Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-11-24 14:00:00
Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel ismerték el a 2025-ben nyugállományba vonult nyolc Maros megyei tanító, tanár munkásságát november 20-án a Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanári szobájában tartott ünnepségen. A magyarországi pedagógusokhoz hasonlóan a kitüntetést a belügyminiszter azoknak a köznevelési intézményekből (óvoda, általános és középiskola, főiskola, egyetem) nyugdíjba vonuló pedagógusoknak adományozza, akik legkevesebb 25 éven át a diákok oktatása-nevelése érdekében kiemelkedő munkát végeztek.
Az eseményről érdeklődésünkre Horváth Gabriella, az RMPSZ (Romániai Magyar Pedagógus Szövetség) megyei szervezetének elnöke számolt be. Elmondta, hogy az elismerés odaítélése érdekében minden évben értesítik az óvodák, iskolák magyar igazgatóit, a megye magyar tanfelügyelőit, hogy amennyiben van olyan kolléga, aki eleget tesz a feltételeknek, éljen a lehetőséggel. Alanyi jogon mindenkinek jár, de nem biztos, hogy mindenki akar élni is vele. A javaslatot a megyei RMPSZ-elnök kell elindítsa a KEZDEMÉNYEZÉS elnevezésű formanyomtatvány kitöltésével, egy másik, a NYILATKOZAT kitöltése a javasolt személyre hárul, és egy laudációt kell csatolni a kitöltött formanyomtatványokhoz. Megyénkben az ünnepség napjával bezárólag 65-en vették át a kitüntetést felettesek, kollégák által írt méltatás kíséretében.
Az idei rendezvényen Horváth Gabriella megyei elnök házigazdaként köszöntötte a kitüntetésre jogosultakat és a méltatókat, a jelen lévő hivatalosságokat és a kitüntetésben részesülők meghívottjait. Köszönetet mondott Hajdú Zoltán igazgatónak a lehetőségért, hogy évről évre a Bolyai iskola látványos tanári szobájában tarthatják az ünnepséget. Az igazgató házigazdaként és kollégaként köszöntötte a jelenlévőket. A továbbiakban Antal Levente főtanfelügyelő-helyettes köszöntötte az ünnepség résztvevőit, jelen volt dr. Fejes Réka, a tanítók szaktanfelügyelője, dr. Irsai Izabella kémia-fizika szakos szaktanfelügyelő, Illés Ildikó nyugalmazott főtanfelügyelő-helyettes, Vass Ferenc és Dénes József RMPSZ-tisztségviselők.
A köszöntők után névsor szerint méltatták a nyolc pedagógust, akik közül ketten a gernyeszegi Teleki Domokos Általános Iskola pedagógusai, méltatásukat kolléganőjük, Kali Emese, az iskola RMPSZ-felelőse írta.
Az I. didaktikai fokozattal rendelkező Bordy Anna biológia szakos tanárnő 1990 óta címzetes tanára a gernyeszegi iskolának, munkáját magas fokú pedagógiai felkészültség jellemzi. A tantestület meghatározó személyiségeként a hagyományos és az új módszereket alapos és kitartó munkával ötvözte. Sok tanítványát készítette fel a középiskolába és az egyetemi oktatásban való bejutáshoz, az évek során a gernyeszegi iskolában jól működő biológiai laboratóriumot szerelt fel. Nagy hangsúlyt fektetett az új módszerek megismertetésére és a csoportmunka megszervezésére – olvasható többek között a méltatásban.
Az iskola másik díjazott tanára, Nagy-Lőrincz Anna fő feladatának tekintette a vidéki gyermekek felkészítését arra, hogy a kihívásoknak eleget tudjanak tenni, és az erkölcsi értékek, a tisztelet, a jóság, a tolerancia részük legyen. Diákjait az évfolyamuknak megfelelően minden versenyre benevezte, hogy hozzászoktassa őket a kihívásokhoz, a versenyszellemhez, ennek eredményeként országos szakaszra is eljutottak. Örömmel töltötte el, hogy növendékei közül sokan választották a tanítói-nevelői pályát. Meggyőződése, hogy segítséggel, példamutatással, kitartással minden gyermek sikeres felnőtté „varázsolható”, akinek helye van a társadalomban – írja sok egyéb dicsérő szó mellett Kali Emese kolléganő.
Csatlós Mária, a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium római katolikus vallástanára úttörőként kezdte pályafutását, amikor a rendszerváltás utáni nehéz években próbálták intézményes szinten bevezetni a vallásoktatást. Mind szakmai téren (2015-től az Ökumené doktori iskola hallgatójaként végez kutatásokat, és közöl egyháztörténeti tanulmányokat), mind az oktatás terén kimagasló teljesítményeket ért el. Több száz gyermeket készített fel helyi és országos versenyeken való megmérettetésre, ahol kitűnően teljesítettek, és a helyi közösség programjaiba bekapcsolódva önkéntes, karitatív tevékenységeket is végeztek, hátrányos helyzetű és beteg személyeken segítve. Kezdeményezője volt az árva gyermekeket támogató Cipősdoboz adománygyűjtő akciónak. Egyik megálmodója és társszervezője az Erdélyi Főegyházmegyei Kreativitás-vetélkedőnek, amely ma már regionális szintű tehetségkutató versenyként szerepel a tanügyi rendszerben, és évente több száz magyar diák vesz részt rajta. A tanárnő példaértékű szakmai tudása, pedagógiai érzéke, jellemet formáló értékrendje a keresztény identitás és a magyarság hagyományának megőrzését szolgálja – írja Cseh Ágnes, a Művészeti Főgimnázium RMPSZ-felelőse.
Demeter Mária sikeres tanítónőként gyermekek százait kísérte az írás-olvasás megtanításától a felső tagozat megkezdéséig. Időközben számtalan továbbképzőn és átképzésen vett részt, 2008-ban iskolapszichológusi képesítést szerzett, 2010-től iskolapszichológusként és igazgatóhelyettesként tevékenykedett a szászrégeni Augustin Maior Általános Iskolában. Legfontosabb célja a megértésre, elfogadásra, szeretetre nevelés. A szülőknek és kollégáknak a szakmai kérdések mellett sokat segített az élet kihívásaival való megküzdésben. Szakmai tapasztalatait rendszeresen a sajtóban is megosztotta. Fontosnak tartja a közösségépítést, a köz érdekében kifejtett munkát, ezért 2008-tól képviselőként a szászrégeni helyi tanácsban hozzájárult új testvértelepülési kapcsolatok kialakításához. Rendkívül energikus személyiségéért a gyerekek, a szülők és a kollégák elismerését is kiérdemelte – derült ki Dénes Józsefnek, a szászrégeni Alexandru Ceuşianu Iskola igazgatóhelyettesének méltatásából.
Györfy Éva óvodapedagógus, a marosvásárhelyi Stefánia óvoda volt igazgatója Székelyudvarhelyről indult, majd pályáját Marosvásárhelyen folytatta, ahol több óvoda lelkes alkalmazottjaként korán kitűnt autonóm személyisége, hivatástudata, a köz és a kultúra iránti elkötelezettsége. Odaadással végzett munkájával, a jövőbe vetett hit reménységével kivívta az egykori 6-os Számú Óvoda közösségének szeretetét és megbecsülését, és megválasztották igazgatónak. Nagy változást, az óvoda bővítését tűzte ki célul, és az épület infrastruktúrájának fejlesztésével és bővítésével a hosszított programú óvoda valósággá vált. Marosvásárhely legrégebbi kisdedóvója, a Stefánia Napközi Otthonos Óvoda igazgatójaként nagy hangsúlyt fektetett a gyermekközpontúságra, a sportra, a népi hagyományok megismertetésére és átadására, valamint a közösségformálásra a szülőkkel rendszeresen szervezett közös tevékenységek révén. Pályája kezdetétől folyamatosan képezte magát, megszerezte az I-es szakmai fokozatot, és a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Karán is eleget tett kötelezettségeinek.
Munkássága szorosan összefonódott a helyi közösség aktív szervezésével a szülőföld iránti kötődés erősítése érdekében. Cserkésztevékenységeket, később egyesületet vezet, sítáborokat szervez, lehetőségeihez mérten a város közösségi programjaiban is aktívan veszi ki részét – hangzott el Kertész Katalinnak, a Stefánia óvoda RMPSZ-felelősének méltató szövegében.
Nehéz négy sűrűn teleírt oldalból kiválasztani a legjellemzőbb megállapításokat, értékelést dr. Fejes Réka, a magyar tannyelvű I–IV. osztályokban folyó oktatásért felelős tanfelügyelő laudációjából, amelyet kolléganőjéről, Kiss Tünde magyar nyelv és irodalom szakos tanárról és tanfelügyelőről írt, aki a Babeş–Bolyai Egyetem Bölcsészettudományi Karán orosz–magyar szakot végzett. Hét vidéki és két marosvásárhelyi általános iskolában tanított pályájának első éveiben, majd a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban talált igazi otthonra. Pedagógusi pályájának minden állomása értékes volt, mert a tanítás iránti elkötelezettségével példát mutatott diákjainak és kollégáinak hittel, lelkesedéssel, odaadással, fiatalos lendülettel végzett munkája során.
Pedagógusi hitvallása: „A gyermekek és ifjak tanítása-nevelése az élet alfája és ómegája számomra. Mindezt messzemenő igényességgel, felelősséggel, empátiával és szeretettel végzem”. Ennek ellenére a sors másfelé, egy új szakmai állomás felé terelte, a Maros Megyei Tanfelügyelőségre, ahol a magyar nyelv és irodalom, a református és római katolikus vallás, német nyelv és irodalom szakfelügyelői teendőket bízták rá. A tanfelügyelőségen töltött 17 év alatt célja volt rangosabbá tenni az anyanyelv oktatását, és ténylegesen minőségi ugrásra ösztönözni a pedagógusokat. Helyzetfelismerési és konfliktuskezelési képességeinek köszönhetően sok megoldás, javaslat, ötlet született, amely célra vezetett mind a tanításban, mind szakirányítói munkájában. Bizonyíték az általa szervezett számtalan szakmai és pedagógiai tanácskozás, konferencia, körzeti, megyei és országos versenyek, országos vizsgák, szakmai tanácsadások. Munkatársaiban mindig megtalálta a partnereket, barátokat, merített a múltból, megélte a jelent, és jövőt alkotott egy közösségért a közösséggel – mondott köszönetet fáradhatatlan munkájáért kolléganője, dr. Fejes Réka szaktanfelügyelő.
Léta Áron András, az erdőszentgyörgyi Szent György líceum mérnök-tanára, az iskola volt igazgatóhelyettese és igazgatója a példaértékű kitartás, az elhivatottság és az élethosszig tartó fejlődés képviselőjeként tiszteletre méltó életutat hagy maga után – hangzott el Hegyi László tanárkolléga méltatásában.
