2024. május 8., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szász Endre festőművészről

(Folytatás a január 15-i lapszámból)

Visszatérve Szász Endrére, tény, hogy fantasztikus tehetség volt, öntörvényű életet élt, igazi bohém művész, akit diákkorában is csak a rajzolás, a művészet érdekelt. Apám szerint állandóan a hóna alatt volt a rajzfüzete, és ha egy érdekes arcot, jelenetet meglátott, azt azonnal lerajzolta. Több olyan rajza is van, amely egy-egy kitépett füzetlapon maradt meg (azok is, melyek apámat ábrázolják). Sokat megőrizhettek volna az osztálytársai – füzetlapokon, csomagolópapíron, piszkozatlapokon voltak ilyen skiccek –, ha tudják csibészes osztálytársukról, hogy világhírű művész lesz. Ma persze több ezer forintért lehet őket értékesíteni a magyarországi aukciósházakban. Ugyanis Szász Endre azon kevés festőművészek közé tartozik, akinek a műveit a legkisebb aukciós házak is felvásárolják.

Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy Szász Endre családja ősi székely nemesi család, a híres szemerjai Szászokkal egy tőről fakad. A festőművész családja rokonságban áll azzal a híres szemerjai Szász Károllyal, aki a marosvásárhelyi református temetőben nyugszik, és az első független, felelős magyar kormány tagja volt (egyetlen erdélyiként). A család katolikus és református ága már a XVII. században elvált. Szász Endre felmenői római katolikusok maradtak. Amikor könyvet írtam id. Szász Károlyról, a két Bolyai barátjáról, ezt a tényt még nem tudtam, így a könyvemben nem említettem.

Osztálytársai, egyben apám osztálytársai, mesélték, hogy Szász Endre sohasem jött el egyetlen véndiák-találkozóra sem, pedig mindig meghívták.

1946-ban érettségiztek. Abban az időben rajzból is kellett vizsgázni. Apám nagyon gyenge volt ebből a tárgyból, és amikor a rajzvizsga volt, Szász Endre egy pillanatra odalépett hozzá, és egy vonalat húzott a készülő rajzra. Néhány perc múlva a felvigyázó tanár ránézett apám rajzára, és megjegyezte: ezt a vonalat nem maga húzta, mert attól a vonaltól az egész rajz értelmet kapott! Érettségi után elhatározták, hogy átszöknek a határon, melyet néhány hónappal azelőtt zárták le. Mivel apámnak Nagyváradon élt a nagyanyja és két nagynénje, ott próbáltak átszökni. Váradon meg is aludtak dédanyámnál, de olyan hírek érkeztek, hogy megszigorították a határőrzést, és éppen aznap lelőttek két próbálkozót. Mikor már közel voltak a határhoz, apám meggondolta magát, a pénzét és hátizsákját átadta Szász Endrének, és visszafordult. A festőnek sikerült átjutnia a határon. Főiskolai hallgatóként még vissza-visszalátogatott Marosvásárhelyre, és mindig apáméknál szállt meg, a Kossuth utca 26. szám alatt, de 1950 után már nem tért vissza Erdélybe. Talán 1989 után, egy Marosvásárhelyen forgatott film tanúsága szerint, mégiscsak megfordult ott.

Szász Endre vázlatai egy iskolai füzetlapon


Szász Endre-emléktábla Csíkszeredában, a szülőházon


A Szász Endre utca Csíkszeredában


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató