2019. február 18., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szenzációként terjedt a hír, hogy a marosvásárhelyi Vártemplomban

Szent Lászlót ábrázoló freskórészletek kerültek elő. A nagyszabású felújítási munkálatok alkalmával Kiss Lóránd restaurátor a többcentis vakolat alatt bukkant a falfestményekre. Az eddig feltárt leglátványosabb részlet az északi falon, a karzat magasságában található. A feltárás nem zárult le, ami azt jelenti, hogy további meglepetések várhatók. A freskó feltárásáról szerdai lapszámunkban röviden beszámoltunk, részletesebben maga Kiss Lóránd tájékoztatott. Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója a régészeti leleteket ismertette, míg Henter György, a Vártemplom lelkipásztora a restaurálás további menetét vázolta fel. 

Kiss Lóránd restaurátor
Fotó: Karácsonyi Zsigmond


Újabb meglepetésekre lehet számítani

A felújítás alatt álló templomban állványok, majd a helyéről elmozdított és megbontott bútorzat között „lavírozva” érjük el a karzatra vezető csigalépcsőt, ahol a feltárt freskórészlet legnagyobb felülete látható. 

A restaurátor szerint a múlt héten nyílt lehetőség arra, hogy a templomhajót is részletesebben kutassák Pál Péter kollégájával.

Akkor kerültek elő a falképek. Úgy néz ki, hogy a gótikus terem felőli teljes északi falon vannak még képfelületek, nem csak a Szent László-legenda, hanem más jelenetek is előbukkanhatnak. 

– Az igazság az, hogy nem számítottunk arra, hogy ekkora felületen találunk falképeket. Ami most került elő, a laikusok számára nem túl látványos, azonban bizonyos dolgok egyértelműsíthetők: egy nagyméretű, monumentális Szent László-legenda töredékeit találtuk meg. A képek az északi falon mintegy 15-20 méter hosszúságban futnak végig. Nyilván töredékesen. Ezenkívül még más jelenetek is előbukkanhatnak, meglepetésre lehet számítani. A templomban vannak olyan falak, amelyeket nem volt módunkban kutatni. Tanulság, hogy ne higgyünk a szóbeszédnek, hogy a vakolat alatt semmi sincs, mert úgyis mindent levertek az évszázadok során, nincs miért kutatni, mert ez sok esetben nem így van – magyarázta Kiss Lóránd. 


A falképeket közkinccsé kell tenni

A restaurátor elmondta, hogy a karzat szintjén a lefejezés jelenete látható, amint a lány a kun fejét veszi, ezenkívül Szent László attribútuma, a bárd, a lándzsahegyre tűzött kun feje, illetve a nagyváradi székesegyház. Az üldözés és a birkózás jelenetéből is találtak részleteket. A feltárt freskórészletek sürgősségi állagmegóváson esnek át, hiszen nagyon rossz állapotban vannak. Ezt követően restaurálásra készítik elő. Mindemellett a többi felülettel is foglalkozni kell. 

– Olyan felületek ezek, amivel eddig nem számoltunk. Reméljük, hogy a freskórészletek láthatóvá válnak. Töredékesek ugyan, de látványos felületeket lehet kialakítani. Ez egy új fejezet a Vártemplom restaurálásában, olyan többletmunka, amire előre nem lehetett számítani. De ha mérlegre tesszük, a mérleg nyelve arra billen, hogy érdemes a freskók látványát közkinccsé tenni. A freskó nem lesz annyira egységes és összefüggő, mint például a gelencei, de lesz olyan, mint a bögözi vagy az oklándi templomi falképek – fogalmazott a szakember. 

A falképek a XIV. század végén, a XV. század legelején készültek. Érdekes, hogy ezek a képek gyakorlatilag visszadatálják a templomépítést, eddig azt hitték, hogy a XV. század közepén épülhetett. Úgy tűnik, hogy ez az istenháza, ami kolostortemplomnak épült, az 1300-as évek végén már állt. 

– Ami még izgalmas, hogy a szentélyben sikerült megtalálni a két építési periódus nyomát. Előkerült két résablak az északi falon, amiről nem tudtunk. Ez azért érdekes, mert egyértelműen a torony épülte előttiek, a torony takarásában vannak. A torony utólag épült, valószínűleg a XV. század közepe táján – erre van adatunk. Megtaláltuk a szentély első díszített vakolatát is, ami szürke alapon fehér kváderfestés, s ami valószínűleg XIV. századi. Ezt a vakolatot be is fogjuk mutatni. Még vannak kisebb, mára már értelmezhetetlen freskótöredékek, fali fülkék, egyebek, amit be fogunk mutatni a felújítás során – mondta Kiss Lóránd, aki visszatérve a felfedezésre, kifejtette, semmi nem utalt arra, hogy freskók lennének a fehérre meszelt falak alatt. „Életem során többször javították a templomot, de sohasem merült fel, hogy megnézzék, mi van a rétegek alatt – fogalmazott.