Léta Áron 16 éves korában a legkeményebb munkával bányában lakatosként kezdett dolgozni, hogy unitárius lelkész édesapja meghurcolása és börtönbe zárása miatt anyagilag segítse a családot. A munka mellett a Lupényi 1-es Számú Ipari Líceum esti tagozatán tanult, majd érettségizett, és a Petrozsényi Műszaki Egyetemen mérnöki oklevelet szerzett. Ötévi munka után 1998-ban unitárius vallásórákat vállalt az erdőszentgyörgyi iskolaközpontban. Ezt követően pályáját a folytonos képzések határozták meg: 2000-től kezdve elvégezte a Tanárképző Intézet pszichopedagógiai képzését, 2001-ben pedagógusi véglegesítő vizsgát tett, majd a Petru Maior Egyetem Mérnöki Karán a technológiai oktatás posztgraduális képzési szakán diplomázott. Ugyanabban az évben pedagógusi véglegesítő vizsgát tett a műszaki tantárgyak oktatására, amit két év múlva a 2-es fokozati vizsga követett, és 2009-ben megvédte I-es fokozati szakdolgozatát. 2007-ben igazgatóhelyettesnek nevezték ki. Több sikeres pályázat lebonyolítása révén anyagi forrásokat teremtett az iskola technikai, biztonsági felszerelésére. Bár munkáját mindig a diákok iránt érzett felelősség, a kollégák megbecsülése és a közösségért végzett munka határozta meg, 2010-ben a diáklétszám csökkenésére hivatkozva megszüntették az erdőszentgyörgyi iskolának kijáró magyar aligazgatói tisztséget, de tanárként továbbra is ugyanolyan odaadással és lelkesedéssel dolgozott. 2018-ban a Kolozsvári Műszaki Egyetemen újabb posztgraduális oklevelet szerzett alkalmazott számítástechnika és programozás szakterületen. Ennek eredményeképpen már informatikát is tanított az időközben Szent György Technológiai Líceumnak átnevezett iskolában, ahol versenyvizsga révén 2017-ben újra elnyerte az igazgatói állást. Tovább folytatta az iskola fejlesztését, korszerűsítését, a pályázati lehetőségeket kihasználva, szem előtt tartva az intézmény diákjainak, alkalmazottainak érdekeit. Eredményei ellenére 2021-ben meglepetésszerűen közölték vele, hogy véget ért igazgatói kinevezése, és 2025-ös nyugdíjba vonulásáig újból tanárként dolgozott – hangzott a méltatásban.
Szabó Irén-Gyöngyi, a Gyulakutai Általános Iskola elemi tagozatos tanára megszakítás nélkül, 46 éven át lelkiismeretesen, hűséggel, odaadással, áldozatkészséggel végezte munkáját. Az a tanítóegyéniség, aki hivatásnak és egyben örömforrásnak tekinti munkáját. Hisz a tanítás és a tanulás világot formáló erejében. Vallomása szerint, ha becsukódik az osztályterem ajtaja, a tanítóé a lehetőség és a felelősség is. Így nevelt, tanított szeretve, féltve egy olyan korszakban is, amikor a kisebbségi magyar oktatásban nem feltétlenül a gyermekközpontúság volt az irányadó. Tanítványai szemét és szívét nemzeti értékeink felé fordítja. Hivatásának fontos célja, hogy a gyermekeket rávezesse népi kultúránk szeretetére, hogy azt a jövő nemzedék is megőrizze és tisztelje. Kiemelkedő tehetséggondozó munkája eredményeként tanítványai számtalan körzeti, megyei és országos verseny díjazottjai, de gondja van a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatására is. Osztályában a legszerényebb képességű tanulók is rendelkeznek eszközszintű írás-olvasás készséggel. A legkisebb, legelesettebb gyermek vagy szülő mellé is oda tud hajolni, valahányszor erre szükség van. Tapasztalatait módszertanosként mindig szívesen osztja meg kollégáival. Létrehozta, összekovácsolta Gyulakuta község tanítóinak módszertani közösségét. A pedagógiai gyakorlatban újító szellemű technikák, kipróbálását és bevezetését szorgalmazza. Tanítóképzős diákokat, egyetemi hallgatókat fogadott osztályában, segítve őket, hogy kiváló szakemberek legyenek; szakmai bemutatókat vállalt körzeti és megyei szinten – válogattuk a méltató szavakat Kovács Zoltán iskolaigazgató laudációjából.
A rendezvény végén a diploma és az érem mellé az elismerést átvevő pedagógusok egy szál rózsát kaptak, és sok-sok jókívánságot a nyugdíjas évekre.

Balról jobbra: Györfy Éva, Csatlós Mária, Kiss Tünde, Szabó Irén-Gyöngyi, Léta Áron András, Demeter Mária, Horváth Gabriella