2021. október 27., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Pénzhiányra hivatkoznak…

A jelek szerint két évvel elhalasztották a 2019-ben elfogadott nyugdíjtörvény alkalmazását, amely 2021 szeptemberétől kellett volna hatályba lépjen. Így mindazok a törvénytervezetek, amelyeket kidolgoztak, nagy nehezen elfogadtattak, megjelent a Hivatalos Közlönyben, és több ízben ismertettünk, egyelőre csak papíron léteznek. A sürgősségi kormányrendeletben már vannak változtatások, így elképzelhető, hogy 2023-ig a törvény újabb passzusait fogják módosítani.

Sürgősségi kormányrendelettel húzták át azok várakozását, akik idén szeptembertől a 2019-ben elfogadott nyugdíjtörvény alkalmazásában reménykedtek. A rendelet értelmében az ugyancsak szeptembertől esedékes nyugdíjpont megemelését is elhalasztották. A 2021. évi 8-as számú sürgősségi kormányrendelet szerint 2023. szeptember 1. lesz az alkalmazás várható időpontja, addig az érvényben lévő 2010. évi 263-as számú nyugdíjtörvényt alkalmazzák. A februárban elfogadott rendeletet többek között a pénzügyi stabilitás hiányával, a 2021–2023 közötti hiteles pénzügyi stratégia kidolgozásának szükségességével, a koronavírus-járvány megfékezését célzó kiadásokkal, a közpénzügyi intézmények fenntarthatóságának negatív következményeivel stb. stb. indokolták. 

Balról jobbra: Neagoe Eugenia, a Maros Megyei Nyugdíjhivatal vezetője és Csép Éva Andrea parlamenti képviselő

Fotó: Csép Éva Andrea sajtóirodája


Túlélő házastársi segély 

Mivel szerkesztőségünkben több olvasónk is érdeklődött a túlélő házastársi segély, a háromgyerekes anyákat, fogyatékkal élő nyugdíjasokat érintő kedvezményekről, amelyeket szeptembertől kellett volna alkalmazzanak, illetve a nyugdíjak átszámításának időpontjáról, Csép Éva Andrea parlamenti képviselőt, a munka- és szociális ügyek szakbizottságának alelnökét a jelenlegi helyzetről kérdeztük.

Amint elöljáróban kifejtette, a 2019. évi 127-es számú nyugdíjtörvény 2021. szeptember elsejétől fejtette volna ki hatását, de sajnos az alkalmazását 2023. szeptember elsejéig halasztották. 

A túlélő házastársi segély kapcsán elmondta, hogy a jelenlegi rendelkezések értelmében csak azok élhetnek majd ezzel a lehetőséggel, akiket 2023 után nyugdíjaznak, visszamenőleges hatállyal nem fogják alkalmazni a törvényt. 

A túlélő házastársi segély révén egy új juttatást vezetnének be, amely az elhunyt házastárs nyugdíjának a 25%-át képezi, amelyre akkor jogosult a túlélő házastárs, ha nem választja az utódnyugdíjt (ami a román törvények szerint a házastárs nyugdíjának az 50%-a). A túlélő házastársi segély halmozható lesz a túlélő házastárs saját nyugdíjával, tudniillik jelen esetben az utódnyugdíj és a saját nyugdíj között kell válasszon az érdekelt. A módosítás következtében megmarad az érintett személy nyugdíja, és kiegészítésként fogja kapni az elhunyt házastárs nyugdíjának 25%-át, túlélő házastársi segély megnevezés alatt, így ez nagyobb végösszeget eredményezhet. Ahhoz, hogy jogosulttá váljék a túlélő házastárs erre a segélyre, az alábbi feltételeket kell teljesíteni: rendelkezik a teljes hozzájárulási periódussal; betöltötte a standard nyugdíjkorhatárt; nem házasodott újra; a házasság terjedelme legkevesebb 10 év volt, és a megítélt összeg nem haladja meg a minimális bruttó jövedelem 80%-át. 


A nyugdíjátszámítást is átütemezték

Ami a sokat emlegetett nagyszabású nyugdíjátszámítást illeti, erről még nincs szó, mivel erre vonatkozó hatályos törvény egyelőre nincs érvényben. A nyugdíjasok egyénileg kérhetik nyugdíjuk átszámítását, ha az eredeti nyugdíjuk megállapítása után változások következtek be, azaz, ha időközben nyugdíjasként olyan tevékenységet folytattak, amely bizonyos időszakban újabb társadalombiztosítási hozzájárulás befizetésével járt. Ilyen típusú nyugdíjátszámításokat folyamatosan végeznek. Maros megyében körülbelül 135 ezer nyugdíjas van, havonta átlag 500-600 új nyugdíjazási kérelmet nyújtanak be.

A törvények évek óta fennálló alkalmazási nehézségei kapcsán Csép Éva Andrea parlamenti képviselő hangsúlyozta a nyugdíjrendszerre vonatkozó jogszabályok és eljárások mielőbbi összehangolásának fontosságát az alkotmánybírósági döntésekkel, mivel elvárás, hogy a kedvezményezettek megkapják az előírt jogokat, anélkül, hogy az igazságszolgáltatáshoz folyamodjanak.

Személyesen is megtapasztalta, hogy a Maros Megyei Nyugdíjpénztárnál a mintegy 30.000 nyugdíjazási dossziéban szereplő adat folyamatban lévő aktualizálása rendkívüli terhet ró az alkalmazottakra, mindamellett, hogy elmondásaik szerint ez nem könnyíti meg a továbbiakban az intézmény munkáját, és emellett a napi munkavitel is az ő felelősségük. „A digitalizáció korában sajnos közintézményeink még mindig a papíralapú munkára vannak utalva, hiszen központilag nem rendelkeznek egy jól működő, összehangolt, felhasználóbarát és időtállóan aktualizált informatikai rendszerrel” – jelezte. Az intézményben tett látogatása során a munka- és szociális ügyek szakbizottságának alelnökeként is arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet hatékonyan működni, ha az Országos Nyugdíjpénztár nem biztosít egy jól kigondolt, és minden megyére érvényes, időtálló gyakorlatba ültetési eljárást, amely nem nehezíti, hanem megkönnyíti a munkát, és felgyorsítja a munkafolyamatokat annak érdekében, hogy a kedvezményezettek, azaz a nyugdíjasok gyors és minőségi szolgáltatásban részesüljenek.

Fotó: Csép Éva Andrea sajtóirodája