2024. május 19., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Nemzetközi Valutaalap képviselője tavaly év elején a helyi önkormányzatok 90 napot meghaladó adósságainak felhalmozását kifogásolta, idén ugyanaz a pénzintézet az állami vállalatok tartozásainak növekedését.

A Nemzetközi Valutaalap képviselője tavaly év elején a helyi önkormányzatok 90 napot meghaladó adósságainak felhalmozását kifogásolta, idén ugyanaz a pénzintézet az állami vállalatok tartozásainak növekedését. Ahelyett, hogy a nagy állami cégek törlesztették volna adósságaikat, növelték – ez a legfőbb bírálat, amivel az IMF Romániát illette. Világos, hogy az országvezetés nem jeleskedik a fentiek ügyében. Fenyegetőzni ugyan fenyegetőztek tavaly, mégpedig azzal, hogy ha a helyi önkormányzatok év végéig nem fizetik ki adósságaikat, a pénzügyminisztérium zárolja számláikat. Ez természetesen nem következett be, pedig a legtöbb polgármesteri hivatal nem egyenlítette számláit a beruházókkal szemben. Ha ugyanis ezt megteszi, lyukas garasa sem marad a bugyellárisban további fejlesztésekre. A kedvezményes bankhitel lehetőségével sem sokan éltek, ennek ellenére a végelszámolásnál 2013 decemberére valamelyest csökkentek az önkormányzati tartozások.

A Nemzetközi Valutaalapot képviselő Andrea Schaechter ezúttal amiatt kritizálta a kormányt, hogy nem csökkentette a megegyezés szerinti 1 milliárd euróval az állami nagyvállalatok – főként a szállításiak – adóssághalmazát. Átszervezést sürgetett, a negyedévi adósságcsökkentési célértékek elérését. A felszólalásból érthető az IMF burkolt üzenete: a még állami kézben levő stratégiai vállalatok privatizálási folyamatainak felgyorsítása prioritást kell képezzen a kormány számára.

Miközben a nemzetközi pénzintézet és az Európai Bizottság pontosan tudni véli, mely irány mentén kell haladnia az országnak, Băsescu és Ponta telefonon intézi a pénzügyeket. Merthogy közvetlen párbeszéd nincs köztük a Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezségről, pontosabban az üzemanyag literére számított 7 eurócentes adóról. Az államfő kijelentette, nem írja alá a szándéklevelet, amely kézjegye hiányában nem kerülhet az IMF igazgatótanácsa elé, Ponta pedig köti az ebet a karóhoz: muszáj bevezetni az új sarcot, mert az így bevételezett összegeket betervezték az idei költségvetésbe. Amely – mármint a büdzsé – igen érdekes helyzetbe került, legalábbis a kormányfő szerint: sem lezárni, sem újranyitni nem lehetséges, ha elvetik a 7 eurócentes üzemanyagadót. Nos, jó kis patthelyzet alakult ki a költségvetés és az IMF-útmutatások alapján készített szándéklevél kapcsán. Băsescu nem kifogásolja teljességében az egyezményt, csupán annak a 7 eurócentes adóra vonatkozó kitételét, mivel, mint mondta, „nem akar indokolatlan költségekre újabb adót kivetni”. Számítások szerint az új adónem bevezetésének elhalasztása 125 millió eurós hiányt okoz a büdzsében, amit az államfői logika szerint fölösleges kiadásokra fordítanának.

Érdekesen alakul hát a 7 eurócentes vita a két országvezető között, ám miközben e témát osztják, úgy tűnik, egyikük sem hallja meg az üzletemberek szövetségének hangját. A vállalkozók azt kérik, hogy az IMF-fel való jövőbeni tárgyalásokon a kormány határozottan álljon ki a hosszú távú, fenntartható gazdasági fejlődést, a munkahelyteremtést, a visszafordított nyereség adómentessé tételét célzó intézkedések mellett, ne csak „pillanatnyi makrogazdasági feltételek teljesítésére” korlátozódjanak az egyeztetések. Az egyre szegényedő államkasszát nézve a vállalkozói szféra követelése igencsak jogos, már csak az a kérdés, van-e a Ponta-kormánynak egyáltalán elképzelése arról, hogy hogyan alakuljon Románia gazdasága az elkövetkező egy, két, esetleg több évtizedre előre?

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató