2021. május 14., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Harmadszor szervezték meg szombaton a tájjellegű erdélyi kopók szemléjét, a Rhédey Claudia-kupát, ahová mintegy harminc kopót neveztek be gazdáik. 

Nyárádmenti kopók vitték el a fődíjat, Tóth Sándor Bárója másodszor is fajtagyőztes lett (Fotó: Gligor Róbert László)


Harmadszor szervezték meg szombaton a tájjellegű erdélyi kopók szemléjét, a Rhédey Claudia-kupát, ahová mintegy harminc kopót neveztek be gazdáik. Mivel egy kevésbé ismert és nem népszerű kutyáról van szó, az ilyen rendezvényre főleg a tenyésztők, vadászok és kutyatulajdonosok jönnek el. De akadtak laikus érdeklődők is a szentgyörgyi kastélyudvaron.
A rendezvény ötlete Csibi Attila Zoltán erdőszentgyörgyi polgármestertől származik, aki néhány éve tőle vásárolta első kopóját, és szerelmese is lett a fajtának – tudtuk meg Tőkés Lóránt főszervezőtől, a csókfalvi Siculus Erdélyi Kopó Kennel tulajdonosától, kopótenyésztőtől, aki elismerte: amikor a szomszéd faluba került, és Csibi polgármester lett, a szerencsés helyzet „megszülte” ezt a rendezvényt. Fajtaspecifikus rendezvények addig csak Magyarországon voltak, aki tehette, elvitte oda szemlére a kedvenceit, de az erdőszentgyörgyi azért is jelentős, mert tájjellegű, azaz nem egy országra, hanem egy nagyobb tájegységre – lásd Székelyföld, Erdély – vonatkoztat, ezért hiánypótló rendezvény, és ezt értékelik is a kopótenyésztők. Ezt erősítette meg a házigazda erdőszentgyörgyi polgármester is, aki jelenleg is több kiváló példány gazdája. Őt külön büszkeséggel tölti el, hogy a kis-küküllői település a helyszíne ennek a rendezvénynek, amely nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében fontos lett a tenyésztők számára, és reméli, ennek hagyománya is lesz a jövőben.
 
Sajátos világ, gyönyörű egyedek
Szombaton délelőtt a Rhédey-kastély udvarát kopók lepték el, de mivel egy-két „idegen” kutya is betévedt, az amúgy nem ugatós négylábúak bizony felverték a főtér hétvégi csendjét. A kölyök, fiatal és felnőtt szukák és kanok csoportonként vonultak be a körbe, ahol a magyarországi dr. Kerekes Gábor erdélyikopó-tenyésztő és fajtaspecifikus bíró, valamint dr. Kelemen Atilla volt parlamenti képviselő, nemzetközi kutyaítész vették szemügyre az állatokat. Főleg küllembírálat történt, azaz a kutya fejét, fülét, szemszínét, szügyét, lábait, farkát, hátívelését, szőrét, fogazatát vizsgálták meg, de a viselkedéséről is képet kaphattak, azaz, hogy miként viszonyul más kopókhoz és a gyerekekhez.
Az erdélyi kopóval az elmúlt évezredben nagyvadakat hajtottak, de a vadászat átalakulásával e kutya ösztöneit a vaddisznóra alakították át. A nyugat-európaiaktól eltérően a kopó nem alkalmas a falkavadászatra, egyszerre csak öt-hat társát viseli el maga mellett, de a 19. századig sikeresen használták bölényvadászaton. Az elmúlt évszázadban a vadászat visszaszorulása miatt a fajta a kihalás szélére sodródott, de ma egyre többen „felfedezik”, tenyésztik a rőtsárga és fehér foltokkal tarkított csillogó fekete szőrű kopót. Családi és szilaj körülmények között egyaránt tenyészthető, nem bántja az embert, féltőn vigyáz a kisgyerekekre, keveset ugat, jó szimata és nyomkereső ösztöne mellett rendkívül okos is, nagy a mozgásigénye, és kevés példánynak van idegrendszeri problémája.
Tőkés Lóránt szerint a veszélyeztetett fajta népszerűsítése mellett azért is fontos egy ilyen rendezvény, hogy a tenyésztőknek is „tükröt tartsanak”, ők is lássák, milyen példányokat birtokolnak, illetve, hogy megtudják, hogyan lehet a következő generációkat javítani. „Az erdélyi kopó őshonos kutya, élő magyar kulturálius örökség, amelynek fenntartása nemcsak hobbi, hanem annál is több” – véli a rendezvény főszervezője.
A többórás szemle, tanácskozás és tanácsadás után a következő állatokat díjazták: a legszebb fiatal kan díjat Háromszéki Vahúr Hattyú kapta, a legszebb felnőtt kannak járó díjat a Keresztúrszéki Vadűző Bárónak ítélték. A kölyök szukának járó oklevelet Transylvanian Black Symphony Barka szerezte meg, a legszebb fiatal szukának Fürge bizonyult, míg a legszebb felnőtt szukának Siculus Éva Bodzát ítélték. A kategóriagyőztes erdélyi kopók közül az idei fajtagyőztes kannak Keresztúrszéki Vadűző Bárót, fajtagyőztes szukának Siculus Éva Bodzát kiáltották ki, ez utóbbi szerezte meg a „vándorkupát” jelentő, erdélyi kopót megjelenítő szobrot is, amit gazdája, a nyárádszentimrei Sebesi Attila vehetett át. 
Az emlékplakettek, érmek, oklevelek mellett a kutyák másnak is örülhettek, a Promedivet támogatásának köszönhetően egy-egy zsák „finom falattal” térhettek haza. A rendezvény délután Csókfalván folytatódott, ahol szakmai beszélgetés és kötetlen társalgás mellett a kopózás során azt is megtudhatták a gazdik, hogy állataikban mennyire él még a vadászösztön.
 
