2018. november 14., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Klinikája falára került a híres orvos neve

A Sportolók utcája tegnaptól a dr. Czakó József nevét viseli. A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciójának, Mózes Levente képviselőnek a kezdeményezésére fél évvel ezelőtt került napirendre az utcanév-változtatás javaslata. Mára a javaslat kézzelfogható valósággá vált: a dr. Czakó József nevét viselő utcanévtáblát méltó helyre, egykori klinikája falára helyezték ki, így közösségünk vitathatatlan nagyjai, Köteles Sámuel és Márton Áron „társaságába” került. Az utcanévtábla-avatón az RMDSZ városi szervezetének képviselői tartottak sajtótájékoztatót, majd az egykori kórházigazgató fia, dr. Czakó József Ferenc is megosztotta gondolatait a család számára felemelő és emlékezetes eseményen. 

Fotó: Karácsonyi Zsigmond


Sok marosvásárhelyinek szerez örömet a névadás 

Kali István, a marosvásárhelyi RMDSZ ügyvezető elnöke az utcanévtábla kihelyezését követően üdvözölte dr. Czakó József Ferencet és két lánytestvérét, Júliát és Juditot e rendhagyó és megható eseményen, amikor édesapjukról, a köztudatban ma is élő orvosról neveztek el utcát Marosvásárhelyen. Tekintettel arra, hogy a városban tekintélyes orvosi közösség dolgozik, s egyben az erdélyi magyar orvosképzés központja, örvendetes, hogy utcát neveznek el egy kiemelkedő orvosi személyiségről, dr. Czakó Józsefről, annál is inkább, hogy román orvosról – például Ciugudean professzorról  – neveztek már el utcát, magyar orvosról viszont még nem. Hiányosságot pótolnak ezzel Marosvásárhelyen, s lesz még ennek folytatása – fogalmazott Kali István. 

Mózes Levente helyi tanácsos, a projekt kezdeményezője elmondta, hogy Marosvásárhely magyarsága számára ez egy nagyon fontos momentum, hiszen egy híres orvos, szanatóriumalapító és kórházigazgató nevét vehette fel az az utca, ahol az egykori Czakó-klinika ma szülészetként működik. Sok marosvásárhelyinek szerez örömet ez a névadás, ami egy sorozat kezdete. Múlt héten a tanács két másik utcanév-változtatást fogadott el, melynek értelmében a Topliţa utca a Luther Márton, míg a December 30. utca a Mihály király nevét fogja felvenni. Marosvásárhelyen további utcanév-változtatásokra is sor kerül olyan utcák esetében, amelyek jellegtelen, a városhoz nem köthető neveket viselnek. 

– Ez ez új korszak, mi úgy gondoljuk, hogy az RMDSZ-frakció utcanév-változtatási projektjeit az elkövetkezőkben kivitelezhetjük, s Marosvásárhely híres magyarjainak méltó emléket állíthatunk, hiszen a tanácsban a román kollégák pozitív hozzáállását tapasztalhattuk – fogalmazott Mózes Levente tanácsos. 

A projekt kivitelezésében jelentős részt vállalt dr. Magyary Előd, a városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője, aki szintén fontosnak tartja, hogy a híres magyar orvosok városának tartott Marosvásárhelyen egyre több utcát nevezzenek el példaértékű személyiségekről, akik nyomot hagytak maguk után. 

Megható pillanat

– Szavakban nagyon nehezen lehet kifejezni azt az örömet, amit ez a megható pillanat okoz. Köszönettel tartozunk az RMDSZ képviselőinek, akik ezt kivitelezték – fogalmazott dr. Czakó József Ferenc, az egykori legendás orvos fia, aki családjával több mint 30 éve Németországban él.

