2021. május 14., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Rendkívül gazdag program várta a hét végén a huszonhetedik alkalommal megrendezett Szent György Napok látogatóit Erdőszentgyörgyön. 

A Bözödújfalu jelképének számító templom újjáépítésének helyzetéről is beszámoltak (Fotó: Gligor Róbert László)


Rendkívül gazdag program várta a hét végén a huszonhetedik alkalommal megrendezett Szent György Napok látogatóit Erdőszentgyörgyön. A gyermek- és sportprogramok, a kézműves- és civil vásár, tudományos és kulturális műsorok, néptánc és könnyűzenekoncertek jól megfértek egymás mellett.
Pénteken reggel a kisiskolásokat kézművesprogramok várták, majd az elemisek, az általános és középiskolások Bocskai Sármási János és Szávai Géza írókkal találkozhattak érdekes könyvbemutatókon. Délután az önkormányzat díjazta az általa meghirdetett, Szent György sárkányölő hőstettét megjelenítő rajzpályázat nyerteseit: Péter Beatrix, Raffai Jennifer, Szekeres Gréta, Szfárli Zsanett, Csizmadi Ferenc, Datui Antonio tanulókat, valamint a város épületeit, közterületeit és lakóit megjelenítő fotóverseny legjobbját, Szilágyi Bálintot. Ezt követően a gyermekeket a helyi Madaras testvérpár, este a felnőtteket Anda Adam és Simó Annamária koncertje szórakoztatta. Szombaton benépesedett a tér, ahol kézműves- és civil vásár zajlott: az előbbiben helyi, környékbeli termelők, kézművesek portékái mellett bajai és zombori kiállítók termékei is voltak, míg az utóbbiban a helyi civil szervezetek népszerűsítették szolgáltatásaikat, a katélyudvaron pedig a bajaiak és zomboriak kétféle halászlevet kínáltak ebédre. A gyerekeket az iskolaudvaron ugráló, körhinta, légvár, arcfestés és jókedv várta, a felnőttek a tűzoltók felvonulását és a quad cross bemutatót követhették, vagy a lacikonyhák sátrai alól a délutáni színpadi kulturális műsorokat, míg a napot a Titán jubileumi fellépése, valamint a magyarországi Magna Cum Laude hangulatos koncertje és tűzijáték zárta. Vasárnap délelőtt a foci és a horgászat kedvelői kaptak teret, folytatódtak a vásárok, délután folkműsort, este pedig a hangulathoz illő folkkoncertet kínáltak a nézőknek.
 
Felépül a templom
Szombat délelőtt az érdeklődők a Rhédey-kastély konferenciatermében előadásokat hallgathattak meg a kastély udvarának és parkjának tervezett felújításáról, a létesítendő Rhédey-múzeumról, a grófi családra és kastélyra vonatkozó kutatások eddigi eredményeiről, illetve egy nemrég indított erdélyi kastélyprojektről, amelynek részét képezi az erdőszentgyörgyi épület is.
Ezt követően kerekasztal-beszélgetés keretében dr. Kinda István muzeológus Bözödújfalu székely szombatos (és zsidó) temetőjét mutatta be, majd ismét „terítékre” került Bözödújfalu emlékei megmentésének kérdése. Máthé Zoltán, a felépítendő bözödújfalusi összetartozás templomának tervezője elmondta: a közösség emlékezetében olyan szinten van jelen a néhány éve leomlott katolikus templom mint jelkép, hogy ez indokolttá teszi az újjáépítését. Az új épület a korabelinek egy szimbó-
lumértékű idézése lesz: megtartják alaprajzi méreteit, de új, más célt szolgáló épület lesz, mellvéd falai között különböző rendezvények – akár szabadtéri mise is – kapnak helyet, tornyában kiállításokat is tarthatnak, de kivitelezése és megvilágítása révén este látvány-elemül is szolgálhat. 
Személy Zsolt Dénes, a Bözödújfaluért Egyesület elnöke az újjáépítésre szánt adományok gyűjtéséről szólva kijelentette: a szükséges összeg 70 százaléka már számlájukon van, míg Csibi Attila Zoltán polgármester szerint rögtön elkezdődhet a munka, amint az alapozás mikéntjéről döntenek. Az építkezésre minisztériumi szinten is rábólintottak, a terület napokon belül az egyesület ügykezelésébe kerül. A templomhoz a pénz nagyjából összegyűlt, de még szükség van további összegekre, hiszen a körülötte levő területet rendbe kell tenni, be kell keríteni, hogy „meghittsége legyen a helynek”. A templomépítést egy Maros megyei fiatal vállalkozóra bízzák, aki mellesleg még azt sem kérdezte meg, hogy mennyit fizetnek neki a munkáért. „Lélek van benne, és ez viszi előre az ügyet” – fogalmazott az elöljáró. Hasonlóan vélekedik a külföldön élő, Újfaluból elszármazott Sükösd Árpád is, aki szerint ha meglesz az első ásónyom, újabb támogatók állnak melléjük, és kigyűl a szükséges összeg. Szombatfalvi József ny. unitárius esperes, Újfalu szülötte elérzékenyülten vallotta: van gondviselés, és ez településük esetében is megmutatkozott, az ügyet felkarolta a fiatal erdőszentgyörgyi polgármester is, és „jönnek utánunk a fiatalok, akik továbbviszik Bözödújfalu ügyét” – fejezte ki reményét a lelkész. Az új templom tervezését elindító budapesti Székely Hargita Alapítvány vezetője, dr. Busch Balázs is hisz abban, hogy sikerül megmutatni: „Bözödújfaluban nem a víz az úr, hanem a Jóisten”.
A beszélgetés végén Szávai Géza mutatta be a megpróbáltatott székely szombatos település, Bözödújfalu sorsát megidéző Székely Jeruzsálem című esszéregényét.
 
Petőfi érkezik Bajáról
A városnapok kitűnő alkalom volt Erdőszentgyörgy és az anyaországi Baja testvérkapcsolatának 15 éves jubileuma megünneplésére is. A két település másfél évtizede tette hivatalossá a kapcsolatot, amely már korábban, 1992-ben kialakult a két város iskolái között. Így a hétvégi programban kellő figyelmet szenteltek ennek is: péntek este a művelődési házban Csibi Attila Zoltán polgármester köszöntötte a Bajáról, Zomborról (Vajdaság), Bélapátfalváról, Celldömölkről, Nagymegyerről (Felvidék) érkezett küldöttségeket, majd egy bajai szívet idéző üvegplakettet nyújtott át a 15 éves kapcsolat emlékére, amit Baja nagyvonalú ajándékkal viszonoz: a jelenlevők nagy meglepetésére Csubákné Besesek Andrea alpol-
gármester bejelentette, Petőfi-szobrot adományoznak Szentgyörgynek. Ezt követően az egykori és jelenlegi szentgyörgyi pedagógusokból, iskola-, egyház- és városvezetőkből, önkormányzati képviselőkből és munkatársakból, vállalkozókból, civil szervezeti vezetőkből álló közönséget egy kitűnő vígjátékkal örvendeztette meg a bajai Rábl Színpad és Zenei Közösség, az előadás szünetében és végén a jelenlevők bajai és zombori pálinkákat és borokat kóstolhattak meg, míg szombaton reggel a Rhédey-kastélyban egy 80 darabból álló sajtófotó-kiállítás mutatta be az elmúlt évek jellegzetes pillanatait. Megnyitóbeszédében a bajai alpolgármester kijelentette: bár intézményes keretei vannak, a testvérvárosi kapcsolat emberi kötődésekből alakult, a személyes kapcsolatok a meghatározói, a bizalom, az egymásra hangolódás. 
A lapunknak nyilatkozó Csibi Attila Zoltán szerint a bajai kapcsolat minta, etalon mindenki számára, minden szinten összekapcsolja a két várost: az önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek és a lakosok kölcsönösen sokat tudnak adni egymásnak. Ebben a kapcsolatban nagyon sokat nyerhet a szentgyörgyi ifjúság is, de a kórházak közötti programok révén a szentgyörgyiek százai részesültek már ingyenes szűrővizsgálatokban, ám a kapcsolat fő hozadéka az a szellemi és érzelmi érték, amit egymásnak adnak.
 
Tízéves a Százfonat
Vasárnap ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját a helyi Százfonat néptánccsoport. Ebből az alkalomból nem mindennapi folklórműsort állítottak össze a szervezők Hagyományok és népi kincsek fesztivál néven: délben a vendégek, meghívott csoportok egy-egy helyi hegedűs vezetésével a református templomtól a nagyszínpadhoz vonultak, ahol egymást váltották a fellépő csoportok, amelyek népdalokat, néptáncokat és népi játékokat mutattak be. Az előadást a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő 2016-os döntőse, a Cickom énekegyüttes nyitotta meg, majd nyárádszeredai, küküllőszéplaki, mezőpagocsai, marosvásárhelyi, nyárádmagyarósi, dicsőszentmártoni, lukafalvi, szovátai elemi iskolás csoportok léptek fel, a sorozatot a Százfonat közép- és nagycsoportja zárta makfalvi és kalotaszegi táncokkal. Amíg a Sinkó András, Kincses Olga, Tőkés Lóránt és Gagyi Ildikó alkotta zsűri értékelte a produkciókat, a közel 250 gyereket táncházba várták. A folklórdélutánt és a városnapokat este a nagyszínpadon Herczku Ági és csapata „bandázása” zárta.
Ambrus Emese elnöktől megtudtuk: a tíz éve megalakult Százfonat szocio-kulturális egyesület keretében a néptánccsoport öt korosztállyal működik, van három hegedűcsoport is, az egyesület 8 elemi osztályban heti egy órát oktatót és infrastruktúrát biztosít a tanítónőknek, hogy a néptánc alapelemeit megtanulhassák a gyerekek, nyáron néptánctábort, ősszel Szent Márton-napokat, minden évben néptáncfesztiválokat szerveznek. A megyei tanfelügyelőség minden évben megbíz egy-egy iskolát néptáncfesztivál szervezésével elemisek számára, idén a jubiláló szentgyörgyiek kapták a megtisztelő feladatot, így született a vasárnap délutáni sorozat.
 
Bodor Péter feltámadása
Vasárnap délben a református templom melletti épület (a mostani RMDSZ-székház) falán magyar és román nyelvű márványtáblát lepleztek le a település legnagyobb szülötte, Bodor Péter (1782–1849) zseniális székely feltaláló, ezermester, gépész, művész, orgonaépítő, a marosvásárhelyi zenélő kút készítője emlékére. Azért választották ezt az épületet az emléktábla helyéül, mert – központi fekvése mellett – az utóbbi kutatások bizonyítékai szerint Bodor a református parókián született, és szinte 13 éves koráig élt itt. Első sikerét a 12 éves korában épített, búzát őrlő szentgyörgyi vízimalma hozta, a helyiek rögtön csodagyereknek kiáltották ki, és későbbi sokféle munkái mellett a magyar szabadságharcban gyutacsokat és töltényeket is gyártott Bem tábornok honvédjeinek.
Az emléktábla-állítást a marosvásárhelyi Buksa Éva Mária ny. tanárnő, író, Bodor életének egyik jó ismerője (dramatizált életrajzot is készített és adott közre róla is – szerző megjegyzése) kezdeményezte tavaly, a megvalósítást vállaló helyi Bodor Péter Művelődési Egyesület pedig adományokból és saját alapokból készíttette el a márványtáblákat Nagy Károly marosvásárhelyi kőfaragó mesterrel – tudtuk meg az egyesület vezetőjétől, Kovrig Magdolna ny. tanárnőtől, aki azt is elárulta: először egy réz domborműre gondoltak, végül (egyelőre) csak tábla készült, de egy Bodor-emlékszobát is szeretnének majd létrehozni, s ott helyet kap majd az elkészülő dombormű is.
Vasárnap délben, a református istentiszteletet követően leleplezték az emléktáblát, a református és katolikus lelkész áldása után pedig rövid kulturális műsor következett: Bereczki Klára zenetanárnő és tanítványai Kiss Székely Zoltán tollából származó szonetteket adtak elő, szavaltak diákok és a helyi idősklub tagjai, majd koszorúzással és himnuszénekléssel zárult a nem mindennapi pillanat. Csibi Attila Zoltán polgármester felszólalásában kiemelte: az erdőszentgyörgyiek régen adósai Bodor Péternek az emléktáblával, amely felhívja majd a városba látogatók figyelmét a helyi születésű ezermesterre, akinek nevét zenélő kútjának másolata az anyaországban is ismertté tette. Avatási beszédében Buksa Éva Mária történelminek nevezte a pillanatot: ma Bodor Péter feltámad a feledés sötét sírjából, kilép a fényre, és az erdélyi közművelődés oltárára kerül. Emlékét e naptól fogva immár nemcsak a szájhagyomány, a legendák őrzik, hanem márvány is. Bár Erdély panteonjában Bodor Péter, a sokoldalú zseni előkelő helyet foglal el, szülőhelyén európai hírű nagy fiának emlékét a jogainkért és önazonosságunkért való küzdelem kényszere és az érthetetlen közömbösség a feledés homályába taszította. E tábla felavatásával a templom és a kisváros története gazdagodik, és ez a fal nemzeti művelődéstörténeti múltunk értékőrzésének helye marad.