2021. március 9., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Tánczos Barna miniszter szerint

A tavaly decemberben beiktatott új kormány környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztere lett Tánczos Barna szenátor, közgazdász, mezőgazdasági és erdészeti szakpolitikus. 2007 és 2012 között államtitkár volt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint a turisztikai, illetve a szállítási minisztériumban. 2012-től a felsőház mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának tagja. Az elmúlt mandátumban az ország éves költségvetését tárgyaló szakbizottságban is tevékenykedett. A szaktárca élén voltak még RMDSZ-es politikusok, korábban Borbély László és Korodi Attila is betöltötte ezt a funkciót. Mandátuma elején Tánczos Barna miniszterrel terveiről, első konkrét lépéseiről beszélgettünk. 

– Mennyire volt nehéz a szenátus mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának tagjaként szakterületet váltani, elfogadni a felkérést a környezetvédelmi minisztérium vezetésére?

– Sokkal összetettebb feladatkört kell ellátnom a környezetvédelmi minisztériumban, mint a mezőgazdasági területen, bár az utóbbi szakpolitikusaként a közbirtokosságok gördülékenyebb működéséért törvénytervezetet dolgoztam ki a fenntartható erdőgazdálkodás érde- kében. Az új kihívásoknak eleget téve, korábban is azon voltam, hogy egyensúlyt teremtsünk a mezőgazdálkodás és a környezetvédelem között, hiszen az EU-ban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetkímélő mezőgazdálkodásra. Így nem áll távol tőlem a környezetvédelem, igaz, az „első szerelmem” a mezőgazdaság. A parlamenti választásokat követően ez a politikai helyzet alakult ki, és a környezetvédelmi miniszteri állás betöltésére kaptam felkérést, amit elfogadtam. Már akkor megfogalmazódott bennem, hogy új alapokra kell helyezni a környezetvédelmet Romániában. El kell ismernünk, hogy nálunk még gyerekcipőben jár a szelektív hulladékgazdálkodás, az újrahasznosítás, óriási levegő- és vízszennyezési gondok vannak, akár Bukarestben is, és ezekre mind hatékony megoldást kell találnunk. 

– Talán nem véletlen, hogy elsőként a szelektív hulladékgazdálkodást említi, hiszen az EU többször is megfeddte Romániát, amiért nem sikerült a rendszert beindítani, és azért is, mert vannak megyék, ahol a mai napig sem számolták fel az illegális hulladéklerakókat. Mi lenne a látványos előrelépés ezen a téren? 

– Az egyik legfontosabb dolog, hogy megteremtsük a feltételt a visszaváltáshoz. Magyarul, érje meg az embereknek, hogy az újrahasznosítható hulladékot pénzért visszavásároljuk. Ezzel tudjuk elérni, hogy a hulladék nagy része – a pillepalackoktól az alumíniumdobozokig és más újrahasznosítható anyagokig – visszakerüljön a gazdasági körforgásba. Számunkra az a legnagyobb kihívás, hogy működőképessé tegyük ezt a garanciarendszert, és ennek eredményeként a hulladék 60–70 százaléka visszakerüljön a gazdasági körforgásba. Ugyanakkor minisztériumi támogatást kell nyújtanunk azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem tudják megoldani a régi hulladéklerakók bezárását. Itt is határozott fellépésre és folyamatos finan- szírozásra van szükség. Ugyanakkor támogatni kell azokat az önkormányzatokat, amelyek társulási formában magáncégekre bízták a kommunális hulladékgazdálkodást. Finanszíroznunk kell ezeket a cégeket, hogy minél előbb indítsák be a szelektív gyűjtést, hozzanak létre raktározási felületet, és juttassák el a kiválogatott, újrahasznosítható, komposztálható hulladékot a felhasználókhoz, hogy minél kevesebb kerüljön a lerakókhoz. Továbbá támogatnunk kell az önkormányzatok, iskolák segítségével elindítandó környezettudatosító programokat, hogy rávezessük a lakosokat a felelős, tudatos szelektív hulladékgyűjtésre, -tárolásra. Így talán elkerülhető, hogy a szemét a patakok medrébe, partjára kerüljön. 

 Január végén beindítják az illegális erdőirtás megfékezését célzó fakövetési rendszert  

Fotó: Karácsonyi Zsigmond


– Hosszú a folyamat, a korábbi miniszterek is kiemelten foglalkoztak a kérdéssel, de az eredményből ítélve, úgy tűnik, mégsem elég hatékonyan. 

