2021. március 9., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nagy Balázs egyike azon ritka marossárpataki fiataloknak, akik néhány évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy a mezőgazdaságból próbálnak megélni. A 21 éves fiatalember édesapjával együtt jelenleg 28 hektár területet művel, de további földterületeket szeretnének csatolni a jelenlegi parcellákhoz.


Fotó: Nagy B.



Balázs először az otthoni gépparkot mutatja be. Talán semmi sem hiányzik, ami a földterületek megműveléséhez szükséges. Nem győzöm jegyezni a munkaeszközöket: két traktor, három kombájn, kukorica- és szalmásgabona-vető gép, eke, tárcsa, műtrágyaszóró, szármaradványzúzó, permetezőgép, utánfutó. Milyen jól fogott volna egy hasonló géppark nagyapáink idejében! – jut eszembe.

Közepesnek mondható a tavalyi termés

 Aztán a tavalyi terméshozamról beszélgetünk. 

– Elfogadhatónak nevezném, tekintettel arra, hogy az utóbbi időkben a szárazság nagy úr. Tavasszal kevés esőnk volt, így lassabban kelt ki a tavaszi gabona, s az ősziek sem fejlődtek a legjobban. Búzából 4,5 tonna átlagot hoztunk ki hektáronként, ami nem rossz. A kukorica kicsit gyengébbre sikerült, a nyári szárazság miatt nem úgy fejlődtek a csövek, ahogy szerettük volna. Ennek ellenére hektáronként 7 tonnát sikerült betakarítani – tájékoztat a fiatal gazdálkodó.

 Az értékesítés kis tételben zajlik, kiskereskedők vásárolják fel a gabonát. Még nem érték el azt a terméshozamot, hogy nagyobb cégekkel tudjanak szerződést kötni, de jövőbeni terveik között ez is szerepel.

Megtudom, hogy legnagyobb nehézséget a kártevők okozzák. Minden tavasszal, vetés után megjelennek a vaddisznók és a varjak vagy a csókák, ellenük pedig nincs védekezés. Éjjel-nappal őrizni kell a földeket, amíg kikel a gabona, ami nem mindig sikerül, ezért kárt okoznak. Az elmúlt években néha az árvíz is keserítette a mezőgazdászok életét.

Támogatásokra szeretnének pályázni

Az idei vetések állapotáról, a februári tennivalókról kérdezem. Idén nem sok hó hullott, beszélgetésünk idején pedig mínusz 10-12 C-fokos hidegeket mértek. Mindez fejtörést okozhat a gazdáknak, hiszen a hótakaró nagyon vékony, a későn vetett búza pedig még ki sem bújt rendesen. Balázs szerint télen is bőven akad tennivaló. Február kissé zsúfolt hónap, készülődni kell a tavaszra, megkezdték a gépek átvizsgálását, karbantartását. Emellett ki kell választani idejében a megfelelő kukoricafajtákat, az optimális műtrágyát és gyomirtót, hogy ezzel is növeljék a terméshozam mennyiségét és minőségét.

 A mezőgazdasági pályázatokra terelődik a szó, érdeklődöm, hogy igényeltek-e támogatást tevékenységük megkönnyítésére. 

– Szerettünk volna pályázni mező- gazdasági gépekre, hiszen a Pro Economica Egyesületnél nagyon jó lehetőségek voltak, de sajnos kezdő gazdálkodóként nem engedhettem meg magamnak az önrész kifizetését. Most már bánom, hogy nem próbálkoztam, akár kölcsönpénzből is, és várom az újabb pályázatok kiírását, hogy én is fel tudjam lendíteni a vállalkozásomat, felújítva a gépparkot – fogalmaz Balázs.

Csak saját szükségletre tartanak állatokat

Olvasták az új rendelkezést, ami korlátozza a saját használatra tenyésztett sertések számát. Beszélgetőtársam mosolyogva mondja, hogy nekik, jó étvágyú családnak elegendő az öt sertés. Szerinte a disznótartásból lehetetlen megélni, szinte hasznot sem hoz a sertések nevelése. 

– Ilyen gabonaárakkal nem érdemes sertést tartani eladásra. Számításaink szerint 800-1.000 kg takarmány szükséges egy sertésnek ahhoz, hogy elérje a 100-120 kg-ot, ami kb. 1.200 lejt jelent. Ha 1.000 kiló gabona ára 1.000 lej, akkor mennyi pénzt ér a munkánk? – teszi fel a jogos kérdést Balázs.

Állatokat csak a ház szükségletére tartanak, jelenleg a disznókon kívül 40 szárnyas szaladgál az udvaron, de a nagy mennyiségű gabona miatt egérben sincs hiány. 

Balázsnak nem okoz különösebb megterhelést a mezőgazdasági munka. Jól érzi magát a mezőn, szereti vezetni a traktort, a gépek javítását, karbantartását is megtanulta. Örvendetes, hogy olyan fiataljaink is vannak, akik szívesen folytatják nagyszüleink, dédszüleink főfoglalkozását, hozzáértéssel művelve a termőföldeket.