2019. augusztus 17., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az óévtől való búcsúzás a világ sok részén nagy zajongással (zenebonával, ünnepléssel, tűzijátékkal…) történik. A lármázás egyik oka a gonosz és a régi elűzése.

Az óévtől való búcsúzás a világ sok részén nagy zajongással (zenebonával, ünnepléssel, tűzijátékkal…) történik. A lármázás egyik oka a gonosz és a régi elűzése. Magyarországon erre a zajkeltésre számos népi elnevezést használtak: pergőzés, csergetés, nyájfordítás és kongózás. Manapság a városokban inkább dudákkal és tűzijátékokkal keltik a szilveszteri zajt.

Szilveszter éjjele alkalmat adott népi jóslásokra: a lányok jövendőbelijükről tudakozódtak ólomöntéssel és gombócfőzéssel. Néhány területen a következő évi időjárásról is jósoltak fokhagymával és hagymával.

Nyugat-Magyarországon elterjedt volt a kántálás és az újévköszöntés, amelyben főként gyerekek vettek részt. „A hajnali harangszónak gilingalangója” kezdetű köszöntőt kántálták.

Újév napjához sok hiedelem fűződik. Sokan most is hisznek abban, hogy amit ezen a napon tesznek vagy nem tesznek, hatással lesz az egész évre. Például ezen a napon nem szabad takarítani, főzni, mosni vagy varrni, mert akkor egész évben ismételni fogjuk ezeket a tevékenységeket. Sokan a veszekedést is igyekeznek elkerülni az év első napján.

Az újévi hagyományos magyar ételek a malac (előtúrja a szerencsét), a lencse, köles és rizs (sok pénzt hoznak) és a rétes (hogy hosszúra nyúljon az esztendő).

A kéményseprő, a négylevelű lóhere, a patkó, a malac és a lencse a szerencse jelképei Magyarországon.

Írországban mindmáig él az a hagyomány, hogy az ország politikai jövőjét az újév előtt fújó szél alapján jósolják meg. A nyugati szél Írország gazdagságát és jóllétét jelenti az elkövetkező évre, a keleti pedig a brit befolyás erősödését.

Az Egyesült Királyság mellett itt is fontos hagyománya van a fagyöngynek, amellyel a rossz szellemeket ijesztették el a háztól, a lányok pedig fagyöngyöt raktak a párnájuk alá, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket. Régen a ház ajtajára és ablakára kenyeret raktak, hogy jólétet biztosítsanak a háznak az új évben.

Olaszországban újévkor tradicionálisan megszabadulnak minden régi és megunt dologtól – ezt a szó szoros értelmében megteszik, az ablakokból ilyenkor hull a régi technika, bútordarabok és más kacatok, hangos „vigyázat!” kiáltások közepette.

Olaszországi szokásokhoz hasonló tradíció van Dél-Afrikában is, ott viszont nem ritkán nagyobb, veszélyes tárgyakat is kihajigálnak: például hűtőszekrényeket és nagyobb bútordarabokat. A rendőrség küzdeni próbál e veszélyes szokások ellen, de ez idáig nem sok sikerrel.

Svédországban az új év kezdete előtt saját készítésű gyertyákat adnak egymásnak – a helyi szokások szerint a fény szimbolizálja az örömöt és a vidámságot.

Érdekes szokás alakult ki az új év megünneplésére Bulgáriában: az óraütések elhangzása után az összes házban 2-3 percre leoltják a villanyt, és lehetőség nyílik az újévi csókokra. Azután a háziasszony felvágja az újévi tortát, amelyben meglepetések vannak elrejtve. Az, aki pénzérmét talál a maga szeletében, gazdagságban tölti majd az évet (hasonló meglepetésekkel telerakott torta szokása honosodott meg Romániában és Ausztráliában is).

Japánban az újév egyik fontos kelléke a gereblye. Úgy tartják, hogy a gereblye segít a házba gereblyézni a szerencsét.

Ezenkívül fontos hagyomány, hogy pontosan 108-szor ütik meg a harangokat: minden egyes harangütés egy-egy bűnnek felel meg. Összesen hat bűn van a japánok szerint: mohóság, butaság, harag, könnyelműség, határozatlanság és irigység, ám minden egyes bűnnek is 18 különböző árnyalata van, így jön ki a 108 harangütés.

A kubaiak újév előtt minden kéznél lévő edényt vízzel töltenek meg, aztán újév elérkeztével kiöntik ezeket az ablakokon át – így kívánnak tiszta, sima lefolyást az új évnek.

Egy spanyol tradíció is meghonosodott itt: a 12 óraütés minden ütésére egy-egy szőlőszemet enni.

Ecuadorban az ünnepi ruha egyik legfontosabb eleme a fehérnemű. Úgy tartják, ha egy ember meg akar gazdagodni, akkor sárga színű fehérneműt húz, ha szerelmet szeretne, akkor vöröset.

Kolumbiában az ünnepségek egyik legfontosabb szereplője nem is az új év, hanem a régi. A régi, elmúló évet öregemberként ábrázolják, aki gólyalábakon a tömegben jár és vicceket kiabál.

