2020. április 6., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Év végi számvetés

Sikeres évet zárt az RMGE-Maros szervezet. Mint ismeretes, Csomos Attilát Fazakas Miklós váltotta fel az elnöki székben. Sikerült bekapcsolódniuk a magyar mezőgazdasági minisztérium által támogatott falugazdászhálózat-kiépítési programba, számos szakmai rendezvényt szerveztek, folytatódtak a tanfolyamok, tapasztalatcserék, szakmai bemutatók, igyekeztek tovább ápolni, kiterjeszteni a szakmai kapcsolatrendszert hazai és külföldi intézményekkel, más gazdaszervezetekkel. 

Nagy István agrárminiszter az OMEK-on az RMGE-Maros vendégeként  


Az állandósult rendezvények közül – a teljesség igénye nélkül – felsorolunk néhányat. Megszervezték az első gazdabált, amelyen több mint 250 résztvevő volt, aztán a székelyföldi méhészkonferenciát is megtartották. Részt vettek a Sapientia EMTE udvarán megrendezett dísznövény- és kertészeti kiállításon, ott voltak az Agromanián. Hármasfaluban tartották meg a hetedik gazdanapot, ahol először adták át a Pro Agricultura Transilvanae elismerést. Ellátogattak az OMÉK-ra és az INDAGRA-ra, jelen voltak az ákosfalvi mezőgazdasági kiállításon és vásáron. Számos hazai és külföldi szakmai eseménynek voltak partnerei, társszervezői, illetve a tagok meghívottakként képviselték a szervezetet. Beindult a Szülőföldön okosan! – program, aminek keretében 25 Maros megyei településen tartottak találkozót a gazdákkal. Folytatódtak a felnőttképző tanfolyamok a méhészet, a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint az állattenyésztés terén. A falugazdászoknak köszönhetőn többször tartottak farmokon szakmai gyakorlatot. 

Fazakas Miklós elnök szerint az idén sikerült rendezni az egyesület anyagi, jogi helyzetét, és többek között a falugazdászprogramnak köszönhetően a rendezvények által eljutottak mintegy 3000 gazdához. „Diagnosztizálták” az erdélyi s ezen belül a Maros megyei gazdatársadalom helyzetét. Arra a következtetésre jutottak, hogy a legnagyobb gond a bizalom hiánya. A gazdák nem bíznak egymásban, a szakmai szerveződésben, az állami intézményekben, így ezen a téren is mentalitásváltásra van szükség. Nagyfokú a képzés hiánya. A háztáji gazdálkodók ódzkodnak az új technológia bevezetésétől. Pozitívum, hogy elindult egy generációváltás, azonban kevéssé ösztönzik a fiatal gazdákat. A vidékfejlesztési ügynökség által folyósított támogatás elapadt. Sokan „kényszerpályásként” gazdálkodnak. Ami azt jelenti, hogy egyrészt nincs más megélhetési forrás, csak minimális odafigyeléssel, belterjesen gazdálkodnak. Másrészt többen „kétlaki gazdálkodók”, ami azt jelenti, hogy nem kizárólag abból élnek, csak „másodállásként” vagy hobbiból gazdálkodnak. 

Az elnök hangsúlyozta, tapasztalata szerint Románia s ezen belül Erdély Európában az egyik legváltozatosabb földrajzi, földtani és mezőgazdasági feltételeket kínálja. Még mindig nagyok a lehetőségek a szakterület fejlesztésére. Nem kell más, csak a generációkon át hozott tudást kiegészíteni, továbbfejleszteni a modern technológiával, és azt termeszteni, amit az adott körülmények lehetővé tesznek. Nagy hagyománya van tájainkon az állattenyésztésnek. Az elkövetkezendő időszakban három nagy kérdésre kell megtalálni a megfelelő választ. Az egyik a klímaváltozás okozta vízhiány, a másik a munkaerő-elvándorlás, a harmadik pedig a szaktudás gyarapítása. A hangsúlyt a családi gazdaságok fejlesztésére kell helyezni Erdélyben. Ha működnek ezek a gazdálkodási formák, az évtizedekre meghatározza majd életvitelünket, elérhetjük személyi szabadságunkat, kivívhatjuk gazdasági függetlenségünket. Bíznunk kell önmagunkban, abban, hogy nagyon jó helyen élünk, és gazdálkodhatunk – mondta Fazakas Miklós. 

Mindezek megerősítésére jövőtől a Szülőföldön okosan! program újabb alprogramjait indítják be. Az első az „okos gazda” elnevezésű. Szándékukban áll olyan, technológiailag felszerelt gazdaságokat felkeresni, bemutatni a gazdáknak, amelyek a piacgazdálkodás elvárásainak megfelelően, nyereségcélúan működnek. Ebbe bevonják a Sapientia EMTE tanárait is. A második a mentorprogram lesz. Ennek célja, hogy összekösse a Kárpát-medencei gazdákat. A tervek szerint online felületet biztosítanak azoknak a gazdáknak, akik hasonló szakterületen tevékenykednek, és nagyjából egyforma nagyságú farmjuk van. Majd a közös, virtuális tapasztalatcserét követően segítik őket abban, hogy szakmai csereutak révén személyesen ápolják a kapcsolatot. A harmadik program a fogyasztók nevelése lenne. A napokban a Studium Prospero Alapítvány támogatásával szerveztek találkozót, ahol Balla Géza ismert, elismert borász a ménesi borokat, míg Varga István kundi kézműves tejfeldolgozó a sajtjait mutatta be az érdeklődőknek. Ezt folytatják hús, zöldség és egyéb mezőgazdasági termékek ismertetésével. A cél az, hogy rávegyék a vásárlókat a hazai, jó minőségi élelmiszerek fogyasztására, s ezáltal a helyi termelők támogatására. 

Csak úgy van jövője Erdélyben a mezőgazdálkodásnak, ha összefogunk: a gazdatársadalom a civil szakmai szervezetekkel, az intézményekkel, a megyei és a helyi önkormányzatokkal. A vidéki társadalom fejlődése elősegíti az otthonmaradást, hozzájárul az általános jóléthez és ezért mindannyian felelősek vagyunk – zárta év végi gondolatait Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke.