Zita „gyógyszerei”

Gyógynövények bűvöletében (2.)

Beszámolónk első részében a Korond községhez tartozó 280 lelkes tanyán, Pálpatakán élő gyógynövénygyűjtő és -feldolgozó vállalkozást működtető Tófalvi Zita látványos és hasznos munkáját, és főleg annak eredményét mutattuk be, amiért a forgalmas utaktól távol eső településen is egyre többen felkeresik. Mint kiderült, a termékbemutatókon elhangzott előadásai megragadják a látogatók képzeletét és a hitet abban, hogy erdélyi lakosokként a gyógyhatású növényekkel is jobb kapcsolatot kellene ápolnunk. Igaz, hogy lassabban hatnak, és kitartás kell egy-egy kúrához, de az eredmények alapján megéri, még akkor is, ha a gyógyszeres kezelésre csak rásegítünk velük. 

Beszélgetésük folytatásaként az általa feldolgozott gyógynövények hatásáról faggattuk, és elmondta a legfontosabb tudnivalókat.

– Tavasszal a fenyőrügy az első, amit feldolgozunk. Nyákoldó, tüdőtisztító hatása van. Bár önmagában természetes antibiotikum, sajnos a köztudatba nem került be, hogy mennyire értékes nemcsak tavasszal, egész évben. Aki ok nélkül köhécsel, azért teszi, mert a levegőből beszívott szennyezőanyagot szervezetünk próbálja nyákba csomagolni, hogy kiköhögjük. Erre a legjobb nyákoldó a fenyőrügy, ebből kellene egy kanálkával bevenni, hogy a tüdő folyamatosan megtisztuljon, és a baktériumok ne tudjanak megtapadni. Lehet használni úgy is, hogy a leszedett rügyet szárítják, porítják, tárolják és kanalanként fogyasztják. Van, aki szörpöt készít belőle. Cukorral rétegezi, hagyja egy bizonyos ideig, majd leszűri. C-vitaminban nagyon gazdag, és az ásványi anyagok, valamint a szaponin akkor jön elő, ha a rügyet főzzük. 

Értékes a toboz is, ami nem „terem” minden évben. Három év kell, amíg megjelenik, megnő és a harmadik évben kipotyog belőle a mag, mert akkor lesz érett.

Gyantát (fenyőszurok) tartalmaz, amit a dohányzóknak szoktunk ajánlani, mert a gyanta jó nyákoldó. Lehet készíteni kivonatot, és ezt immunerősítőként használni. Elkészítésekor betesszük egy fazékba, annyi vizet öntünk rá, amennyi ellepi, felmelegítjük, ameddig egyet lobban, majd hagyjuk másnapig kihűlni. Akkor szűrjük ki abból a léből, amelyben zöld gyűrű képződik körülötte. A levét cukrozzuk, vagy kikavarjuk nyersen cukorral, és előfordul, hogy visszatesszük főni, amíg besűrűsödik. A fenyőrügyet és a fenyőtoboz levét összefőzzük, amíg megkásásodik, és torokelixir néven kínáljuk. Először a család a tesztalany, hogy kipróbáljuk, eredményesen hat-e. 

A gyermekláncfű (pitypang) nagyon értékes gyógynövény. Májtisztító, májregeneráló, fokozza az epetermelést, és a hasi puffadásra nagyon jó hatása van. Amikor virágzik, csak a virágját gyűjtjük, amiből szörpöt készítünk. Tavasszal, amikor megnőnek a levelek, lehet használni nyersen salátának vagy szárítani teának. A fogyókúrázóknak is nagyon jó, mert zsíroldó hatása van. A gyökeréből készült kivonat pedig még a májrákra is hat. A covidjárvány idején ajánlották a tüskefehérjéknek a szervezetből való kivezetésére. Mindkét utóbb említett gyógynövénynek – hasonlóképpen az egynyári ürömnek is – nagyon jó tisztító hatása van. A gyermekláncfű használatának vannak ellenjavallatai is, például a gyomorsav visszaáramlása, gyomorfekély, allergia esetén és műtétek előtt, mivel lassítja a véralvadást.

 A bodzáról sokan nem tudják, hogy hashajtó hatása van.

Amikor bodzavirágból szörpöt készítünk, ha úgy látjuk, hogy megerjedt, nem kell eldobni, csak hagyni, hogy forrjon ki, mint a bor, és lesz belőle egy ötszázalékos ital, ami vízzel vegyítve, enyhe hashajtóként kitisztítja a gyomor-bél rendszert. Szörp formájában a gyermekek kedvence, immunerősítő, lázcsillapító, légúti tisztító, izzasztó hatása van. 

A lándzsás útifű leveleiből, magvaiból készült teának vagy kivonatnak is sok jótékony hatását ismerjük. Mezőkön, legelőkön, utak mentén termő gyomnövény, virágpora közepes erősségű, allergiát okozhat.

Ugyanakkor a vadon termő növények közül az egyik legjobb gyulladáscsökkentő, sebösszehúzó, vérzéscsökkentő hatású, ezért a leveléből készült pépet külsőleg nyílt sebekre, rovarcsípésekre, a leveléből készült teát pedig belsőleg torokfájásra, köhögés csillapításra lehet használni. 

A mentát és a citromfüvet együtt dolgozzuk fel, a menta frissítő, élénkítő, a citromfű stresszoldó, nyugtató hatású, ezért esti teaként jó inni annak, aki ideges, nyugtalanul alszik. A mentával keverve készített szörpöt is erre a célra ajánljuk. A mentát virágzás előtt kell gyűjteni. Teáját egy evőkanálnyi növényből, 1,5 deci vízből 5-10 percnyi áztatással készítjük, az emésztési és mentruációs zavarokat is enyhíti. 

– Gyönyörű színe, illata, íze van a rózsából készült szörpnek, lekvárnak. Mit érdemes tudni róla?

– Damaszkuszi rózsából készülnek, amelyet erre a célra fejlesztettek ki, termelőtől vásároljuk, és serkenti a boldogsághormont.

A többi rózsának nincsen hozzá hasonló aromája. Nem főzzük, hideg eljárással készül. Egy kiló rózsasziromhoz teszünk négy liter vizet, száz gramm citromsót, egy tartósítóport és négy kiló cukrot. Egy hétig kavarjuk, nem kell főzni, mert akkor megváltoztatja a színét. Hozzátenném, amit a tanfolyamon tanultunk, hogy régen a szanatóriumok udvarára csak rózsát ültettek, úgy tartották, hogy a látványtól és az illattól boldogsághormon termelődik a betegeknek, visszatér az élni akarásuk, és gyorsabban gyógyulnak.

 A levendulát is feldolgozzuk, stresszoldó, nyugtató hatású, szárított virágként a lakásban lehet molyirtóként használni, kisbabáknak, gyermekeknek párnatöltelékként alkalmazzák, mert nyugodtabb lesz az alvásuk.

Belsőleg stresszes helyzetekre szoktuk ajánlani. A kivonat hideg áztatással készül, ugyanis, ha forrázzuk, akkor elveszíti a szép lila színét. Van, amikor a kettőt keverjük.

Az áfonya, a fekete ribizli, a szeder vasban gazdag antioxidánsok, emellett az áfonya a hajszálerek szintjén és a retina szintjén is tisztítja az érhálózatot.

Amikor egy orvoscsoport járt nálunk, a szemorvosok arra biztattak, hogy minden alkalommal mondjuk el, hogy aki úgy érzi, hogy gyengül a látása, az áfonyát valamilyen formában vigye be az étrendjébe. 

A tőzegáfonya erősíti az immunrendszert, és megakadályozza, hogy a baktériumok megtapadjanak a húgyutakban, ezért kismedencegyulladásra, vesére, gyermekeknél ágyba vizelés esetén, időskorban gyakori vizelés vagy a vizelés elakadása esetén ajánljuk.

Felfázásra, húgyúti problémákra a gyümölcslé hatásos, ami szabályozza a vércukorszintet is. 

A legjobb vérnyomás-szabályozó a galagonya virága, amit 30 év fölött mindenkinek kötelező lenne használni. Az alacsony vérnyomást nem viszi lennebb, de a magas vérnyomást és a pulzusszámot is szabályozza. Teáját naponta kell használni, a kivonatból egy cseppet kell testsúlykilónként vízben feloldani, majd reggel és este meginni. Hosszú távon nem lesz mellékhatása. 

A nyiroktisztító zöld diót és levelet még virágzás előtt, májusban kell szedni, amikor a virágjától nem vált ragacsossá. A levélből főzött tea méregtelenítő, tisztító hatású. Lehet a levelet szárítani, és három-négyhetes kúrákat tartani. Ha erősebbre főzzük, féregtelenítő hatása van. Bőrtisztítónak, hajhullásra is jó. Amikor a kivonatot készítem, négybe vágom a zöld diót, hogy minden benne legyen. Napi 50 cseppet kell bevenni betegség esetén. Megelőzésképpen kilónként egy cseppet számítunk, azt két adagban, este és reggel kell bevenni. A kivonat készítésére almapálinka a legjobb. 

A birs növényi kollagént tartalmaz.

Régebben sokkal több birset fogyasztottak: télen nyersen, befőttnek, sajtnak. Meg kell jól mosni, és héjastul kompótot főzni, mert kollagéntermelésre serkenti a szervezetet. Hetente legkevesebb egy gyümölcsöt el kell fogyasztani. 

Májusban virágzik a kökény, amelynek virága reuma, köszvény ellen nagyon jó, mert oldja az ízületekből a húgysavat. Fanyar gyümölcsét a fagy után kell szedni, áttörni, passzírozni; vérképző, vértisztító hatású. 

Elfelejtett gyógymód, nem használják eléggé az almaecetet, amiből zsírmáj esetén három hónapig minden reggel éhgyomorra három deci meleg vizet három evőkanál almaecettel kell meginni.

Hosszan hallgatnám Tófalvi Zitát, aki egyre nagyobb lelkesedéssel ajánlja a gyógynövények jótékony hatását, és beszámol arról, is, hogy elkészítési módjuk, a pontos adagolás nagyon fontos a biztos hatás elérése érdekében. Miközben elfogy az időnk, már lehetetlen minden adagot pontosan lejegyezni, de aki telefonon tanácsot kér vagy ellátogat Fenyőkútra, azt előzetes bejelentkezés esetén a Tofigemnél alaposan felvilágosítják. 

A tanya jövője, ahol a férfiak állattenyésztéssel foglalkoznak, és a nők „csak” a háztartást választhatják, nem volt biztató, így az elmúlt években fokozatosan csökkent a gyermekek száma. Annyira, hogy míg évekkel ezelőtt tízen voltak egy osztályban, most az egész felső tagozaton (V–VIII. osztály) sincsenek tízen, mégis úgy néz ki, hogy lesz fellendülés, mert több fiatal család vállalja a harmadik gyereket. Már nincsen eladó telek, a nagyszülők lakatlan házai is életre kelnek, bár az „ehejt” szó Fenyőkúton egy kilométert, az „ahajt” pedig hatot jelent, és a szomszédokkal nehéz összeveszni.