Újév ünneplése leginkább a keresztény kultúrkörhöz kapcsolódik, a legtöbb más vallású országban általában máskor ünneplik az új év elérkezését, legtöbbször a hold alapján. Ilyen országok közé tartoznak a délkelet-ázsiai országok, Kína, Thaiföld, Vietnam és a muzulmán országok, mint Szaúd-Arábia és Egyiptom. Kivételt képez ez alól Törökország, ahol, annak ellenére, hogy muzulmán ország, sokan európai szokások szerint ünnepelnek.

Németországban az újévi szokások zöme az evéssel kapcsolatos. Az esztendő első napján jobbára sertésételek kerülnek az asztalra, amelyek gazdagságot és boldogságot hoznak. Baromfiból készült fogásokat nem fogyasztanak, kivéve a Rajna vidékét, ahol az újévi libasülttel kívánnak boldog új esztendőt. Az ünnep persze nem lenne ünnep igazi édességek nélkül! A marcipánmalac, a gyümölcskenyér és az újévi kalács, amibe pénzérmét sütöttek, mind-mind pénzben és egészségben gazdag évet ígérnek.

Természetesen Ausztriában az új év keringőzenétől hangos, a bécsi Városháza előtti téren valódi bállal köszöntik az új esztendőt. Az osztrák fővárosban hangulatos szilveszteri ösvényen szilveszteri standok között is sétálhatnak az I. kerületben, ami a Stephansdomtól indul és ide is vezet.

Az alpesi hegyek között újévi énekesek járnak házról házra a lakókat és az új évet köszönteni. Egy régi szokás szerint az esztendő első napján kitakarították és kifüstölték a házakat és az istállókat, hogy elzavarják az ott rejtőző gonosz démonokat. A legtöbb faluban ezt a szertartást rémisztő boszorkánynak, krampuszasszonynak öltözött „takarítónők” végezték.

Az angolok az év első napján meglátogatják szeretteiket és ismerőseiket, borral, teával és saját készítésű finomságokkal ajándékozzák meg őket, hogy személyesen kívánjanak minden jót az új esztendőre. A szigetország több vidékén újév napján háromszög alakú süteményeket sütnek, amelyeket fűszeres darált hússal töltenek meg, és ezt adják családtagjaiknak, szomszédjaiknak, barátaiknak. London éjfélkor az Auld Lang Syne című daltól hangos, de a brit fővárosban a buli 1 órakor véget ér, amikor a puboknak be kell zárniuk.

A skótok újévkor szűk családi és baráti körben ünnepelnek, a házigazdák black bunnak nevezett fekete kenyeret és haggist, azaz töltött birkagyomrot szolgálnak fel a vendégeknek, az ünnepi menüt pedig természetesen skót whiskyvel öblítik le. Skóciában az újévi pezsgő nem divat, a whiskyn kívül hot pinttel koccintanak (forró ital, erős sörből, whiskyből és tojásból főzve). Egy régi szokás szerint nem sokkal éjfél után a társaság egyik magasra nőtt, fiatal férfiembere egy üveg itallal, mazsolás kenyérrel és egy darab feketeszénnel a ház ajtajába áll, hogy így csalogassa a házhoz a jó szerencsét.

A dánok szilánkokkal és cserepekkel kívánnak szeretteiknek boldogságot, szerencsét és minden jót az új évre. Ilyenkor régi edényeket törnek el családtagjaik, szomszédjaik és barátaik ajtaja előtt, minél nagyobb zajjal. És minél nagyobb a hangzavar és a cseréphalom, annál boldogabb lesz az új esztendő, hiszen sok barátja van az illetőnek.

A pravoszláv hagyományok szerint az óév utolsó napja január 13-a, míg az új esztendő első napja január 14-ére esik. Ekkor Oroszországban borsccsal és kutyával, azaz kásaszerű étellel köszöntik az új évet. Ezek az ünnepi finomságok a reményt szimbolizálják. A szintén az asztalra kerülő méz és mák az örömöt és a sikert csalogatják a házhoz. Moszkvában a Vörös téren évről évre hatalmas tömeg gyűl össze ünnepelni, miután az óra elütötte a 12-t, fantasztikus tűzijáték veszi kezdetét.

Az angolok azt javasolják, hogy ha elég merészek vagyunk és boldogabb, szerencsésebb új évet szeretnénk, akkor szemrebbenés nélkül csókoljunk meg egy londoni rendőrt (bobby), akiket elsősorban a Trafalgar téren találunk.

Görögországban újév napján vasilopitát sütnek, aminek belsejébe pénzérmét rejtenek. Aki megtalálja tányérján a pénzt, egész évben szerencsés lesz. Érdekesség, a görögök az új esztendőt nem január 1-jétől, hanem az ortodox naptár szerint, január 6-ától számolják.

Magyar nyelvterületen az idősebb lányok mellett a gazdákat is megtréfálták a legények. A kilincshez kecskét kötöttek, így a háziak nem tudták kinyitni az ajtót.

Ennél elterjedtebb szokás volt, hogy a kertkapukat és az ajtókat kicserélték egymással – esetleg elrejtették, a gazdának olykor több napjába telt, amíg megtalálta a sajátját.

A gazdák éjfélkor vizet húztak a kútból, amelyet aranyvíznek neveztek. Aki ivott belőle, arra gazdagság várt.

A hiedelem szerint éjfélkor az állatok tudnak beszélni, és elárulják, hogyan bánik velük a gazdájuk.