2020. január 24., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A vallásszabadság napján

Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke január 13-án, a vallásszabadság ünnepén a felelősség évévé nyilvánította ezt az esztendőt.

A Magyar Unitárius Egyház zsinata 2002-ben nyilvánította január 13-át a vallásszabadság napjává, ezt követően Magyarország Országgyűlése 2018. február 20-án egyhangúlag elfogadta Az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a vallásszabadság napjáról című törvényt, illetve hivatalosan is emlékünneppé nyilvánította január 13-át.

2020. január 12-ére a Magyar Unitárius Egyház megemlékezést szervezett a megújult tordai unitárius templomban a vallásszabadság ünnepe alkalmából. Az ünnepi istentiszteleten Újvárosi Katalin székelymuzsnai lelkész végzett szószéki szolgálatot. Prédikációjában elmondta, hogy a bölcs és erős ember kősziklára építi házát, önmagát és jövőjét is. Dávid Ferenc is ilyen ember volt, hiszen nélküle nem ünnepelhettünk volna Tordán, személye és munkássága pedig mind a mai napig példaértékű. Az ünnepségen fellépett az alsófelsőszentmihályi vegyes dalkör. 

Bálint Benczédi Ferenc püspök köszöntötte a jelenlevőket, beszédében kiemelte, hogy a tordai 1568. évi vallásügyi határozatnak „a szellemiségében indítjuk az évet, bízva abban, hogy a ma élők is olyan bölcsen és távolbalátóan tudják irányítani a kisebb-nagyobb közösségek életét, mint a 452 évvel ezelőtt élt eleink”. Józsa István Lajos házi-gazda lelkész ünnepi gondolatai után a gyülekezet átvonult a vallásszabadság emlékműve elé. A Magyar Unitárius Egyház részéről Boros János és Farkas Emőd főgondnokok, illetve Bálint Benczédi Ferenc püspök helyezett el koszorút az Ad astra emlékműnél.

Január 13-án a kolozsvári belvárosi unitárius templomban Demeter Sándor Loránd székelyderzsi lelkész végzett szószéki szolgálatot, és prédikációjában elmondta, hogy „az ezerötszázhatvannyolcasok biblia-, politikai helyzet-, történelem- és kultúraismeretüket hasznosították akkor, amikor a vallásszabadság törvényét megfogalmazták. Tisztában voltak vele, hogy a vallásszabadság minden szabadság alapja. A hit az Istennel való személyes kapcsolat formája, meghatározza a gondolkodás és a teljes emberi élet mikéntjét. Amikor azt mondjuk: a hit Isten ajándéka, akkor az unitárius örökség az erdélyiségnek ezt a kincsét – Szent Grálját – tiszteli, őrzi és éli”. A prédikációt követően elhangzott az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozata.

Bálint Benczédi Ferenc püspök (fotó) köszöntőjében elmondta, hogy az új évben új jelmondatot ajánl nemcsak egyházának, hanem mindenkinek, aki testvérként tekint az unitáriusokra. Kiemelte, hogy a Jakab leveléből vett idézet – „A hit cselekedetek nélkül halott” – olyan alapgondolata lehet ennek az évnek, amely tettre, segítségnyújtásra sarkall. „Éppen ezért e jelmondatot képzeletben zászlónkra tűzve, a 2020-as évet a felelősség évének nyilvánítom.” Az egyházfő arra kérte az egyháztagokat, a gyülekezeteket, egyházköröket, egyháztársadalmi szervezeteket és oktatási intézményeket, hogy „ébresszük fel önmagunkban a felelősség tudatát, és cselekedjünk annak érdekében, hogy a Jézus által hirdetett egyetemes szeretet ne csak szóban elhangzó törvény legyen, hanem valósággá váljon”. 

Az ünnepség folytatásaként Márkus Barbarossa János hangszerkészítő, restaurátor az általa készített 400. hegedűt és még két másik vonós hangszert ajánlott fel az egyháznak. Dénes Anna hegedűművész előadta Jules Massenet Meditáció című művét, zongorán kísérte Fodor Ilka Borbála. 

Az istentisztelet után az egyház részéről Boros János és Farkas Emőd főgondnokok, illetve Bálint Benczédi Ferenc püspök, az unitárius lelkészszövetség részéről Csete Árpád elnök, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa részéről Mile Lajos főkonzul helyezett el koszorút Dávid Ferenc szobránál. Az ünnepséget állófogadás zárta a Vallásszabadság Házában, ahol Farkas Emőd főgondnok köszöntőbeszédében a világiak felelősségvállalásának szükségességét emelte ki. 

A Magyar Unitárius Egyház sajtóosztálya