2020. március 30., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Veszélyes az Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. cikkének aktiválása

Románia az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) felfüggesztését kérte a koronavírus-járványra hivatkozva. Ráadásul elhallgatta a közvélemény előtt, ezért több jogász is felhívta a figyelmet, hogy az egyezmény 15. cikkelyének aktiválása alatt, leszámítva az élet védelmét és a tortúra tilalmát, Románia semmilyen más előírást nem köteles betartani. Mindaddig, amíg az egyezmény hatályának felfüggesztése tart.

Amint szerdai lapszámunkban olvashatták, az Európa Tanács (ET) arra figyelmeztet, hogy rendkívüli helyzetben is be kell tartani az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke, Rik Daems arra figyelmeztetett, hogy vészhelyzetben az Emberi Jogok Európai Egyezménye által rögzített korlátokat meghaladó intézkedések bevezetésére is szükség lehet, megfelelő garanciák nélkül azonban ezek az intézkedések komoly kockázatot jelenthetnek a demokráciára, az emberi jogokra és a jogállamiságra nézve.


A vészhelyzeti hatásköröket csak az adott cél érdekében szabad kiterjeszteni

A PACE elnöke hangsúlyozta: a közbiztonság, az egészség megőrzése és a rend fenntartása érdekében hozott intézkedéseknek vagy korlátozásoknak arányosnak kell lenniük. Az egyezménytől való eltérést igénylő vészhelyzet időtartamát, körülményeit és hatályát korlátozni kell. A vészhelyzeti hatásköröket pedig csak az adott cél érdekében szabad kiterjeszteni.


Bukarest elhallgatta az emberi jogi egyezmény felfüggesztését

Ezzel szemben több romániai országos sajtóorgánum is arról számolt be, hogy Bukarest elhallgatta az emberi jogi egyezmény felfüggesztését.

„Többen bírálták a román kormányt, amiért a koronavírus-járvány ürügyén kérte az Emberi Jogok Európai Egyezménye hatályának felfüggesztését. Az ügyben az Európa Tanács is megszólalt, szintén elmarasztalólag” – mondták a bírálók.

Az Európa Tanács (ET) nem bátorítja a tagállamokat, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) hatályának felfüggesztéséhez folyamodjanak. Ugyanis a koronavírus-járvány ellen már meghozott intézkedéseket – beleértve a mozgási és gyülekezési szabadság korlátozását – lefedi az egyezmény 11. cikke. Ez a szakasz is megengedi bizonyos törvényes korlátozások foganatosítását, ha az intézkedések szükségesek egy demokratikus társadalomban a közegészség védelme érdekében – idézte az AFP az ET egyik szóvivőjét. 

Az ET azután szólalt meg, hogy Románia, a Moldovai Köztársaság, Lettország, Észtország és Örményország kérte az egyezmény 15. cikkének aktiválását, azaz az egyezmény hatályának felfüggesztését a COVID-19 járványra hivatkozva. 

Az AFP francia hírügynökség szerint ezt a bukaresti hatóságok „elfelejtették” nyilvánosságra hozni a Stratégiai Kommunikációs Csoport rendszeres tájékoztatóin vagy közleményeiben. 

Az említett 15. cikk megengedi a szerződő feleknek, hogy „háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén”, „a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben” eltekintsenek az egyezményben vállalt kötelezettségeiktől, azaz korlátozzanak bizonyos jogokat. 

A sajtó több jogász véleményét, többek között Cristi Danileţ kolozsvári bírót is idézi, aki szerint „Románia gyakorlatilag kivonja magát a jogok szavatolása vagy a – szükségállapot idején bekövetkező – áthágásuk miatti utólagos felelősség bármilyen formája alól”. Kifejtette: az emberi jogi egyezmény 15. cikkének aktiválása azt jelenti a gyakorlatban, hogy az élet védelmét és a tortúra tilalmát leszámítva Románia semmilyen más jogot nem köteles betartani mindaddig, amíg az egyezmény hatályának felfüggesztése tart. Mint mondta, Törökország lépett hasonlót, hogy a játékszabályok kijátszásával rács mögé küldhesse és elítélhesse a rendszer ellenzőit. 

Ezért kötelességének érezte felhívni a közvélemény figyelmét erre a meglátása szerint megengedhetetlen lépésre. Ráadásul a hatóságok elhallgatták a nagy nyilvánosság előtt az emberi jogi egyezmény hatályának felfüggesztését, az információt a France Presse hírügynökség tette közzé.


A lépés jogi aggályokat is felvet

A magisztrátus rámutatott: a szükségállapot kihirdetéséről szóló, március 16-i keltezésű elnöki rendelet 48. cikke ugyanis utasítja a külügyminisztériumot, hogy tájékoztassa az ENSZ és az Európa Tanács főtitkárát a hozott intézkedésekről, amelyek bizonyos alapvető jogok és szabadságok korlátozását eredményezhetik, Románia nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően. Két nappal később Románia képviselője az idézett cikk alapján tájékoztatta az Európa Tanácsot, azonban anélkül – hangsúlyozza Danileţ –, hogy konkrétan megnevezte volna a jogokat, amelyeket korlátozni vagy megvonni szándékszik. 


Románia miért nem képes megoldani a rendkívüli állapot bevezetését az alapvető jogok korlátozása nélkül?

A Helsinki Bizottság (APADOR-CH) emberi jogi szervezet is azt kifogásolta, hogy a román nyilvánosságnak csaknem egyhetes késéssel, egy külföldi hírügynökség útján kellett értesülnie az EJEE hatályának felfüggesztéséről. 

A szervezet szerint Klaus Iohannis államfőnek, Ludovic Orban miniszterelnöknek vagy a külügyminisztériumnak már csak azért is tájékoztatnia kellett volna az embe-reket a derogálásról, mert hetek óta követelik, hogy „kizárólag hivatalos forrásból tájékozódjunk, és ne higgyünk az összeesküvés-elméletekben”. Az APADOR-CH szerint kérdés ugyanakkor, hogy más országok hogyan tudják megoldani a rendkívüli állapot bevezetését az alapvető jogok korlátozása nélkül, és Románia miért nem képes erre? Klaus Iohannis államfő és a liberálisok korábbi politikai szövetségesei is bírálták az EJEE hatályának felfüggesztését. 


A PLUS felszólította Klaus Iohannist, hogy rendelje el a 15. cikk aktiválásának visszavonását

Ramona Strugariu, a PLUS párt európai parlamenti képviselője Facebook-bejegyzésében úgy értékelte, hogy szóvivője útján az Európa Tanács túlzónak minősítette a román (lett, észt, örmény, moldvai) lépést, és felszólította Klaus Iohannist, hogy rendelje el a 15. cikk aktiválásának visszavonását. „ A jelenlegi helyzetben aránytalan és túlzás mentesítést kérni az egyezmény által szavatolt alapvető jogok alól” – írta a politikus. Nyomatékosította: a román kormány sietett kivonni magát az egyezmény hatálya alól anélkül, hogy meghatározta volna a korlátozni szándékozott jogok körét és a korlátozás mértékét, ami rendkívül veszélyes.