordos és Csöb infrastruktúráját (utak, közművesítés), középületeit felújítani, újak építését elkezdeni. A Varga József polgármester és Takács Kálmán alpolgármester irányításával működő közösség érdeme, hogy jelentős mennyiségű európai uniós és kormánypénzeket vonzottak a községbe, amelynek arculata kedvezően változott meg, s a lakosság régi álmai, kérelmei valósultak meg. 

Az első mandátum hozadéka a 32 mellékutca leaszfaltozása, a vízvezeték- és csatornarendszer, a vízüzem és víztisztító állomás korszerűsítésének befejezése, a községközponti tömbházak közötti utak aszfaltozása, a járdák díszkövezése, a központ parkosítása, a buszmegálló kiépítése, egy műgyepes minifocipálya megvalósítása volt Gyulakután. Az útépítés pedig nemsorára Ravában is befejeződik, s ha a Bordos és Rava közötti összekötő út is elkészül, megszűnik a Gyulakutához tartozó félreeső falvak elszigeteltsége. Második lépésként a középületek felújítása, új iskola építése Havadtőn, impozáns kulturális központ kialakítása Kelementelkén és megújuló középületek egész sora jelzi, hogy sikerült minden lehetséges forrást felkutatni, és komoly, pontos munkával jelentős összegeket a községbe vonzani – amiről Varga József polgármester részletesen is beszámolt. 

2019-ben húsz célpont megvalósítását tűzte ki a helyi tanács, ötöt európai uniós pályázatokból, tízet kormánypénzekből és ötöt saját jövedelemből, s közben igyekeztek minden település legfontosabb igényeire egyformán odafigyelni.

Aszfaltoznak Rava központjában 

Fotó: Nagy Tibor


Közhasznú beruházás volt a községi taxiállomás négy gépjárművel, ami hamar népszerű lett. Elkezdődött a térfigyelő kamerarendszer kialakítása, ami 32 kamerával a község minden települését behálózza majd. Uniós forrásokból folyamatban van a gyulakutai művelődési otthon teljes körű felújítása. Megkötötték már a kivitelezővel a szerződést a gyulakutai egészségügyi központ modernizálására, amit a vidékfejlesztési kormányprogramból finanszíroznak, hasonlóképpen a községközpont bölcsődéjének és óvodájának helyet adó épület korszerűsítését is. Pályázatot nyertek a gyulakutai 1-es, 2-es iskola felújítására és bővítésére, hasonlóképpen Kelementelkén is „álomiskolába” járhatnak majd a gyermekek. Kormánypénzből új iskola épül Havadtőn, ahol befejezés előtt áll 5.500 folyóméter hosszúságban a víz- és csatornarendszer kiépítése, az utak aszfaltozása. Európai uniós támogatást nyertek a művelődési otthon felújítására, amire folyamatban van a közbeszerzés. Befejezés előtt áll a bordosi iskola felújítása, európai uniós pályázatból fogják felújítani a művelődési házat is. Csöbön is megújul a tanintézmény, a lakosság kérésére ravatalozót építenek. A legnagyobb beruházás a Kelementelkén épülő művelődési központ, amelyről érdemes részletesebben is beszámolni. 

A legfontosabb újabb megvalósítás, hogy európai uniós pályázatból folyik a Ravát Havadtővel összekötő 7,5 kilométer hosszúságú 46-os számú községi út szélesítése és aszfaltozása. A tervben szerepel még a ravai utat a bordosival összekötő két kilométer körüli szakasz, a gyulakutai Tormás utca, és a ravai Temető utca leaszfaltozása, ami várhatóan kedvezően hat ezeknek a félreeső, korábban köves úton megközelíthető falvaknak az életképessége növelésére. A 2019. szeptember 17-i 698-as kormányhatározattal az önkormányzat közpénzt nyert, hogy a Havadtőt Ravával összekötő 54 méter hosszúságú, meggyengült faszerkezetű, veszélyes hidat vasbeton szerkezetűre cseréljék, ami biztonságos átjárást biztosít majd a Kis-Küküllő felett.

Varga József polgármester


Mindezen túl a terveket tovább szövik a polgármesteri hivatalban, ahol a település összes sáncainak kibetonozásán és a bekötőhidak egységesítésén és korszerűsítésén gondolkodnak. Ez a pályázat magába foglalja a Bordost Csöbbel összekötő 47-es számú községi út korszerűsítését, aszfaltozását és a két települést összekötő faszerkezetű híd vasbetonra cserélését is. 

A helyi tanács pályázati úton támogatja a történelmi egyházak, a civil szervezetek tevékenységét és a Szivárvány gyermeknéptánccsoport működését, és nem feledkezik meg az idős lakosság gondozásának, a hátrányos helyzetű személyek felzárkóztatásának a fontosságáról sem. 

– Az évek során bebizonyosodott, hogy Gyulakuta községet életerős, magát jól megszervezni tudó közösség lakja, mellyel eredményesen lehet dolgozni a közös célok eléréséért – zárta beszámolóját a polgármester, majd hozzátette: már csak az a fontos, hogy a lakosság értékeli-e, tud-e örvendeni, tudja-e rendeltetésszerűen használni mindazt, ami előbb-utóbb a rendelkezésére áll.

