2025. május 30., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

*Az Akadémia épülete (Forrás: Wikipédia)


Kétszáz évvel ezelőtt, 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására. A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. Közben megszületett a királyi szentesítés és az országgyűlési határozat, 1830-ban pedig megkezdhette tényleges működését a Magyar Tudós Társaság, amely 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nevet vette fel. Az akadémia születésnapjáról, a   magyar tudomány   ünnepéről az MTA már 1997 óta megemlékezik, hivatalosan azonban 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án.

A fentiek szellemében idén a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának kétszázadik évfordulóját ünnepli. Ennek jegyében a megszokott május eleji közgyűlést követően egész bicentenáriumi évi programsorozat kezdődött. A „Sokszínű tudomány” című rendezvények változatos programjain (előadások és konferenciák, kiállítások, koncertek, könyvbemutatók) a külhoni magyar tudományosság képviselői a Magyar Tudományos Akadémia székhelyére várták, várják a tudományok iránt érdeklődőket. A május végéig tartó rendezvénysorozat nyitórendezvényén Freund Tamás, az MTA elnöke a határokon átívelő magyar tudományos integráció fontosságáról beszélt.    „A Magyar Tudományos Akadémia arra törekszik, hogy a nemzetegyesítés minél inkább megvalósulhasson. A határokon átívelő magyar tudományos integráció, az együttműködés a bel- és külföldi magyar tudományosság képviselői között sok kihívást jelentő feladat. E közösség együvé tartozásának érzéséhez az alapot a magyar nyelv, valamint a magyar szellem által létrehozott kulturális és tudáskincs ápolásának, illetve az egyetemes tudományos eredmények gazdagításának szándéka adja.” Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia mindenkori vezetése arra törekszik, hogy a külhoni magyar kutatókat minél jobban bevonja az MTA közel húszezer fős köztestületének munkájába.

A valóban sokszínű rendezvények, amelyek egy része már megszerveződött, azt igazolják, hogy a 200 éves MTA valódi nemzeti intézmény, amely az egész magyar nemzetért, a nemzet tudományosságáért felel határon innen és túl. Az erdélyi tudományos világ bemutatása már lezajlott. Az erdélyi rendezvénysorozat nyitó napján mutatkozott be az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum Egyesület, amely az MTA gyönyörű székházának felolvasótermében, a határon túli programok helyszínén kiállítást szervezett Az erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel, amely a nemzeti és egyetemes tudomány szolgálatába állított életutakra irányítja a figyelmet. Marosvásárhelyi vonatkozás, hogy sor került a Bolyai Farkas élete című dokumentumfilm vetítésére, valamint egy emlékkiállítás megnyitójára is. 

Külön napot szervezett és mutatkozott be a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Marosvásárhelyi G. E. Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem, a Regionális és Antropológiai Kutatások Intézete, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, és Partium-napra is sor került. A későbbiekben, az erdélyi bemutatkozásokat követően Vajdaság, Kárpátalja, Felvidék programjai következnek, végül pedig az eseménysorozat zárásaként május 30-án Ausztria és Szlovénia magyar tudományossága mutatkozik be.

Marosvásárhelyi vonatkozása lévén – a Művészeti Egyetemnek már a lap hasábjain ismertetett programjain túl – a városunkban zajló orvos- és gyógyszerészképzés bemutatkozó programját ismertetjük. A nyitó köszöntéseket követően egyetemtörténeti felvezetőt tarott Ábrám Zoltán és Szilágyi Tibor, majd Nagy Előd Ernő és Sipos Emese: Kiemelkedő kutatási eredmények az OGYI múltjából. Helyzetkép a MOGYTTE mai szerveződéséről és kutatási tevékenységéről című előadására került sor. Szilágyi Tibor, Brassai Attila és Ábrám Zoltán az egykor az egyetemen oktató akadémikusok életpályáját ismertette, majd Brassai Attila moderálásával kerekasztal-beszélgetésre került sor az egyetem egykori végzőseinek képviselőivel. Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának tevékenységéről Szilágyi Tibor beszélt, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség tevékenységét Tóth Róbert Szabolcs alelnök mutatta be. Szabó Mónika a Szent Balázs Alapítványt és sikeres konferenciáit, Vass Levente a háttérintézményként működő Studium Prospero Alapítványt mutatta be. Az ünnepség az egyetemisták néptánccsoportjának előadásával ért véget.

Külső szobordísz (Galileo Galilei) a Magyar Tudományos Akadémia székházán 

Forrás: Wikipédia

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató