2021. szeptember 26., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Statisztikai mutatók Maros megyében 2021. január 1. és május 31. között

A Maros megyei statisztikai hivatal július 26-án közleményt adott ki a főbb gazdasági-társadalmi mutatók helyzetéről a megyében 2021. január elseje és május 31. között. Ebből tallóztunk.

A közlemény a gazdasági helyzet fejezetben kiemeli, hogy a megye ipari termelési indexe kedvezően alakult az előző év azonos időszakához képest. Ebben az időszakban ez az index 120,8% volt, ami 20,8%-os növekedést jelent. 

A megye gazdasági szereplőinek ipari forgalma a belső és külső piacon 44,2%-os növekedést regisztrált az előző év ugyanazon időszakához képest.

A megye gazdasági szereplői által realizált külkereskedelmi ügyletek értéke az említett időszakban 340.959 ezer euró volt, az import pedig 537.078 ezer euró.

2020 azonos időszakához képest az exportált áru értéke 25%-kal (68.129 ezer euró), az import értéke 10,4%-kal (50.445 ezer euró) nőtt.

A kereskedelmi hiány a 2021. január 1. – május 31. közötti időszakban az előző évhez hasonlóan negatív volt, 213.803 ezer euró hiányt regisztrált.

Turizmus

A 2021. 01. 01. – 05. 31. periódusban Maros megyében 112.337 turistát fogadtak, 31.489-cel többet, mint az előző év hasonló időszakában. Ez 38,9%-os növekedést jelent. A megyében a vendégéjszakák száma 213.571, ami 55.973-mal meghaladja a 2020-as év megfelelő időszakát, illetve 35,5%-os növekedést mutat. 

A külföldi turisták a legnagyobb számban Németországból (622 fő; 18,6%), Magyarországról (460 fő; 13,8%), Olaszországból (264 fő; 7,9%), a Moldovai Köztársaságból (225 fő; 6,7%), Spanyolországból (203 fő; 6,1%) jöttek.

Természetes népességmozgás

A népesség természetes növekedése negatív tendenciát mutat. Az élve születések száma 246-tal csökkent az előző évhez képest. Az elhalálozások száma az év első öt hónapjában 632-vel nőtt az előző év azonos időszakához képest. Valamivel alacsonyabb értéket regisztráltak a csecsemőhalandóságban. 

Munka és kereset

Az alkalmazottak száma 2021. május végén 141.719 fő volt, 2350-nel volt több, mint 2020. május végén. Az átlagos bruttó bérnövekedés 241 lej volt 2020 májusához képest. 2021. május végén a regisztrált munkanélküliek száma 6491 fő volt, 956 fővel több, mint az előző év azonos hónapjában. Az állami nyugdíjasok száma 2021 első negyedévében 130.392 fő volt, 444-gyel kevesebb, mint az előző év megfelelő időszakában. Az átlagos havi nyugdíj 1501 lej volt, ami +208 lejt jelent 2020 első negyedévéhez képest.

2021. 01. 01. – 05. 31. között a megyei cégbíróságon 31 külföldi részvétellel működő kereskedelmi társaságot regisztráltak – áll a megyei statisztikai hivatal közleményében. (mózes)




A szegény embert az ág is húzza

Megadóztatják a 15 évesnél idősebb autókat

Jelen állás szerint hamarosan különadóval számolhatnak azok, akiknek 15 évesnél régebbi autójuk van. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter egy televíziós interjúban elmondta, az Európai Bizottság javaslata, hogy Romániának megoldást kell találnia arra, hogy elbátortalanítsa az embereket attól, hogy 15 évesnél idősebb autót vásároljanak. Ezáltal természetesen csökken a szennyezés, aminek az alacsonyabb szintre hozását Románia vállalta a közúti infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges összegekért cserébe. Florin Cîţu miniszterelnök szerint a gazdasági növekedés nyomán egyre többen engedhetnek majd meg maguknak új autót, és a roncsautóprogramok keretében az állam is támogatást nyújt az új jármű vásárlásához.

