2019. november 22., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nem kellene csodálkoznunk semmin, ami kies tájainkon történik. Hiszen Romániában élünk, a minden lehetőségek és lehetetlenségek, képtelenségek országában.

Tehát azon sem csodálkoz(hat)unk, hogy román nacionalista szervezetek több székelyföldi politikust feljelentettek az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a június 6-i úzvölgyi incidensek kapcsán, amikor, mint köztudott, az első világháborús magyar katonatemetőbe több ezer román megemlékező nyomult be erőszakkal, és ortodox szertartás keretében felszentelték az ott törvényellenesen létesített román emlékművet és parcellát, illetve bántalmazták a magyarokat, rongáltak.

Őket senki sem vonta felelősségre. Ellenben Hargita Megye Tanácsának elnökét, Borboly Csabát, Kovászna Megye Tanácsának elnökét, Tamás Sándort, Gergely Andrást, Csíkszentmárton polgármesterét, Korodi Attila képviselőt és Tánczos Barna szenátort beidézték meghallgatásra a CNCD-hez.

A feljelentők a magyar politikusokat románellenes uszítással vádolják, amiért nyilvánosan felkérték a magyarokat, minél nagyobb számban vegyenek részt az incidensekkel végződő élő láncban, amellyel a román emlékmű felavatását akarták megakadályozni. A két megyei elnök meg „diszkriminált”, mert nem engedtek be románokat a temetőbe. 

A politikusok természetesen elutasították a románellenesség vádját. Emlékeztettek, hogy az úzvölgyi konfliktust nem a magyar közösség robbantotta ki. Tánczos Barna az egyik közösségi oldalon így fogalmazott: „Az úzvölgyi incidesek főszereplői, a rongálók és az ütlegelők bűnügyi felelősségre vonása helyett maszkosok verik fel álmukból a szentmártoni alpolgármestert, valamint több szentmártoni és kászoni magyar embert, ugyanakkor megyei tanácselnököket, polgármestereket és képviselőt, szenátort idéznek románellenesség vádjával a diszkriminációellenes tanács elé”.

Korodi Attila elmondta, a meghallgatáson ismertették az úzvölgyi katonatemető illetéktelen átalakításával kialakított politikai helyzetet, és kijelentették, minden megnyilvánulásuk a törvényesség visszaállítására irányult. Annál inkább, mivel korábban több román hatóság is megállapította, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala törvénytelenül hozta létre a román parcellát, és állított emlékművet a temetőben. 

A legjobb védekezés a támadás? Így is mondhatjuk. Ezért nem is csodálkozunk a történteken. Választások idején a nacionalista szervezetek és politikusok mindig „aktivizálódnak”. Látunk majd még ennél cifrábbakat is, amikor teljes gőzzel beindul kampány. Azoktól vár(hat)unk csupán tisztánlátást, bölcsességet, igazságérzetet, akik kezében a döntés van.