„Szép történet”
Molnár Attila Kézdivásárhelyről érkezett, első alkalommal nevezett be kutyáival. Baráti meghívás nyomán jött ide, de azért arra is kíváncsi volt, hogy az állatai miként viselkednek ilyen környezetben, és milyen értékelést kapnak. Bár az erdélyikopó-állomány nagysága miatt még nem egy nagyon rangos rendezvény, mégis jónak tartja a kezdeményezést, mert az erdélyi kopók világa egyedi. Jónak találta a bírák felkészültségét és összességében az egész rendezvényt, és reméli, lesz folytatás.
Nyárádszereda polgármestere, Tóth Sándor két díjat is megszerzett kutyájával, Báróval, aki a tavaly a fiatal, idén a felnőtt kanok közül bizonyult a legjobbnak. Más kutyakiállításra nem járnak, de mivel ez közel is van, és székelyföldi rendezvény, szívesen eljött az állattal. Ez a kutyafaj kihalófélben volt, de most reneszánszát éli, ezért fontos egy ilyen rendezvény, és alkalmat ad, hogy mások is megismerjék ezt az állatot – véli. A vadászat átalakult az elmúlt évszázadokban, de a kopó ösztönei megmaradtak, vadász- és családi kutyának egyaránt megfelel, és a mai igényes társadalomban az is fontos, hogy keveset csahol, nem zavarja a szomszédokat. Tóthéknál Báró családi kutya, a felesége gondozza, a kislánya félti, de néha kilovagol vele a gazda hosszabb túrákra is, így a siker az egész család öröme, és annak is örülnek, hogy állatuk másoknak is tetszik – mondta el Báró gazdája a szemle végén.
A rendezvényt követően Tőkés Lóránt úgy értéke, hogy mivel már a harmadik szemlén vannak túl, kialakult a logisztika, a stáb, egyre gördülékenyebb a szervezés, szebbek, értékesebbek a díjak, „most kezd beérni” a rendezvény. A kellemes időnek is köszönhetően szép „történetként” könyvelte el a harmadik szemlét a főszervező, hozzátéve, hogy az idei is hozott egy többletet a délutáni kopózással, de jövőre ezt tovább bővítenék, és a szemle mellett munkabemutatót is szerveznének.