*Fotó: Sófalvi Szabolcs Facebook-oldala
„Nehéz időket élünk”
Községvezetőkkel találkozott kedden, február 10-én Ilie Bolojan miniszterelnök, illetve több miniszter a Romániai Községek Szövetségének parlamentben zajló közgyűlésén. Az eseményen szó esett többek között a folyamatban lévő beruházásokról, a helyi közigazgatás hatékonyabbá tételéről, illetve a közigazgatás reformjára irányuló intézkedéscsomagról.
Ilie Bolojan közölte a községi polgármesterekkel, hogy az előrehaladott szakaszokban lévő beruházásokat be kell fejezni, de új projektek indítására egy ideig nagyon korlátozott a lehetőség. A kormányfő hangsúlyozta: arra kell koncentrálni, hogy a megkezdett és előrehaladott megvalósítási stádiumban lévő közérdekű beruházásokat befejezzék. Véleménye szerint teljesen logikátlan lenne, hogy újabb építkezésekbe fogjanak, amikor az Országos Beruházási Társaság (CNI) kiírásában körülbelül 1200 projekt van folyamatban országszerte, amelyek összértéke 12,5 milliárd lej, azonban a CNI évi büdzséje mindössze 2,5 milliárd lej.
– A finanszírozást figyelembe véve, feltételezve, hogy nem indítunk új beruházásokat, öt évre van szükségünk a már megkezdett beruházások befejezéséhez – magyarázta Bolojan.
A kormányfő kijelentette, hogy a helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát. Mint mondta, a 2025-ös és 2026-os év döntő fontosságú a romániai helyi közigazgatás számára. Hangsúlyozta: el fog dőlni, hogy tudunk-e költséghatékonyabban, versenyképesebben működni a jelenlegi közigazgatási struktúrákban, vagy szükség lesz a területi-közigazgatási átszervezésre, amely a községek számának csökkentését, települések összeolvadását jelenti.
– Ha nem sikerül együtt dolgozni a közigazgatás hatékonyságának növelése érdekében a jelenlegi keretek között, akkor csak idő kérdése, hogy oda jussunk – mondta.
Nyomatékosította, tudja, „mennyire nehéz kezelni a problémákat” egy korlátozott erőforrásokkal rendelkező közösségben, de Romániában nagyon nagy a költségvetési hiány, és a kormány elkötelezte magát amellett, hogy orvosolja ezt a problémát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi önkormányzatok költségeinek mintegy 80 százalékát eddig az állami büdzséből fedezték, amikor európai szinten az átlag 50 százalék. A miniszterelnök arra is rámutatott, hogy az Európai Unió államainak többségében a helyi közigazgatás személyzeti költségeit a helyi adókból és illetékekből biztosítják, míg Romániában ezek csak a bérköltségek mintegy negyedét fedezik.
Ilie Bolojan hangsúlyozta ugyanakkor, hogy legkésőbb jövő héten el kell fogadni a közigazgatás reformjára irányuló intézkedéscsomagot. Rámutatott, hogy az intézkedéscsomagnak egy sor nagyon fontos hozadéka lesz a polgármesterekre nézve: erősítik kapacitásukat a tervezésre, az építkezések jobb fegyelmezésére, a közpolitikák kidolgozására, és javítják az adóbeszedést. Leszögezte: „ettől a kapacitástól függ nagymértékben Romániában a szükséges változás”. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a tervezet előírja a személyzeti létszám csökkentését ott, ahol az túllép bizonyos határértékeken – tájékoztat az Agerpres.
Kerelőszentpál polgármestere, Simon István lapunknak elmondta, hogy a találkozón a leggyakoribb kérdések a költségvetés összeállítása, az adóemelés és a közigazgatási reform köré épültek. Fontos volt ugyanakkor választ kapni arra is, hogy mi lesz a folyamatban lévő PNRR-s projektek finanszírozásával, hiszen a már 70-80 százalékban elkészült beruházások tönkremennek, ha sokáig nem foglalkoznak velük, és megtörténhet, hogy emiatt be sem lehet fejezni őket. Az alkalmazottak esetleges bércsökkentéséről Simon István úgy nyilatkozott:
– Ha a kormány még ezekhez a pénzekhez is hozzányúl, akkor azok a szakemberek, akiket tíz-húsz év alatt „felneveltünk” egy-egy hivatalban, biztosan ott fogják hagyni az intézményt, hiszen már most is rengeteg olyan eset van, hogy egy adott pozícióra nincsenek jelentkezők az alacsony bérezés miatt – mondta a polgármester, és kiemelte, hogy a miniszterelnök nem biztatott sok jóval.