Fotó: Karácsonyi Zsigmond


Ki is volt dr. Czakó József, erről fia beszélt: – Édesapámnak nehéz élete volt, 1895-ben született Székelykövesden. Az első világháborúban testvérbátyja, a jogi végzettségű Ferenc az első ütközetben elesett. Nagyanyánk egész éle-tében gyászolta, s ez apám életét is befolyásolta. Tanulmányait a marosvásárhelyi református, majd a kolozsvári unitárius kollégiumban végezte. Kolozsváron az I. Ferenc József Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta orvosi tanulmányait. 1921-ben Budapesten az orvostudományok doktorává avatták. Négy éven át a budapesti II-es számú sebészeti klinika munkatársa volt, ahol sebészi képesítést kapott. Minden vágya az volt, hogy Marosvásárhelyen emelje az orvosi ellátás színvonalát, ugyanis akkoriban csak egy kis kórház működött a városban, a Szentgyörgy utcában, és a betegek össze voltak zsúfolva. Bántotta ez apámat, s ezt a kórházat rendbe tették, emberibb körülményeket teremtettek. Az orvosok sok beteget Kolozsvárra küldtek, de ez körülményes volt. Apámnak sikerült kidolgoznia egy tervet az egészségügy korszerűsítésére, ami abból állt, hogy egy nagy kórház építési tervét elkérte Budapesten, és elküldte Bukarestbe. Dr. Bernády Györggyel jó barátságban voltak, aki azt mondta neki: – Jóska, amíg te a bukaresti liberálisoktól pénzt kapsz a kórházra, addig hosszú idő telik el. Fogjál neki a szanatóriumodnak! Bernádyval együttműködve az erdélyi történelmi egyházak részvételével létrehozták a Szanatórium Részvénytársaságot. 1927-ben kezdték az építkezést, és 1929-ben elkészült a korszerű, hetvenágyas szanatórium, mely sebészeti, belgyógyászati, szülészeti, reumatológiai és fizikoterápiás osztállyal működött. Édesapám végig ott volt az építkezésnél, az első tégla elhelyezésétől az utolsó cserépig. Egy évvel később, 1930-ban a drezdai világkiállításon Románia legmodernebb egészségügyi intézményeként mutatták be a szanatóriumot. Sajnos Drezda bombázásakor eltűntek az erre vonatkozó iratok – fogalmazott dr. Czakó József Ferenc, akinek édesanyja, báró Kemény Katalin 2014-ben, 107 éves korában hunyt el.

Nem volt kórháztulajdonos, sem részvényes, mégis meghurcolták 

A gazdasági világválság idején a szanatórium anyagi gondokkal küzdött, ekkor Czakó József vette bérbe az intézményt, melyet a számos nehézség ellenére fenn tudott tartani. Orvosi tevékenysége a hasi urológiára és a daganatsebészetre irányult. A második világháborúban a már állami tulajdonban lévő kórház sebészeti osztályának vezetője és a kórház igazgatója is volt.

1945-ben a történelmi egyházak megkísérelték a szanatórium újraindítását, és ismét Czakó Józsefet kérték fel a vezetésére, azonban az új politikai körülmények között ez nem valósulhatott meg. A  Marosvásárhelyre költöztetett Orvosi Kar tanára lett, de 1946 februárjában koholt vádak alapján letartóztatták, bebörtönözték és kizárták az orvosi kamarából. 1950-ben a Duna-deltába vitték, kényszermunkára. 

Czakó doktor fia azt is elmondta, hogy édesapja nagyon szerette a szanatóriumot, aminek sem tulajdonosa, sem részvényese nem volt. Ő orvos igazgató volt, mégis az ötvenes években kapitalista kórháztulajdonosnak bélyegezték meg, s viselnie kellett ennek következményeit. 1951-ben kerültek elő az iratok, amelyekből kiderült, hogy ő „csak” igazgató volt. Ezeket az iratokat édesanyja mutatta be a táborparancsnoknak a Duna-deltai táborban, aminek alapján szabadon engedték. Lakását elvesztette, a család hét tagja fél évig fedél nélkül maradt, elképesztő körülmények között éltek 1950–56 között. Czakó doktor később a marosvásárhelyi cukorgyár üzemorvosa volt, majd járóbeteg-rendelőben dolgozott.

Szívműtét-premier 

– A szanatóriumban végezte el apám Erdélyben – de Kelet-Európában is – először az első nyitott szívműtétet. Addig ez nem volt gyakorlat, hiszen aki szikéjével hozzányúlt a szívhez, az nem érdemelte meg a többi sebész megbecsülését. A műtét, amikor egy fiatal jeddi katona szívéből egy tűt távolított el, nagyon bátor tett volt. Az akkori sajtóban visszhangja volt. Amikor édesapánk 1975-ben, 80 éves korában meghalt, odajött hozzánk egy fehér hajú ember, kifejezte részvétét, s bemutatkozott: én vagyok Nagy Jenő, akinek az igazgató úr kivette a tűt a szívéből – ennél nagyobb elismerés nem is kellett!

Czakó doktor személyisége, példája, kitartása, az orvoslásban elért eredményei, embersége maradjon élő az egykori betegek, az orvosgenerációk, az utókor és Marosvásárhely emlékezetében!





Kapcsolódó cikkek:

Döntött a marosvásárhelyi tanács: Dr. Czakó József nevét viseli a Sportolók utca

2018-04-29 16:01:39 //

A múlt csütörtöki közgyűlésen a tervezetre húsz képviselő szavazott igennel, egy tanácsos ellene vok...