Kiss Lóránd és Henter György, a Vártemplom lelkipásztora


Szent László – szász és ortodox templomokban is

– Sok templomban megtaláljuk a Szent László-legendát, hiszen  Erdély védőszentje volt, a kultusza európai szintű volt, Nagyvárad Európában ismert búcsújáró hely volt. Érdekes, hogy egyre több helyen kerülnek elő olyan Szent László-legendát ábrázoló falképek, ahol a lakosság nem magyar volt, hanem szász. Ilyen például Somogyom vagy Szászivánfalva, ahol az evangélikus templomok falán bukkantak fel ezek a freskók. Ez azzal magyarázható, hogy a szászok is katolikusok voltak, s Erdélyben Szent László köztiszteletnek örvendő szent volt. De középkori ortodox templomokban cirill betűs feliratokkal is megtaláljuk Szent Lászlót, például Hunyad megyében, a Nyugati-Kárpátok környékén – fogalmazott a restaurátor. 

Jó hír, hogy a templom külső falán a déli kapu fölötti freskót is restaurálták. Ez azért érdekes, mert késő gótikus falkép, s alatta van egy korábbi kép. Ezt az igényes munkát is a Kiss Lóránd vezette Imago Picta Kft. munkatársai végezték. 


Sem városon, sem ferences kolostorban nem jellemző a Szent László-ábrázolás 

– A marosvásárhelyi Vártemplom a középkori Székelyföld legjelentősebb egyházi épülete. A ferences kolostor zarándokhely volt az 1400-as évek elejétől, és ennek megfelelően várható volt, hogy olyan falképek kerülnek elő, amelyek ezt a jelleget megerősítik. Különlegesség, hogy városi környezetben nemigen vannak Szent Lászlót ábrázoló falképek. A marosvásárhelyi példa annál is inkább kirívó, mert ferences kolostorban ez nem volt jellemző. A középkorban voltak a legnépszerűbbek a Szent László-falképek, ami összeköthető a székely nép katonai szerepvállalásával. Így érthető, hogy Székelyvásárhelyen is volt. Feltehetően olyan képek is előbukkannak majd, amelyek a ferences jelenléthez  köthetők – fogalmazott Soós Zoltán. Hozzátette: a régészeti feltárások javában zajlanak a Vártemplomban. – Száz éve nem végeztek ilyen komoly felújítási munkát. Most végre falkép-, bútor- és kőrestaurátorok dolgoznak. A felújításhoz hozzátartoznak a belső régészeti feltárások is. A Vártemplom körüli területeket több mint tíz évig kutattuk, jelentős leleteket hoztunk felszínre a középkori Vásárhely idejéből. A Vártemplomban azok a temetkezési helyek kerültek elő, amelyek a XV–XVII. századból származnak. A templomba, mint szent helyre, a módosabb polgárok temetkeztek. Háromszáz évet átölelő temetkezési periódusról beszélünk. A szentélyben leginkább újkori temetkezéseket találtunk, hiszen a szentélyt a középkorban a szerzetesek használták, s ide világi ember nem temetkezhetett. A hajót a középkorban világiak is használták, innen középkori és újkori temetkezések is előkerültek, jóllehet csak azokat a részeket tárjuk fel, ahol mélységi munkálatok vannak, a falak mellett, a drének körül. A templomban előkerült egy XVII. századi szószékalapozás, illetve a barokk pillérek alapozásai is. Jóllehet a középkori temetkezési helyeken kevés a melléklet, többnyire ezüst pénzérmék bukkantak elő. Az újkorban már megjelennek a ruhakapcsok, pártamaradványok, több ruházati kellék. Ezeknek találtuk meg elszórtan a nyomait. A szentélyből újkori, Bethlen Gábor-kori pénzérmék kerültek elő – tájékoztatott a múzeumigazgató. 

A régészeti munkálatokat áprilisig lezárják. 


Az istentiszteleteket az egykori bábszínház épületében tartják 

Henter György, a Vártemplom lelkésze elmondta, hogy a feltárásokkal párhuzamosan zajlik a szent-ély ablakkőkereteinek, osztóinak és a mérműveknek a restaurálása. Nagy Béni kőrestaurátor dolgozik rajta. Ezzel párhuzamosan elkezdődik a hajó padlózatának és a padok, valamint a teljes bútorzat restaurálása, amit Márton Ferenc műbútor-asztalos végez. A padlót felszedik, eltávolítják az alatta levő földréteget, helyébe kavicsréteget helyeznek el. A járófelületekre kőburkolat kerül. A kőlapokat egy kézdiszentléleki szakember vágja ki. 

A padok javítása és a pódiumok elkészítése júniusig kell befejeződjön. A városi tanács 50 ezer eurós támogatásával újítják fel a teljes bútorzatot. A magyar állam 750 ezer euróval támogatta a templom felújítását – fűzte hozzá a lelkész, aki arról is beszámolt, hogy az istentiszteleteket a 150 férőhelyes egykori IKE-épületben, a volt bábszínházban tartják, vasárnap délelőttönként két alkalommal, 10 és 12 órakor, hogy mindenki részt vehessen rajtuk.





Kapcsolódó cikkek: