Ilie Bolojan gúnyolódik az adókkal megnyomorított emberekkel, amikor kétszázezer eurós luxusórával ágál – állítja az egyik hírtelevízió. Csúnya dolog, igaz, de most nem erről beszélnénk, hanem arról, hogy Bolojannak nagy tervei vannak a 2030-as választásokra, amikor megpróbálná kihagyni Nicușor Dant a számításokból.
A miniszterelnök állítólag egy komplex politikai terven dolgozik, amelynek célja, hogy a 2030-as elnökválasztás jelöltjeinek élére kerüljön. Liberális politikai források szerint végső célja, hogy megszilárdítsa befolyását a pártban, és egy progresszív, PSD- és AUR-ellenes platformot hozzon létre a brüsszeli elit támogatásával. Ám a 2030-as elnökválasztás felé vezető úton Ilie Bolojannak egy komoly akadályt kell leküzdenie: a jelenlegi elnököt, Nicușor Dant. Hírforrások szerint a miniszterelnök magát tartja alkalmasnak az Európa-párti csoport jelöltjének.
Emlékeztetünk, hogy a múlt választás során Bolojan lényeges szerepet játszott Nicușor Dan sikerében, közvetve támogatta őt a választásokon, és így az ő javára, Crin Antonescu kárára befolyásolta az eredményt.
Hírforrások szerint Bolojan stratégiája az lenne, hogy a PNL-t egy, a nagyvárosokra összpontosító párttá alakítsa át, integrálva a kisebb jobboldali pártokat. Az új formáció szövetséget kötne az USR-vel, a 2004-es DA Szövetség modellje alapján, azzal a céllal, hogy a szavazatok többségét megszerezze a nagyvárosokban. Ezzel párhuzamosan a PNL feladná a vidéki környezet előtérbe helyezését, a PSD-re és az AUR-ra hagyná, hogy ezeken a területeken a választókra összpontosítsanak. A terv jelentős változásokat tartalmaz a PNL vezetésében is… Ugyanakkor Bolojan fokozatosan átvenné Nicușor Dan támogatói hálózatát, és korlátozná befolyását Cotroceni-ben.
A gazdaság és energetika területén Bolojan a német, francia és osztrák vállalatokkal való partnerségekre összpontosítana, közben korlátozná az amerikai vállalatokkal való együttműködést. Ezzel a stratégiával Bolojan célja európai támogatottságának megszilárdítása és egy erős vezető képének kialakítása lenne, aki képes kezelni a párton belüli feszültségeket és koordinálni a szövetségeket. Ugyanakkor a tervezett döntések nagyobb befolyást biztosíthatnának számára a PNL stratégiai irányai és a közelgő választásokra előkészített politikai konstrukció felett.
Arról is szól a fáma, hogy Bolojan tervét támogatnák a Maia Sanduval, Laura Codruța Kövesivel és a Soros-hálózattal való kapcsolatai, valamint a 2016 után kialakult felhasználói platform, amely magába foglalja a nem kormányzati szervezeteket, influenszereket és az európai környezetből érkező embereket. Így Ilie Bolojan egy hosszú távú stratégiát dolgozna ki, amelynek előterében mind a PNL modernizációja, mind a 2030-as elnökválasztás hiteles alternatívájának megteremtése állna.
Ám mindezek előtt, hétfő délután három egyszerű indítvánnyal is szembe kellett néznie a kormányfőnek, ami ugyan nem veszélyeztette a pozícióját, de figyelmeztetés volt, hogy a dolgok rossz irányba mennek. Ezt támasztják alá az egymást követő tüntetések, tiltakozások is. Egy szociáldemokrata polgármester példának okáért arra figyelmeztet, hogy a PSD elnöke, Sorin Grindeanu és a párt országos vezetésének döntései nyomán egy lehetséges szövetség körvonalazódik az AUR-ral. Szerinte a miniszterelnök áldozat. Megtette az intézkedéseket – amelyeket a törvényes keretek között a polgármesterek maguk is megtehettek volna –, amivel általános ellenszenvet váltott ki.
Közismert, hogy az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor múlt kedden felkérte a kormányt, vizsgálja felül a helyi adókat és a fogyatékkal élők helyzetét. A helyi önkormányzatoknak, polgármestereknek lehetőséget kell adni arra, hogy 50%-os kedvezményt adjanak a gépjárműadókra, a minimális és a maximális határérték között.
Nyílt titok, hogy rengeteg pénz folyik át az állami kiegyenlítési alapokon, mert az alkalmazottak száma és a fizetések szintje messze meghaladja az önkormányzatok saját bevételeit. De a politikusok a polgármestereket fontos szereplőknek tekintik a választások megnyerésében. (Bár a legutóbbi választásokon ez a feltételezés nem igazán működött).
Gazdasági elemzők szerint az kellene, hogy az állam kizárólag helyi beruházásokra, utakra, csatornázásra, vezetékes vízre adjon pénzt, és nem fizetésekre. Nem kellene elfogadni, hogy az önkormányzatok összes bevétele fizetésekre megy el, és az állam finanszírozza a közmunkákat.
A 2026-os költségvetés során a Bolojan-kormánynak nem szabad elfelejtenie, hogy a költségvetésbe befolyó pénzek beszedéséhez elengedhetetlenek a kis- és középvállalkozások, amelyek a piacról és nem a költségvetésből szerzik be a pénzt az alkalmazottaik bérére. Ha túl sok kis- és középvállalkozás bezár, átállnak a fekete- vagy szürkemunkára, sem a jövedelmek növekedése, sem a költségvetési hiány csökkentésének folyamata nem fog működni. Az adófizetőknek meg kellene mutatni, hogy az állam nem játszik a pénzükkel.
Mindent egybevetve, a Bolojan-kormány nem bizonyította, hogy törődne az állam működési költségeinek csökkentésével. Az úgynevezett reformokat úgy mutatja be, mintha valaminek a javítására irányulna. Viszont az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyakorlatban a „javítás” pontosan az ellenkezőjét jelentheti: elhamarkodott kiigazításokat, amelyeket a körülmények, nem az elvek diktálnak.
