Rónay György: Hazatérés

Hogy megérkeztem, este volt. A házakban már lámpa égett,

a gazdagoknál fényesebb, a szegényeknél pislogóbb.

Az alvégen aludtak a zsellérek.

A vonat pöfögött az állomáson. A sínek közt támolyogtak a fények,

Aztán sípolt a mozdony, szikrát hányt a sötétbe,

s nekivágott a havas messzeségnek.

Én ott maradtam egymagam. Szél fújt. A drótok dongtak.

Elindultam hazafelé. Üres szérűkön a kutyák

üvöltve ugatták a holdat.

Fagyos földön koppant a léptem. Városból jöttem, öreg este jöttem.

Földerengtek gyerekkorom

lidércei a fosztó réti ködben.

S egyszerre megkönnyült a lelkem. Átjárt a szél. Elfújta gondom.

Dúdolni kezdtem, s hozzá, egyetlen szál cigánynak,

a vén Szent Dávid hegedült a holdon.

112 éve, 1913. október 8-án született Budapesten a József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész. Elhunyt 1978. április 8-án, ugyancsak Budapesten.