2019. július 19., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Rangos állattenyésztői rendezvény

A múlt hét végén harmadszorra szervezte meg a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Föderációja, a hazai termékminősítő szervezet, a Mesterséges Megtermékenyítő Szervezetek Országos Szövetsége és a tófalvi Semtest BVN a román tarka napját, amelynek célja a hazai tej- és húshasznú szarvasmarha tenyésztésének népszerűsítése volt. 

A rendezvény több helyszínen zajlott. A Maros Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gyűléstermében találkozhattak a gazdák az állami intézmények képviselőivel, a szakmai fórumot a prefektúra nagytermében tartották, a termékbemutató a főtéren volt, 22-én pedig egy Maros megyei mintafarmot kerestek fel a résztvevők. 

A többnapos rendezvényen a szakembereknek, a szakpolitikusoknak, a különböző szakterületeken tevékenykedőknek, valamint a kutató- és oktatási intézmények képviselőinek alkalmuk volt előadásokat tartani, találkozni, elbeszélgetni a jelen levő tenyésztőkkel, gazdákkal. Június 21-én a Maros Megyei Ipar- és Kereskedelmi Kamara székházának gyűléstermében első körben egy asztalhoz ültek az állami intézmények képviselői a szakmai szervezetek vezetőivel, a gazdákkal. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumot Sorin Roşu Mareş mérnök, államtitkár képviselte. Jelen voltak a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA), a vidékfejlesztési ügynökség (AFIR), az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (ANSVSA) képviselői, több állattenyésztő egyesület vezetője. Az akadémiai szférát a jászvásári, temesvári és kolozsvári állatorvosi és állategészségügyi egyetemek jeles tanárai képviselték. A már említett szervező intézmények, szakmai szervezetek is szakértőkkel járultak hozzá a rendezvény sikeréhez. Külön elismerésben részesítették prof. dr. Marcel Paraschivescu mérnököt, akadémikust, aki 50 évvel ezelőtt létrehozta az állatnemesítő egységeket, így a Semtest BVN alapítójaként is átvehette az oklevelet. 

Fotó:  Vajda György


A rendezvényen az előadásokkal áttekintették a román tarka fajta eredményes tenyésztéséhez szükséges legújabb kutatások eredményeit. Az érdekeltek teljes képet kaphattak arról, hogy miként gazdálkodhatnak a leghatékonyabban, a szarvasmarha takarmányozásától, a gondozásán át a tej minősége megőrzéséig, a feldolgozásáig, az értékesítéséig. Az érdekelt felek nem kerülték el azokat a gondokat, amelyek az utóbbi időben felmerültek a fajtát tenyésztők körében. Annak ellenére, hogy a több évtizedes állatnemesítő munkának köszönhetően a román tarka a hazai klímához és földrajzi adottsághoz legjobban alkalmazkodó szarvasmarhafajta, az utóbbi években az országban csökkent az állomány. Elsősorban azért, mert lassan felszámolják az 1–10 tehénből álló, önfenntartó, kis háztáji gazdaságokat. Ennek több oka van. Egyrészt elöregedőben a vidéki lakosság. Ahol az 50–60 év fölöttiek nemzedéke lemond az állattenyésztésről, a fiatalok nem folytatják a hagyományt, városba költöznek vagy külföldön keresnek munkát. Ez nagy veszteség a vidéki társadalomnak, ugyanis egy-egy ilyen családi farm ellátta tejtermékkel a környéket. Nőtt a 100 főnél több állattal rendelkező farmok száma, azonban nagyon kevés, mondhatni hiányoznak az eközötti – 50–100 főt ellátó – családi gazdaságok. Ennek egyrészt az az oka, hogy még nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel ahhoz, hogy megfelelően gépesítsék a farmot, ugyanakkor – az elöregedés mellett – a legnagyobb gondot a vidéki munkaerőhiány okozza, amihez társul a szakoktatás hiánya. A mezőgazdasági oktatás csak papíron létezik, a gyakorlatban nem, ugyanis messze elmarad a korszerű követelményektől. Így ma nem lehet olyan középfokú végzettségű szakembert találni, aki megfelelően kezelje a számítógép-vezérlésű mezőgazdasági gépet, a tejfeldolgozó vonalat stb. 

Szó esett a finanszírozásról is. Az utóbbi időben a különböző hazai és uniós támogatásoknak, pályázatoknak köszönhetően jutott pénz a szakágazatra. A tőkebeáramlás láthatóan konkretizálódott, hiszen vannak már korszerű, az európai elvárásoknak megfelelő állattenyésztő farmok, létesültek modern feldolgozóegységek. Azonban több gazda még mindig a támogatásoktól függ. Az egyetemi oktatók véleménye, hogy aki már nyereségcélúan gazdálkodik, meg kell teremtse az anyagi biztonságot arra az időre, amikor megszűnnek a támogatások. A szarvasmarha-tenyésztésben hagyományra visszatekintő nyugati országokban (Ausztria, Svájc, Németország stb.) a legtöbb az olyan családi gazdaság, ahol apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre öröklődik a farm, ahol a tágabb család a 100 fős állatállományt kiválóan el tudja látni. Ez kellene legyen a cél nálunk is – hangzott el a szakmai tanácskozáson. 

A konferencián jelen levő államtitkár biztosította a farmereket, hogy a politikum mellettük áll. Nemrég megjelent az EU 1010-es irányelveit magába foglaló állattenyésztési törvény, amelynek alkalmazási szabályzatát ki kell dolgozza a minisztérium. Abban kérte a szakmai szervezetek segítségét az államtitkár, hogy a hazai konkrétumokat figyelembe véve tegyenek javaslatokat, hogy a farmerek érdekeinek megfelelő alkalmazási norma kerüljön ki a minisztériumból. 

A beszélgetéseken az is elhangzott, hogy erősíteni kell a szakmai szervezetek, társulások, egyesületek szerepét a gazdák életében. Egyelőre a „múltbeli tapasztalatok” miatt visszafogottabban viszonyulnak ehhez a gazdák, de a jó példák igazolják, hogy ez a jövő. Ilyen a Szamos-Aranyos Szövetkezet, amelynek elnöke jelen volt, és elmondta, hogy a szövetkezetnek évi többmillió eurós pénzügyi forgalma van, tagjai pedig csak nyernek abból, hogy piackutatási és egyéb üzleti feladatokat átvállalt a társulás. A tenyésztőknek köszönhetően a román tarka az a fajta, amelyet érdemes tartani Romániában. Ezt próbálták bizonyítani a szervezők a Marosvásárhely főterén tartott termékbemutatóval és vásárral is. Olyan cégeket hívtak meg Maros és a környékbeli megyékből, amelyek kizárólag a román tarka szarvasmarha tejét dolgozzák fel, és nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacon is jelen vannak. A termékmustra pedig igazolta, hogy ha odafigyelnek a minőségre, a kínálatot bővítik, piacképes termékeket lehet előállítani és forgalmazni, és nyereségesen üzemeltetni a vállalkozást. 

Sician Valer Radu mérnök, a főszervező Semtest BVN igazgatója, aki beszámolt nekünk a rendezvényről, elmondta, meg kell érteniük a szakterületen dolgozóknak, hogy a meghívott szakmai, oktatási intézmények, állatnemesítő állomások, tenyésztők, farmerek közös összefogása erősítheti a szakágazatot. A fajta minőségi jegyeit fejlesztő kutatás nélkül nincs nyereségcélú farmergazdálkodás, tenyésztők nélkül nincs kutatás, anyagi támogatás és piacgazdálkodás nélkül nincs gazdasági biztonság, ugyanilyen fontos ebben a láncban a korszerű egyetemi, valamint a középfokú szakmai oktatás is. És nem szabad megfeledkezni a feldolgozóegységekről sem, a modern eszközökkel történő marketingről és menedzsementről, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy bizalom épüljön ki a termék-előállító és a fogyasztó között. Ez az összefogás biztosítja a román tarka szarvasmarhát tenyésztők jövőjét az ágazatban, ezt erősítette meg a harmadik országos rendezvény – foglalta össze az esemény lényegét az állatnemesítő egység vezetője.