Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-07-09 15:00:00
Érdekes tudományos cikket olvastam a napokban Szendi Gábor Tények-tévhitek című, 2025. júliusi 1-jei hírlevelében. Az írás (Az autizmus és az oltások kapcsolata még nem tisztázott) szerzője dr. Joel Warsh, integratív és holisztikus gyermekorvos, aki Torontóban a Queen’s Egyetemen szerzett mesterfokozatot epidemiológia és közösségi egészségügy terén és orvosi diplomát a Thomas Jefferson Medical College-ban, majd szakmai gyakorlatot a Los Angeles-i Gyermekkórházban, mielőtt integratív gyermekgyógyászati rendelőjét megnyitotta volna.
Szakképzése idején az orvosi egyetemen azt tanulta, hogy az oltások és az autizmus közötti összefüggést meggyőzően cáfolta a tudomány, és ez fölöslegessé tette az e téren folyó vitát. Amikor azonban Választás két rossz között című könyvéhez anyagot gyűjtött, a talált könyvészet korántsem volt megnyugtató. „A vonatkozó tanulmányok meglepően szerény gyűjteménye megkérdőjelezhetően felépített és jelentős hiányosságokkal küzdő vizsgálatokon alapul.” Jól képzett gyermekgyógyász szakorvosként bizonyosságra volt szüksége, de amit talált, az bizonytalan és hiányos egyvelegként elfogulatlan és árnyalt tudományos vizsgálódást tett szükségessé.
Tapasztalatai alapján leszögezte: nem állíthatja, hogy az oltóanyagok autizmust okoznak, de sajnos azt sem igazolta senki teljes biztonsággal, hogy ez csak mendemonda. Pedig fontos sürgősen kideríteni az igazságot, hiszen a statisztikák egyre rosszabbak, az Egyesült Államokban például minden 31 gyermekből egynél megállapítják az autizmust, Kaliforniában minden 12,5 fiúból egy autista.
„Az autizmus spektrumzavar (ASD) egy összetett idegrendszeri fejlődési rendellenesség… Míg a gyermekek egy része enyhén érintett, sokan közülük jelentős kihívásokkal küzdenek a beszéd, a mozgás, a mindennapi működés terén, közel kétharmaduk súlyos értelmi fogyatékos, vagy a határán van annak.
Ennek ellenére nincsen olyan nagymintás, hosszú távú, randomizált, kontrollált vizsgálat, amely a teljes egészében beoltott és a teljes egészében oltatlan gyermekeket hasonlította volna össze.”
Nem talált olyan érdemi kutatást sem, amely többféle vakcina egyidejű beadásának hosszú távú hatását vizsgálta volna, holott a gyermekek általában így kapják az oltásokat. „Az új vakcinákkal, például a COVID–19 vagy az RSV (légúti óriássejtes vírus) elleni oltással, illetve az új kombinált vakcinákkal kapcsolatban nincsenek adataink az oltások hosszú távú biztonságosságáról – ezeket mind anélkül vezették be különböző populációkban, hogy a forgalomba hozatalukat követően hosszú távú utánkövetést végeztek volna.” Nos, ez a kutatás még hátra van, de talán mihamarabb gazdára talál.