Hídépítés reflektorfényben

December 3-án, szombaton délután a Kultúrpalota nagytermében a fogyatékkal élők világnapja alkalmából szerveztek gálaestet. A II. alkalommal megtartott Ismerj meg egy fogyatékkal élő személyt! című jótékonysági esten összegyűlt adományt a BB Dance tánccsoport működtetésére ajánlották fel.

A Maros Megyei Mozgássérültek Egyesülete, a HIFA Románia Egyesület a Nemlátók Egyesülete, a Népművészeti Iskola és a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Megyei Központja közös rendezvényén felléptek a Népművészeti Iskola diákjai, a Dance Art sporttáncosai, a BB DANCE, a HIFA Románia Egyesület tánccsoportja, illetve fogyatékkal élő személyek.

Amint Simon Judit-Gyöngyi, a HIFA Egyesület elnöke emlékeztetett, 1992-ben az ENSZ december 3-át a fogyatékkal élők világnapjává nyilvánította azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá vált emberek problémáira. 1981–1992 között szeptember 18-án tartották a rokkantak nemzetközi napját. Ez a kifejezés azonban manapság már politikailag inkorrektnek számít – hangsúlyozta az elnök. Romániában kb. 700 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékkal élő emberek számát, sorsuk alakulása közvetve a lakosság mintegy 4%-át érinti. Ennek alapján közvetlenül vagy közvetve sokan érintettek, hiszen a családban vagy baráti körben születnek oxigénhiányos, vagy egyéb agykárosodást szenvedett gyerekek, ismerünk autistákat, gyengénlátókat, süketnémákat, vakokat és mozgáskorlátozott embereket, akik vagy születésüknél fogva sérültek, vagy később valamilyen betegség áldozatai lettek, esetleg balesetet szenvedtek életük során. 

Csata Éva, a HIFA Románia ügyvezető igazgatója kérdésünkre kifejtette, a cél a fogyatékkal élők kérdéseinek jobb megértése, a méltóságuk megőrzése, jogaik és jólétük érdekében tudatosítani azokat az előnyöket, amelyek a fogyatékkal élők beilleszkedéséből származnának a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet szempontjából egyaránt. A kérdések között fontos szerepet tulajdonítanak az olyan jellegűeknek, amelyek révén könnyebbé lehetne tenni az életüket, segíteni őket az akadálymentes életvitelük kialakításában, a társadalmi beilleszkedésükben. Ugyanakkor rávilágítani arra, hogy a társadalom felelőssége mennyire terjed ki ez irányban, mennyire vagyunk mindannyian felelősek a fogyatékkal élők sorsáért?