– Most is vannak finanszírozási lehetőségek. Országszerte több helyen felszámoltuk az illegális hulladéklerakókat. Szerződések alapján különböző cégek dolgoznak egyes, az uniós elvárásoknak nem megfelelő szemétlerakók felszámolásán. Ahol a minisztérium nem tudott erre vonatkozó szerződéseket kötni, keressük a lehetőségét annak, hogy a csődbe jutott vállalatok lerakóit semlegesítsük. A felelősség a vállalatot terheli, de több érintett nagyipari egységnél a csőd miatt finanszírozási gondok vetődtek fel. Vannak rendezés alatt álló ügyek, és újak is, amelyeket el kell indítani, a költségvetésünk függvényében. 

– Ehhez a területhez kapcsolódnak a korábban elindított roncsautó- vagy az elektronikai hulladék beszolgáltatását célzó programok is, amelyek iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy a meghirdetésüket követően rövid időn belül elfogy a keret. Mit lehet tenni, hogy jobban működjön a rendszer? 

– Folytatjuk az említett programokat, és újakat is elindítunk. A hatékonyságuk növeléséért változ- tatunk néhányon. Kétségtelenül a minisztérium egyik legjelentősebb programcsomagja a régi autók, a régi háztartási eszközök újrahasznosításáért elindított finanszírozás. Emellett továbbra is fenntartjuk a zöldházprogramot, amelynek célja a zöldenergia hasznosításának szorgalmazása. Minden olyan ötletet kihasználunk, amelynek alapján támogathatjuk mindazokat, akik környezettudatos, környezetbarát életmódot szeretnének folytatni. 

– Egyezmények szabályozzák világszinten az üvegházhatású gázok kibocsátását, és szorgalmazzák azoknak a konkrét intézkedéseknek a foganatosítását, amelyek csökkentik a légszennyezést, ilyen a zöldbizonylatok piaca is. Románia is csatlakozott ezekhez a nemzetközi egyezményekhez, de úgy tűnik, ezen a téren sincs látványos változás. Mi várható az ön által vezetett minisztériumtól? 

– Jelen pillanatban folynak az egyeztetések, tárgyalásokat folytatunk a különböző minisztériumokkal, hogy ezeknek a zöldbizonylatoknak a felhasználását hatékonyabbá tegyük. Ezekkel kapcsolatosan a következő hetekben konkrétumokat is tudok majd mondani. 

– Costel Alexe korábbi PNL-s környezetvédelmi miniszter hadjáratot hirdetett az illegális fakitermelés ellen. Ennek egyik lépéseként meghirdette az automatikus ún. faanyagkövető rendszert (SUMAL), amelynek célja a kitermelt fa útjának követése az erdőtől az első fafeldolgozó egységig. 

– A fa kitermelését, szállítását és feldolgozását nyomon követő informatikai rendszert a múlt év végén fejlesztették ki. Ez olyan informatikai rendszer, amelybe be lehet vezetni azokat az adatokat, amelyek az erdős területeket behatárolják. Ezekhez lehet rendelni a rendszeren belül kitermelési engedélyeket, ütemterveket, a kitermelést végző jogi személyeket is be lehet vezetni, nyomon lehet követni a szállítóeszközöket. A feldolgozó cégek esetében a készletnyilvántartás, a ki- és bejövetel követése fog sokat segíteni az ellenőröknek abban, hogy kiszűrjék az illegálisan kitermelt famennyiséget, és meggátolják, minimálisra csökkentsék az illegális fa alapanyag kereskedelmi forgalomba kerülését. Többször halasztották az alkalmazását, mi január 31-re tervezzük a beindítását. Nagy kihívást jelent számunkra a program beindítása, működtetése, folyamatos bővítése, javítása, de reméljük, hogy jó lépés lesz az illegális fakitermelés visszaszorítására. Ezenkívül folytatjuk az erdősítési programot is. Nemrég az ország déli részén jártam, ahol több szakértővel megoldást kerestünk arra, hogy miként lehet erdősítéssel megállítani a sivatagosodást. Egyszerűsíteni szeretnénk az erdészeti jogszabályokat, hogy csökkentsük a bürokráciát ezen a területen, hiszen a jelenlegi eljárásokkal megnyomorítjuk azokat a tisztességes, erdőgazdálkodással foglalkozó embereket, akik azért kell több bonyolult procedúrát betartsanak, mert egyesek lopnak, illegálisan termelik ki a fát. 

– Az ön elődje a szaktárca élén nagyszabású kivizsgálást indított, amiből kiderült, hogy az utóbbi években jelentős felületen termeltek ki törvénytelenül fát az erdőből. Számos büntetőeljárás is indult erdészeti igazgatóságok, magáncégek ellen. Lesznek még hasonló akciók? 

– Kétségtelen, hogy vannak rendellenességek e téren, s bármennyire is igyekszünk, hogy felszámoljuk a jelenséget, teljes mértékben soha sem fogjuk megszüntetni a törvénytelen fakitermelést. Ugyanakkor nem szeretnék boszorkányüldözést folytatni. Nem hiszem, hogy minden erdész vagy fafeldolgozó cég vezetője tolvaj. Biztos vannak olyanok, akik nem tartják be a törvényeket, de, amint korábban említettem, a bonyolult eljárással nem azoknak a munkáját szeretnénk megnehezíteni, akik tisztességesen járnak el. Ezért pontszerű, tematikus ellenőrzések lesznek, de nem szervezünk általános nagy ellenőrző akciókat csak azért, hogy majd ezeknek az eredményéről szépeket nyilatkozzunk a sajtónak. 

– Ha már a természetvédelemnél tartunk, meg kell említenünk, hogy éles vitát váltott ki a civil szervezetek és a szaktárca között az a korábbi jogszabály, amelynek alapján létrehozták a központosított Természetvédelmi Területek Országos Ügynökségét (Agenţia Naţională pentru Arii Naturale Protejate), és így egyes, addig nemkormányzati szervezetek által kezelt (custodie) területek a hatósághoz kerültek. Mennyire bizonyult jó megoldásnak ez az intézkedés? 

– Nem tudom, hogy mennyire lett hatékonyabb ezáltal a természetvédelem. Nem tartom jónak a teljes állami berendezkedést ezen a téren. Biztos, hogy vannak olyan civil szervezetek, amelyek képesek megfelelő szakmai munkát végezve, tisztességgel és becsülettel – a menedzsmentterveket gyakorlatba ültetve – gondozni egy-egy természetvédelmi területet. A vegyes megoldásban hiszek, lehetőséget teremtve a civil szervezeteknek, hogy ahol szándékuk van, és megvan az ehhez szükséges szakmai tapasztalatuk, tudásuk, vállalják fel a területek adminisztrálását. Ahol nem kerül ilyen szervezet, vagy más állami érdekek miatt nem szeretnénk kiadni a központi irányítást, ott az állami ügynökség végezze el a munkát. Természetesen a nagyobb odafigyelést és anyagi ráfordítást igénylő nemzeti parkok továbbra is állami felügyelet alatt kell maradjanak. Azt sem tartom jó megoldásnak, hogy ezeket a Romsilva kezelje. Ezért is kezdeményeztünk különböző megbeszéléseket, tárgyalásokat, hogy megoldást találjunk a nemzeti parkok megfelelő gondozására.

– Szakmai berkekben felmerült, hogy át kellene szervezni a Romsilvát, hiszen volt rá panasz, hogy a fakitermelés terén is egyes esetekben az „állam az államban” elv szerint jártak el az országos igazgatóságok alkalmazottai. 

– Valóban úgy vélem, hogy át kell szervezni az állami erdőgazdálkodási hatóságot, igazgatóságokat. Hamarosan auditáljuk, átvizsgáljuk a Romsilva tevékenységét, és ennek eredményeként döntünk. Szerintem sok minden változik majd ezen a téren. Nem fogjuk megszüntetni a Romsilvát, hiszen jelenleg is 4 millió hektár erdőt kezel, amiből 3,7 millió hektár állami tulajdonban van. Ez egy szükséges intézmény, de nem biztos, hogy abban a formában, ahogy most működik. 

– A korábbi kormány létrehozta azt az államtitkárságot, amelyet Borbély László korábbi környezetvédelmi miniszter vezet, s amely kidolgozta a hosszú távú fenntartható fejlődés irányelveit tartalmazó Agenda 2030 elnevezésű jegyzőkönyvet. Mennyire építi be Tánczos Barna miniszter a szaktárca jövőbeni intézkedéscsomagjaiba az Agenda 2030 által körvonalazott célkitűzéseket? 

– Az Agenda 2030 az európai uniós környezetvédelmi célkitűzéseket is tartalmazza, úgy kell alakítanunk a saját politikánkat, hogy teljesítsük ezeket. 

– Melyek lesznek az ön által vezetett minisztérium első konkrét intézkedései?

– Amint említettem, január 31-én beindítjuk a fakövetési rendszert. Ezenkívül szeretném, ha a költségvetés elfogadása után az első konkrét lépésem az lehetne, hogy kifizetjük az összes tartozást, amit az előző minisztériumok, miniszterek felhalmoztak az erdőtulajdonosokkal szemben. Nem fizették ki a kártalanítási összegeket. Szeretném, ha a vadgazdálkodásban a teljesítmény- és tudásalapú gazdálkodás felé tudnánk irányítani a vadászati tevékenységet, ezért hamarosan erre vonatkozó jogszabályt dolgozunk ki, amely a valós állatállomány-becslést figyelembe véve a vadgazdálkodást tudományos alapokra helyezi. Várjuk a költségvetés elfogadását, mert enélkül 2021-re egyelőre nem tervezhetünk konkrét lépéseket.

Fotó: Nagy Tibor (archív)