Ezzel semmi baj nem lenne, ha egy gazdasági és infrastrukturális szempontból fejlett országról beszélnénk. Azonban – sajnos – Románia nem tartozik ezek közé. Az ország nagy része egyik napról a másikra él, nem rendelkezik megtakarítással. A közszállítás és az utazási lehetőségek (például egy kisebb faluból be a közeli városba) korlátozottak, így sok személynek az autó nem luxuscikk, hanem létszükséglet. Szüksége van rá, hogy be tudjon menni a városba dolgozni és ügyeket intézni. Ezt a feladatot pedig bármelyik személyautó képes ellátni. Igen, sok esetben 20 évnél is idősebb autókkal közlekednek az emberek, mert nincs amiből lecserélni egy 10 évesre sem, nemhogy újra.

Azt a tényt sem szabad elfelejteni, hogy Romániában az autók átlagéletkora egy évvel ezelőtt 16,3 év volt, és 75%-uk 10 évesnél idősebb. Azóta feltehetően tovább romlott a helyzet, hiszen a korlátozások miatt kevésbé volt szükség az autóra, így kevesebben cserélték ki. Ez azt jelenti, hogy az átlagos autókra terveznek kivetni egy új adót, ami mindenképpen érinteni fogja az emberek pénztárcáját. Természetesen arról sem szabad elfeledkezni, hogy Románia valóban Európa autótemetője, roncsautó-gyűjtőhelye lett, és valahogy gátat kellene vetni annak, hogy ne kerüljön be még több „szemét”. Az év elején ezzel kapcsolatban is voltak hangok, hogy betiltják a 15 évnél idősebb autók beíratását. Nem tudni, hogy jelenleg mi van ezzel a tervezettel. Ez járhatóbb út lenne, és nem sújtaná annyira azokat, akiknek létszükséglet az autó, de nem tudnak újat, újabbat vásárolni.

A roncsautóprogram bizonyos esetekben kedvező lenne, de túl sok az a nyolc év, amit az autó Romániában kell töltsön beíratva, hiszen ez az egyik kritériuma annak, hogy le lehessen adni. Nagyon sok roncs 2017 után került be az országba, miután megszüntették a regisztrációhoz szükséges zöldadót. Ami azt jelenti, hogy ezek a gépjárművek még csak négy éve vannak itt, tehát még egy ennyit el kellene töltsenek a román utakon ahhoz, hogy megfeleljenek a roncsautóprogram követelményének. Ez az egyik gond a „rabla” néven elhíresült programmal, a másik az, hogy aránytalanok a támogatások. Luxusautó vásárlásához is lehet igényelni, és amennyiben az adott autó hibrid vagy plug-in hibrid, a vásárló megkapja a több tízezer eurós autójára a 3000–5000 eurós támogatást. Miközben, ha valaki összekuporgatja a pénzét egy új autóra, amiben egyszerű belsőégésű motor van, és az értéke 8000–10.000 euró, kaphat 1600 euró támogatást. Külföldön egyre inkább kezd divatba jönni, hogy a támogatást a megvásárolni kívánt autó ára is befolyásolja, egy bizonyos ár fölött pedig nincs támogatás. Ezt Romániában is érdemes lenne alkalmazni.

Egy másik gond, hogy a régi autók újrahasznosításáról nem szól a fáma. Nem tudni, mi lesz a sorsuk. Igen, a levegőt már nem fogják szennyezni, de azonkívül? Roncsból pedig egyre több lesz, hiszen a fogyasztói társadalom mind gyakrabban cseréli az autóját. Már nem 10–15 évre vásárolnak járművet, hanem 5–6 évre. Illetve nagy valószínűséggel nem is tartana annyit egy új autó, mint a régiek, hiszen több olyan eleme van, ami meghibásodhat. Ha pedig valami elromolhat, az el is romlik. (Nagy-Bodó Szilárd)