 Épül a kelementelki művelődési központ


A középkori templom eltűnta telekkönyvi nyilvántartásból

Öt éve áll a gyulakutai református közösség élén Kulcsár-Rabocskai Levente lelkipásztor, aki a nagyközség szülötteként érkezett haza. A polgármestertől – aki egyébként a helybeli református egyház főgondnoka – hallottuk a hírt, hogy a magyar kormány jelentős összeggel támogatja a középkorban épült A típusú református műemlék templom restaurálását. Érdeklődésünkre a lelkész elmondja, hogy az összeg a tetőzet felújítását és a rendkívül fontos vízelvezetést tenné lehetővé, a több árvizet is túlélt falak ugyanis valósággal „húzzák fel” a nedvességet. Ezt a folyamatot erősítették fel azzal, hogy a templomot lebetonozták – teszi hozzá. A templom legnagyobb értéke, az egykori szentély kazettás mennyezete 1625-ből való, nagyon látszik rajta az idő, restaurálását Mihály Ferenc szovátai szakember vállalná egy következő lépésben. Az orgonát is át kellene építeni egy más szerkezetűre, hogy ne kelljen minden évben újra felhangolni. 

A lesüllyedt ajtón lehajtott fejjel lehet belépni a hajóba, amelynek falán értékes freskómaradványokat tártak fel és konzerváltak. A felújítást késlelteti, hogy templomnak, ami egy telken van a volt református iskolával és a tanítói lakkal, a segesvári levéltárban nincsen meg a telekkönyve. A volt tanítói lak azonban kivételt képez, a rendszerváltás előtt benne működő rendőrség nevére telekelték. A 13. századi templomnak azonban a mai napig sincsen nyoma – állítják a telekkönyvi hivatalban, és a lelkésztől az egyházkerületi levéltár bizonyítékait nem akarják elfogadni. A prefektúrán sem jártak sikerrel, ezért kénytelenek voltak a peres utat választani – mondja a lelkész, majd hozzáteszi, hogy nem adják fel akkor sem, ha Strasbourgig kell elmenniük. 


Aki az itthonmaradást választotta 

Gál Gábor építőipari vállalkozó cégének a neve, az I.I.GÁL gyakran elhangzik a sikeres gyulakutai pályázatok említésekor. Hogy nem véletlenül, arról a bordosi iskola felújítását megtekintve, a helyszínen is meggyőződtünk. 

Készen van a csinos új tető, a csatornák, kívül-belül hő- és hangszigetelik az épületet, két megújult osztályterem néz az utcára, mögötte a tanári szoba, majd a tágas folyosó végén a mellékhelyiségek. Tömör fából vannak a nyílászárók, elkészültek az új vezetékek, kicserélték a padlózatot, kijelölték a helyet az új fűtőtesteknek. Van még munka, és az udvar rendezése is hátravan, de ottjártunkkor úgy látszott, hogy ütemesen haladnak.

Gál Gábor


Érdeklődésünkre a 35 éves vállalkozó elmondta, hogy havadtői származású, 2008-ban alapított céget, korábban ezen a területen ácsként dolgozott. Öt személyt foglalkoztat, jó szakemberek. Ami nem az ő szakterületük, arra szakcégekkel köt szerződést. Minőségi munkát végeznek, válaszolja a kérdésre, amikor arról érdeklődünk, hogyan sikerül egyik pályázatot a másik után megnyerniük, Ravában az iskola, Havadtőn a ravatalozó, a gyulakutai 3-as iskola és óvoda felújítása tükrözi munkájukat. Még dolgoznak a bordosi iskolán, és készülnek a gyulakutai napközi otthon és az egészségügyi központ teljes felújítására. 

Nem gondolt arra, hogy külföldön vállaljon munkát, úgy érezte, hogy itthon is meg tud élni, el tudja tartani a családját, és mindez megvalósult – mondja, majd hozzáteszi, hogy bővíteni szeretné a céget, és reménykedik abban, hogy továbbra is talál megfelelő szakembereket.

Megújul a bordosi iskola


Még él a szalmafonás

Ahogy Rava központjában elhagyjuk a nagy sürgés-forgást, ahol a helyi rendőrség egy falopás ügyét szeretné tisztázni, a faluból kifelé tartva békés kép fogad: asszonyok tisztítják a szalmát, jelezve, hogy itt még él a háziipar, amelynek évszázados hagyománya, a szalmafonás ebben a kistérségben is fennmaradt. 

Két asszony ül a ház előtti padon, mellettük kévékben a szalmaszár, amit éppen takarítanak, válogatnak. A 87 éves Kovács Vilma és szomszédasszonya, a 67 éves Tamás Julianna biztos mozdulataiból látszik, hogy régen művelik ezt a mesterséget. A megtakarított szalma alapos beáztatása után kezdődik a kötése – válaszolják érdeklődésemre. Többféle fonat készül belőle, Kovács Vilma mutatja is, hogy lábos alá valót fon az unokáknak, öten vannak és tíz dédunokája, így hát van kinek ajándékot készíteni. És nem is akármilyent, hisz, amit félkész állapotban megmutat, szinte fehér, és gyöngyház fénye van, majd azt is elárulja, hogyan lehet a fonat felületét ennyire széppé tenni. Kereseti lehetőségként kevésbé éri meg, mert negyven méter fonatért tíz lejt fizetnek, de ajándéknak hasznos – derül ki a beszélgetésből. A 750 lej, amit állatgondozói munkája után kap, „erősen kevés”, panaszolja, pedig 250 állat ellátása télen a térdéig érő hóban nem volt könnyű feladat. Azért búsul, mert elveszítette a fiát, akivel egy fedél alatt éltek, lányai, unokái hétvégenként látogatják meg. Hétköznaponként jó kiülni a padra, és miközben szinte automatikusan jár a keze, szóba állni az arra járókkal, ami feledteti a keserűséget. Ahogy kifele megyünk a faluból, két asszonyt is látunk, akik mellett már a gömbölyödik a szalmafonat.