– A miniszterelnök azzal kezdte, azzal végezte, hogy megszorítások vannak, és hogy nehéz időket élünk. Azt megígérte, hogy az elkezdett projekteket – CNI, PNRR, Anghel Saligny – folytatják, újabbakat azonban nem fognak indítani, amit én is helyesnek tartok. Fognak egy rendeletet hozni, hogy az önkormányzatok az európai uniós projektek kivitelezéséhez az önrészre közvetlenül az államkincstárból tudjanak felvenni olyan kölcsönt, aminek fix és alacsony kamatlábja lesz, hogy tudják befejezni ezeket a projekteket – mondta.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az alkalom hangulata vegyes volt: amikor az RMDSZ-képviselők beszéltek, rendben mentek a dolgok, de amikor a miniszterelnök szólalt fel, voltak bekiabálások.
– Nekem mint RMDSZ-s polgármesternek nagyon jólesett, hogy ha dâmbovițai, ha craiovai, ha suceavai kollégával tárgyaltam, a mi embereinket mindenki dícsérte, hogy jó munkát végeznek, és ez nekünk büszkeség – mondta Simon István.
Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere az alkalomról készült Facebook-bejegyzésében kiemelte, hogy Maros megyéből tizenegy, összesen pedig több mint 500 polgármester vett részt a találkozón, ami rendkívül jelentős, hiszen a vidéki térségek az ország területének közel 90%-át fedik le. A bejegyzés szerint a helyi adók nagymértékű emelését a miniszterelnök azzal indokolta, hogy: „Szükség volt gazdasági újraindításra, hogy megmentsük Romániát egy még nagyobb összeomlástól. Az EU-országokban a helyi adók aránya a GDP-hez képest 1,5%, míg Romániában csak 0,55%. Ezért emelni kellett az adókat. Az RMDSZ kezdeményezte ugyan a törvény módosítását, hogy lehetőséget adjon az önkormányzatoknak bizonyos adók csökkentésére, esetleg a fogyatékkal élők számára kedvezmények biztosítására, de ezt még megvitatjuk a koalícióban a következő napokban”.
Sófalvi Szabolcs többek között arról is beszámolt, hogy a jelen lévő polgármesterek „egységesen bírálták a kormány által előkészített közigazgatási reformot, azzal vádolva ezt, hogy a bejelentett intézkedések megbéníthatják a helyi közigazgatás működését, és közvetlenül sújthatják a kis közösségeket”. Mint írta, a találkozó a közigazgatási reform elleni tiltakozás fórumává vált, a községi polgármesterek arra kérték a kormányt, hogy őrizze meg a beruházások finanszírozását, és ne hárítson újabb terheket a helyi közigazgatásokra, miközben központi és megyei szinten még lenne lehetőség a költségek csökkentésére.
A községvezető lapunknak kiemelte, hogy rendkívül fontosnak tartja, hogy amikor csak lehetőség van rá, közvetlenül a forrásból informálódjon, ezért volt rendkívül jelentős a miniszterelnökkel való találkozó is. Hangsúlyozta többek között, hogy az RMDSZ miniszterei felülvizsgálatot kérvényeztek, és úgy tűnik, hogy van esély a Bolojan által meghatározott adók csökkentésére. Nyomatékosította, hogy számos polgármester – mint ő is – nem a változásokat ellenzi, hanem a módozatot, ahogy ezt a kormány el szeretné érni, az érintett intézményekkel való előzetes konzultáció nélkül. Kiemelte, hogy bár ha sok esetben negatív válaszok is érkeztek a miniszterelnök részéről, legalább tudják, mire számíthatnak a közeljövőben.
