2020. február 24., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Aggodalomra egyelőre nincs ok

„Egyelőre Maros megyében nincs ok aggodalomra a sertéspestis miatt. Semmi értelme annak, hogy a gazdák pánikszerűen elkezdjék levágni a háztáji gazdaságukban karácsonyra hizlalt sertést” – mondotta dr. Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.

Mint hangsúlyozta, a Szovátán elpusztult és a Héjjasfalva községi Erkeden lelőtt vaddisznóban kimutatott vírus remélhetőleg nem fog begyűrűzni a háztáji gazdaságokba, illetve sertésfarmokra, ehhez azonban a haszonállatokat tartó gazdák is fokozott óvintézkedéseket kell tegyenek. Fertőzött zónának a sertéspestis vírusával fertőzött vaddisznó elhullásának nyolc kilométeres körzetét, biztonsági zónának efölött még öt kilométeres körzetet tartanak. Szováta övezetében és Erkeden is az érintett zónákban ellenőrizték a háztáji gazdaságok sertésállományának egészségi állapotát, ahol nem rendelkezett fülszámmal a sertés, ott fülszámozták és nyilvántartásba vették, annak ellenére, hogy helyenként a tulajdonosok ellenállásába ütköztek. Szováta és Erked fertőzött és biztonsági zónáiban nem lehet sertéseket értékesíteni, saját fogyasztásra azonban levághatják, hamis az a hír, hogy karácsony előtt ajánlott mindet levágni, mert megsemmisíthetik az állományokat. Az igazgató ugyanakkor kiemelte annak fontosságát, hogy a fülszámozott állatokat levágásukat vagy értékesítésüket követően vegyék ki a nyilvántartásból, amennyiben nem akarják, hogy öt év múlva is az országos adatbázisban a nevükön élő állatként szerepeljen a már rég elfogyasztott sertés.

Fotó: Vajda György (archív)


„A disznópajta ne legyen átjáróház”

 Kérdésünkre mindenekelőtt azt hangsúlyozta a szakember, hogy a legfontosabb az állatokat elkerített területen, zárható helyiségekben tartani, ahol vadállatokkal, de más élőlénnyel sem érintkezhetnek, lehetőleg ne legyen átjáróház a disznópajta. Ajánlott olyan lábbelivel és ruházattal bemenni a sertések közé, amivel az utcán nem járnak, így csökkenthető annak az esélye, hogy épp a gazda ruházatáról kerül a rettegett vírus az állatokra. 

Az érintett övezetek önkormányzataitól igényelhető fertőtlenítőszerrel a lábbelit, a disznóól bejáratát is ajánlatos rendszeresen fertőtleníteni. Egy másik fontos tényező, hogy ne vásároljanak az emberek vándorkereskedőktől sem élő állatokat, sem idegenektől olcsó húst a csomagtartóból, mert nem tudni, milyen betegségek és fertőzések hordozói lehetnek a laboratóriumi vizsgálatoknak alá nem vetett termékek vagy élő állatok. 

Amennyiben állatot vásárolnak, akár malacokat is, csak fülszámmal és papír kíséretében tegyék, ez az állategészségügyi előírás eddig is érvényben volt. Ha a fertőzés terjedni kezdene, és elrendelnék a teljes állomány leölését, kártérítést csak azok igényelhetnek, akiknek az állata fülszámmal rendelkezik, és nyilván van tartva. „Ha jobban belegondolunk, a betegség hordozója nem is annyira a vaddisznó, mint az ember” – mondta megkeresésünkre az igazgató.


Csak szállítási tilalmat rendeltek el

Azt követően, hogy beigazolódott, Erkeden afrikai sertéspestis vírusával fertőzött vaddisznót lőttek ki, Mircea Duşa prefektus szombaton délelőtt összehívta a sürgősségi helyzeteket kezelő megyei bizottság ülését a megyei akcióterv kidolgozása és alkalmazása érdekében. 

Mint hangsúlyozta, az óvintézkedések nem befolyásolják a magángazdaságokban tartott sertéseket, esetükben csupán a szállítási tilalmat rendelték el. Amint a megyei bizottság ülésén a prefektus elmondta, két hete sertéspestissel fertőződött vaddisznó tetemére bukkantak Szováta közelében, a Nyárád 42 vadászkörzetben. Azt követően rendelték el országos szinten a vaddisznók kilövési kvótájának a növelését. Valamennyi elhullott egyedből mintát vettek, amelyeket elküldtek egy kolozsvári laboratóriumba, ahonnan múlt héten csütörtökön megkapták az eredményt, pénteken este pedig az országos laboratórium is megerősítette a vírus jelenlétét egy Szederjes-Erked-Héjjasfalva környékén, az Erked 54 vadászterületen kilőtt vaddisznó tetemében. 

A prefektus elrendelte a törvény által előírt intézkedéseket, kijelölték a biztonsági övezetet, elrendelték a kilőhető vadállatok számának a növelését, de olyan módszerek bevetésével, amelyekkel korlátozzák az állomány mozgását annak érdekében, hogy ne szóródjanak szét más területekre. 


Háztáji gazdaságokat nem érint

Amint a prefektus hangsúlyozta, az intézkedések sem sertésfarmokat, sem háztáji gazdaságokat nem érintenek. Fertőzött területnek egyelőre a Segesvár környéki Erked, Szederjes, Magyarfelek, Szászkézd, Zoltán (Mihai Viteazu), Miklóstelke (Cloasterf), Héjjasfalva számít. 

A fertőzött övezetben a házi sertésállományt megfigyelés alatt tartják, és elrendelték a szállítási tilalmat. A rendelet értelmében jól elkülöníthető helyen kell tartani a haszonállatokat, ahol nem érintkezhetnek a vaddisznókkal, ugyanakkor azt is meg kell akadályozni, hogy a házi sertés takarmányával érintkezésbe kerüljön a vaddisznó. A tenyésztelepeken élő sertéseket összeírják, és összevetik a tulajdonos által közölt adatokkal. 

Az ólak bejáratát fertőtleníteni kell, a fertőtlenítőszert az említett övezet háztáji gazdaságainak sertéstartói Héjjasfalván, Apoldon, Fehéregyházán és Szászkézden a helyi közigazgatási egységekből szerezhetik be. A fertőzöttnek minősített övezetekben hamvasztáshoz, elföldeléshez alkalmas területeket és berendezéseket kell kijelölni, a fertőzött tetemek semlegesítése érdekében. Ugyanott ellenőrzéseket rendelnek el az élő állatokkal való illegális kereskedelem és bármilyen tevékenység megfékezésére. Amennyiben erdőre is jár a gazda vagy a családtagok, a lábbeli- és ruhacsere kötelező, elkerülendő az afrikai sertéspestis terjedését, amit akár ruházattal is terjeszthet az ember. Ezért semmi olyan tárgyat nem ajánlott a háztáji gazdaságba vinni, amivel a vaddisznók kapcsolatba kerülhettek. Az elpusztult vagy beteg háziállatokat alá kell vetni a vizsgálatnak. Azokon a területeken, ahol a sertéspestis vírusa nem fertőzött meg állatokat, egyik óvintézkedés a vaddisznóállomány csökkentése, amely engedéllyel rendelkező vadászok, erdészek és olyan kategóriájú alkalmazottak révén zajlik, akiket előzőleg tájékoztattak a teendőkről. Minden elejtett vaddisznóból mintát juttatnak el a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság laboratóriumába, ahol megvizsgálják, és gyanú esetén továbbküldik azt.