2019. szeptember 24., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Bandi Dezső Kulturális Egyesület szervezésében

június 24–29. között zajlott Csittszentivánon a XVII. gyermek- és ifjúsági népművészeti alkotótábor. Foglalkozásain – fafaragás, korongozás, bútorfestés, szőnyegszövés, hímzés, gyöngyfűzés, makramézás és agyagozás – több mint hetven gyermek vett részt. A pénteken zárult tábort idén is Székely Lajos tanár, fafaragó vezette, az ott született munkákat a kultúrotthonban állították ki, így a hét végi Gyöngykoszorú találkozó résztvevői is megcsodálhatták. 

Fotó: Nagy Tibor


Kedvelik a kézműves tevékenységeket

A nyári, embert próbáló kánikulában is szorgalmasan dolgoztak a gyermekek és fiatalok a csittszentiváni táborban. 

A fafaragást évek óta Székely Lajos, az agyagozást a marosvásárhelyi Tamási Mihály vezette. A gyöngyfűzés Bartha Katalin, a hímzés Székely Erzsébet és Puskás Tünde vezetésével zajlott. A szövés fortélyait Székely Zsuzsannától, a bútorfestést és az agyagtárgyak festését Kádár Noémitől, Bognár Ibolya Melindától és Bartha Enikőtől lehetett megtanulni. Gálfi Arabella a makramézást tanította a gyermekeknek, és vállalta a népdaloktatást is. 

A vakációs kézműves tevékenységek nagyon kedveltek a gyermekek körében. 

– Mivel a székely népi viselethez hímzett zsebkendő is illik, idén a lányokkal ezekből varrtunk többet. Varrtunk könyvjelzőket és illatzsákokat, amit levendulával vagy más illatos virággal, növénnyel lehet megtölteni. Előző években alig jöttek hímezni, mert nem mindenkinek van kézügyessége hozzá, de idén többen jelentkeztek. Még egy fiú is bekapcsolódott a munkába. Sok mintát a néhai Szabó Évától kaptam, azokat nyomtatjuk és varrjuk ki. Nem ragaszkodtunk szigorúan a piros-fekete cérna használatához, hanem megengedtük, hogy olyan színt válasszanak, amit tetszik. A lényeg az, hogy megtanulják az öltéseket s a minta követését. Egyébként minden tevékenységnél az az elv, hogy az alapokat sajátítsák el a gyerekek, s kedvet kapjanak, hogy otthon is kézimunkázzanak – fogalmazott a tanárnő, és elmondta: sokan a kislányok közül úgy kezdik el a hímzést, hogy addig sohasem fogtak tűt a kezükbe. Még csak gombot sem varrnak fel otthon, nem tanítják meg őket erre a szülők. De van olyan is, aki hároméves korától varr, mert a mamája megtanította. Ahhoz, hogy a gyermekek ízlésvilágát megváltoztassák és a kézimunkálást szokássá honosítsák, sokkal többet kellene foglalkozni velük.


A fiúké a fafaragás és az agyagozás

A fiúk a faragást és az agyagozást részesítik előnyben. A tábor első napjára meghívtak egy korondi korongozót is. Nagyon szép agyagvázákat és -edényeket készítettek, a napon kiszárították, majd akrillal megfestették őket.

– A fafaragás nagyon népszerű, a nagyobb fiúk szeretnének ebben a szakmában tovább tanulni, majd később elhelyezkedni, de ez egyre nehezebb. A faragászati szakképzést megszüntették Marosvásárhelyen, s a képzés utáni elhelyezkedés is nehéz, hiszen kevés műhelyben foglalkoznak fafaragással. Ettől eltekintve a gyermekek megtanulnak faragni, s ha nem is válik a szakmájukká, hobbiszinten foglalkozhatnak vele – mondta Székely Lajos.